A robbanóképes hűtőközegek szivárgásérzékelése volt a másik témája a Magyar Hőszivattyú Szövetség (MAHŐSZ) október végi online oktatásának.
Összefoglaljuk Veress Árpádnak (ExNB) a Szénhidrogénnel töltött hőszivattyúk szivárgásészlelő telepítési kötelezettsége: hogyan lehet ezt teljesíteni? című előadását.
A 2025. március 1.-től hatályos Klímagáztörvény (2024. évi LXXXVII. törvény a klímagázokról) és végrehajtási rendelete (458/2024 (XII. 30.) Korm. rendelet) a klímagázokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről bevezette
- szénhidrogént alkalmazó berendezéseknél szivárgásészlelő berendezés telepítésének kötelezettségét,
- annak megfelelő működése háromévente történő ellenőrzését és
- az automatikus riasztás kötelezettségét az üzemeltető vagy a szervízelő vállalat felé.
A kötelezettségek hűtőkörök esetén legalább 150 g, lakáscélra használt helyiségben telepített hűtőkörök esetén pedig legalább 1 kg klímagáztöltet esetén érvényesek.
A NKVH álláspontja szerint a szivárgásészlelő berendezés telepítését az a szakember jogosult igazolni az adatbázisban, akinek van F-gáz/Klímagáz jogosultsága és hozzáférése az adatbázishoz.
Fontos, hogy mindenképpen robbanásbiztos környezetre tervezett szivárgásészlelőt kell telepíteni, amit csak robbanásbiztos képesítéssel rendelkező szakember tehet meg. A berendezést a telepítés előtt meg is kell tervezni, és a telepítést az NKVH adatbázisában igazolni kell, amivel megtörténik a felelősségvállalás.
A mértékadó szabvány a „Robbanóképes közegek” című, MSZ EN 60079-29 szabványsorozat, amely négy részből áll.
A személyi kompetencia vonatkozásában a tervezők rendelkezzenek a következőkkel, amennyiben az feladataik ellátásához szükséges:
- a robbanásbiztonság általános elveinek részletes ismerete,
- a védelmi módok és a megjelölés általános elveinek részletes ismerete,
- a gyártmánytervezés azon szempontjainak részletes ismerete, amelyek érintik a védelmi elvet,
- a tanúsítványok tartalmának és a szabvány vonatkozó részeinek részletes ismerete,
- gyakorlati jártasság a védelem vonatkozó elveinek kidolgozása és bevezetése terén,
- a robbanásbiztonságra vonatkozó munkavégzés engedélyezési rendszerének és a biztonságos elkülönítés fontosságának részletes ismerete,
- a szabványban hivatkozott gyártmányok kiválasztásakor és szerelésekor alkalmazott technikák részletes ismerete,
- az IEC 60079-17 felülvizsgálati és karbantartási követelményeinek általános megértése.
A MAHŐSZ tagjai által előre feltett néhány kérdésre az előadó a következő válaszokat adta:
1. Lehet-e út vagy parkoló a robbanásveszélyes közeggel feltöltött hőszivattyú kültéri egységének védőzónájában?
Nem javasolt, és csak akkor megengedett, ha a gyártó telepítési útmutatója szerint a biztonsági védőtávolság teljesül (pl. R290 esetén 1-1,5 m sugarú zóna).
2. A kültéri veszélyekről kit és miről kell tájékoztatni?
Jogszabályban nincs rögzítve, de jó gyakorlat, hogy az ingatlan tulajdonosát/az üzemeltetőt írásban tájékoztatják. A felhasználóval célszerű írásban ismertetni az R290 tűz- és robbanásveszélyét, leállítási és riasztási eljárását. Ajánlott a SkillSafe projekt dokumentációs sablonja szerinti írásos átadás.
3. Milyen biztonsági intézkedés kell téli időben történő áramszünet esetén?
A gyártói dokumentáció határozza meg. Javasolt az áram visszatérése után késleltetett indítás és önellenőrzés (leak check).
4. Szivárgásriasztás esetén ki mehet ki hibaelhárításra, és milyen képesítéssel kell rendelkeznie neki?
Csak hűtéstechnikai képesítéssel plusz RB-s ismerettel rendelkező szakember mehet ki (az MSZ EN 60079-17 és az MSZ EN 60079-19 szerinti kompetencia szükséges).
5. Hová kell elhelyezni a gázérzékelőt?
Talajszint közelében, légmozgástól védetten, robbanásbiztos kialakítással.
6. Mi az üzemeltető jogi meghatározása?
Az üzemeltető az, aki a berendezés napi használatáért és karbantartásáért felel. Az üzemeltetőé a felelősség, hogy csak engedélyezett szakembert engedjen a berendezéshez és hogy biztosítsa a környezet biztonságát.
7. Milyen lejelentési kötelezettségek vannak?
Jelenleg nincs külön lejelentési kötelezettség közműhatóság felé R290-es készülékekre. De munkavédelmi kockázatértékelés, RB-s zónarajz és karbantartási napló vezetése kötelező nem-lakossági esetben. Ha a berendezés nagyobb telephelyen kerül telepítésre, akkor javasolt azt bejelenteni a tűzvédelmi hatóság (katasztrófavédelem) felé.
Vajda József
