Milyen követelményeknek kell megfelelni, és milyen hűtési és szellőztetési megoldásokat kell alkalmazni egy speciális területen, a nagyfokú sterilitást igénylő műtőkben és más gyógyászati helyiségekben. Mindezt megtudhatja a szakterületen kiemelkedő jártasságot szerzett szerző cikkéből.
A klímaváltozás miatti gyakoribb hőhullámok, az egészségügyi épületek épületszerkezeteinek gyakori hőszigetelési hiányosságai, valamint a korszerű orvostechnikai berendezések jelentős belső hőfejlődése miatt elkerülhetetlen a műtők és más kiemelt helyiségek aktív hűtésének megoldása. A választandó műszaki rendszer azonban nem pusztán komfort- vagy energetikai kérdéseket vet fel – elsődlegesen sterilitási, higiénés, epidemiológiai szempontokat, valamint orvostechnológiai és személyzet-védelmi követelményeket is figyelembe kell venni, amelyek közvetlen hatással vannak a betegbiztonságra. A követelmények betartásáért mind a tervező, mind a kivitelező szakmai, jogi és etikai felelősséggel tartozik.
A „műtő”, illetve a „kiemelt gyógyászati hely” fogalma
A műtő kifejezés alatt olyan, speciálisan kialakított, higiéniai és orvostechnológiai szempontból ellenőrzött helyiséget értünk, amelyben sebészeti, invazív (testbe behatoló) diagnosztikai vagy terápiás beavatkozásokat végeznek. A műtő alapvető funkciója, hogy a beteg és az egészségügyi személyzet részére a lehető legmagasabb szintű aszepszist, biztonságot és ergonómiát biztosítsa műtéti ellátás során.
A műtő szakszerű működése, a sterilitás fenntartása, a személyzet és beteg biztonsága, valamint a logisztikai és higiéniai lánc szempontjából a műtőhöz szervesen kapcsolódó helyiségek elválaszthatatlanul összetartoznak. A műtő, mint jogi és funkcionális fogalom, szakmailag magában foglalja a hozzá szervesen kapcsolódó kiszolgáló helyiségeket is, mivel ezek együtt biztosítják a teljes műtéti biztonsági és sterilitási láncot. Ide tartoznak például: előkészítő, eszközelőkészítő, beteg-előkészítő (preoperatív), ébredő, személyzeti öltöző, forgalmi zsilip, steril anyagraktár, eszköztároló, műtői átadó, szennyes anyag leadó, altatóhelyiség, gyógyszertár-raktár.
Kiemelt gyógyászati helyiségnek azt az egészségügyi intézményi teret nevezzük, ahol invazív, magas kockázatú, steril technológiát vagy életvédelmi beavatkozást igénylő gyógyítás, diagnosztika vagy ellátás történik, ezért kiemelten szigorú higiéniai, műszaki és szervezeti követelményeket kell érvényesíteni. Ide tartoznak például: műtők, Intenzív és sürgősségi ellátó egységek, sterilező, labor, citológia, izolátorok, invazív diagnosztikai helyiségek (akár CT, MR, katéteres laborok), infúzió terápiás, transzplantációs, izolált onkohematológiai, fertőző betegellátó terek.
A jelen szabályozás szerint kiemelt gyógyászati helynek minősül minden helyiség, amelynek rendeltetése vagy műszaki kialakítása ezt szakmai szempontból indokolttá teszi, függetlenül attól, hogy fekvő- vagy járóbeteg-ellátás célját szolgálja.
Műtők és kiemelt gyógyászati helyek kiviteli terv készítési kötelezettsége
A 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről 16. §-a alapján kivitelezési dokumentáció készítése az alábbi fizikai paraméterek túllépése esetén kötelező:
- 300 m² összes szintterület felett
- Három beépített építményszint felett
- 1000 m³ bruttó térfogat felett
- 7,5 m építménymagasság felett
- 5,4 m szerkezeti nyílásméret felett
Egy kisebb műtő, kiemelt gyógyászati hely gyakran nem haladja meg a jogszabályban meghatározott méreteket, így szó szerinti jogszabály-értelmezés szerint a kiviteli terv készítése nem lenne kötelező.
Műtők és kiemelt gyógyászati helyek alapvetően is összetett műszaki rendszereket igényelnek – kiemelten, de nem kizárólagosan:
- Speciális légkezelő rendszerek (túlnyomás/depresszió, HEPA szűrés),
- Kritikus elektromos ellátás (redundáns áramellátás, leválasztott hálózat),
- ESD padlóburkolat,
- Fertőtlenítőszereknek ellenálló felületek,
- orvosi gáz- és vákuumellátó rendszerek.
Műtők és kiemelt gyógyászati helyek építése, átépítése, átalakítása, felújítása esetén a kiviteli terv készítése szakmai szempontból elengedhetetlen, függetlenül a 191/2009. Korm. rendelet formális előírásaitól. A tervezői felelősség, a közhasználatú funkció, valamint a speciális műszaki követelmények együttesen indokolják a részletes kivitelezési dokumentáció készítését. Műtői terület, ill. kiemelt gyógyászati hely kiviteli terv nélküli építése, átépítése, átalakítása, felújítása súlyos jogszabálysértést okozhat és kiemelkedő kockázatot jelent mind jogi, mind szakmai, mind betegbiztonsági szempontból. A megrendelő / fenntartó felelős azért, ha nem rendel meg teljes mélységű tervdokumentációt – ő köteles ugyanis az egészségügyi szolgáltatás biztonságos infrastruktúráját fenntartani.
A kivitelező felelős azért, ha terv hiányában, illetve nem megfelelő tervek alapján hajtja végre a kivitelezést.
Terminológiai tisztázás
MSZ 03-190-1987 alapján történő tervezés
A ma is hatályos MSZ 03-190/87 egészségügyi intézmények mesterséges levegőellátásáról szóló ágazati szabvány szerint az I. és II. helyiségcsoporthoz (pl.: műtők, implantációs műtők, ébredő helyiség, bemosakodó, égési osztály betegszobái, postoperatív szobák, PIC betegszobái) tartozó helyiségekbe steril klímaberendezést (SKL) kell telepíteni, amely – nem kizárólagosan:
- 15-20 1/h óránkénti légcserét (friss levegőt) biztosít,
- S-jelű (HEPA H13-14) végszűrőn keresztül juttatja be a levegőt.
Az MSZ 03-190-1987 szabvány nem tiltja kategorikusan a recirkulációt, de szigorú feltételeket szab.
Üzemelés közbeni recirkuláció esetén:
- Csak a kötelező minimális légcsereszám feletti légmennyiség recirkuláltatható.
- Minden recirkuláltatott levegőnek át kell haladnia a megfelelő S-jelű szűrőfokozatokon (HEPA H13-14).
- Az előírt kötelező légcsereszámot 100%-ban frisslevegővel kell biztosítani.
Üzemszünet alatti recirkuláció esetén:
- I. és II. helyiségcsoportok esetén az előírt légmennyiség 50%-ának recirkuláltatása megengedett megfelelő szűréssel.
Altatógáz alkalmazása esetén az MSZ 03-190-1987 szabvány a hatályon kívül helyezett MSZ 03-162-1987 szabvány előírásaira hivatkozik. Mivel a hivatkozott szabvány halotán és dinitrogénoxid anyagokra határoz meg levegőszennyezettségi határértéket, így a modern altatógázok (sevofluran, desfluran, izofluran) használata esetén nem használható.
EU-s szabványok szerinti tervezés
Alapvető szabványok a témában:
- DIN 1946-4 (műtői OR Class Ia/Ib követelmények)
- MSZ EN ISO 14644 sorozat (Tisztaterek és ehhez kapcsolódó szabályozott környezetek – Részecskeosztályok, mérési módszerek)
- ASHRAE 55 irányelvek
- EU GMP Annex 1 (tisztatér követelmények)
- MSZ EN ISO 7730:2006 A hőmérsékleti környezet ergonómiája. A hőkomfort analitikus meghatározása és megadása a PMV- és a PPD-index kiszámításával, valamint a helyi hőkomfort kritériumai
- MSZ EN ISO 52120-1:2022 Épületek energetikai teljesítőképessége. Az épületautomatizálás és -vezérlés, valamint épületfelügyelet energetikai hozzájárulása. 1. rész: Általános keretrendszer és eljárások
- ISO /TR ISO/TR 52120-2:2021 Épületek energiahatékonysága – Az épületautomatizálás, -vezérlés és -üzemeltetés szerepe 2. rész: Az ISO 52120-1 szabvány magyarázata és indoklása
- MSZ EN 16798-1 Épületek energetikai teljesítőképessége. Épületek szellőztetése. 1. rész: Beltéri bemeneti paraméterek az épületek beltéri levegőminőségéhez, hőmérsékleti, világítási és akusztikai környezetéhez kapcsolódó energetikai teljesítőképességének tervezéséhez és értékeléséhez. M1-6 modul
- MSZ EN 16798-3 Épületek energetikai teljesítőképessége. Épületek szellőztetése. 3. rész: Nem lakóépületek szellőztetése. Helyiségek szellőztető- és légkondicionáló rendszereinek teljesítménykövetelményei (M5-1, M5-4 modul)
- MSZ EN 16798 sorozat Épületek energetikai teljesítőképessége. Épületek szellőztetése
Megjegyzés: a DIN 1946-4, az ASHRAE 55 és az EU GMP Annex 1 nem honosítottak, de a gyakorlatban alapvető referenciaként szolgálnak az egészségügyi terek, így a műtők tervezésénél.
Az EU-s légtechnikai szabványok a légcserét a helyiség funkciója, higiéniai igényei, belső terhelése, használatának jellemzői, valamint energetikai/komfort-paraméterek alapján határozzák meg, nem merev fix értékkel, hanem komplex, helyszínre szabott módon. Ez teszi lehetővé a szakszerű, betegbiztonsági szempontoknak megfelelő és energiahatékony üzemeltetést, különösen érzékeny egészségügyi tereknél. Az EU-s szabványok a légcsere szükséges mértékét komplex szempontrendszer alapján határozzák meg. Ezek a következők:
- A helyiség funkciója: külön műtő, intenzív, izolátor, várakozó, diagnosztika stb.
- Benn tartózkodók száma és aktivitási szintje
- Belső hőterhelés, friss levegő-igény, légszennyező anyag kibocsátás
- Higiéniai szabályok és helyiség osztályba sorolása (mikrobiológiai, részecskeszám, ISO/DIN tisztasági osztály)
- Energetikai és komfort követelmények (pl. hőmérséklet, páratartalom, CO₂-koncentráció, PMV/PPD indexek)
- Alap légcsere: vagy m³/h/fő, vagy légcsere szám óránként (ACH)
A szabványok tehát nem egyetlen fix légcsereszámot írnak elő minden helyiségre, hanem a fentiek alapján számítják ki – műtőknél ez jellemzően 10–20-szoros, 100% frisslevegő, ISO vagy DIN osztály szerinti érték. Segédhelyiségek, előkészítők esetén alacsonyabb légcsere, arányosítva a funkcióval és a terheléssel.
Az EU-s szabványok szerint műtő és minden nagy tisztaságú egészségügyi tér esetén végszűrőként HEPA H13 vagy H14 kötelező.
Az EU-s szabványok bizonyos feltételekkel megengedik a visszakeringetés alkalmazását, de szigorúan tiltják a szűrés nélküli recirkulációt kritikus (műtő, tisztatér, intenzív, izolátor stb.) helyiségekben.
A recirkuláció feltételei az EU-s szabványok szerint:
- csak a minimum előírt frisslevegő-mennyiségen FELÜLI légmennyiség recirkulálható,
- a minimális óránkénti teljes légcsereszámot 100% friss levegővel kell biztosítani,
- ISO 4–7 (nagyon tiszta) terekben, műtőkben a teljes recirkulált levegőnek végszűrőn kell áthaladnia,
- inhalációs narkotikumoknál (így az altatógázzal végzett műtétnél is), toxikus gázoknál a visszakeringtetés TILOS.
A szabványok helyes alkalmazása a témában
A tervezéshez használt szabványok összehasonlító táblázatát az alábbiakban közöljük:
| Kritérium | MSZ 03-190-1987 | EU-s szabványok |
| Kötelező frisslevegő mennyiség | Táblázatban, kötött min. érték | Minimum frisslevegő – helyiségfunkció, létszám, stb. alapján dinamikus |
| Recirkuláció (visszakeverés) | Elvben engedélyezett szűrés esetén (min. frisslevegő felett) | Steril/altatógázos térben tilos, semmilyen formában nem megengedett |
| Altatógáz jelenléte | Recirkuláció tiltott | Recirkuláció szigorúan tiltott, csak teljes frisslevegős ellátás |
| Szűrőminőség | S-jelű (HEPA H13-H14) | HEPA H13-H14 végszűrő kötelező |
| Szűrőosztályozás | Nem harmonizált, nem ISO szerinti | ISO 16890, EN 1822, ISO 14644 szerinti harmonizált rendszer |
| Komfort/energetikai igény | Hőmérséklet, páratartalom fix értékkel | PMV, PPD index, energiamenedzsment, dinamikus komfortparaméterek |
| Funkció szerinti szabályozás | Helyiség típushoz rendelt fix követelmény | Felhasználás, higiéniai osztály, technológiai terhelés szerint szabályozott |
| Validáció, monitoring | Nem kötelező minden paraméterre | Validáció, folyamatos monitoring minden steril/altatógázos térben |
| Maradékgáz-eltávolítás | Kevéssé tárgyalt, nem feltétel | Altatógáznál altatógáz-elszívó rendszer kötelező, de recirkuláció tilos |
| Technikai életképesség | 1987-es technológia, elavult | Folyamatosan frissül az új műszaki, higiénés tudás alapján |
Magyar szabályozási környezetben a helyes szabványalkalmazás nem választás kérdése. A tervező akkor jár el helyesen a témában, ha kumulatív módon alkalmazza a felsorolt szabványokat.
A tervezőnek figyelembe kell vennie az MSZ 03-190-1987 még érvényes alapelveit, s kötelezően alkalmaznia kell a nemzetközi szabványokat a hiányosságok pótlására.
Tervezőnek a betegbiztonság érdekében a legmagasabb szakmai színvonalat szükséges alkalmaznia.
Tervezés során a helyes prioritási sorrend:
- Betegbiztonság és sterilitás – elsődleges szempont.
- Nemzetközi best practice – DIN 1946-4, MSZ EN ISO 14644.
- Magyar alapkövetelmények – amennyiben nem ellentmondásosak.
- Gazdaságossági szempontok – csak a biztonság garantálása mellett.
A levegő hűtése
A levegő hűtése során a levegő relatív páratartalma megnő. Amennyiben a hőmérséklet eléri a harmatpontot, páralecsapódás történik, és a levegő abszolút páratartalma is csökken. (Párátlanítás egyik lehetséges módja.)
A TÉKA szerinti páratartalom-szabályozási kötelezettség
A TÉKA (280/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet) 116. § (2) bekezdése szerint:
- Ha a huzamos emberi tartózkodásra szolgáló helyiség légcseréjét szellőztető rendszer biztosítja, akkor a szellőztető rendszernek biztosítania kell azt is, hogy a helyiség relatív páratartalma 40–60 százalék közötti legyen.
Ez több műszaki kihívást jelent:
- Téli körülmények között: a külső levegő alacsony abszolút páratartalma miatt párásítás szükséges.
- Nyári vagy átmeneti időszakokban: magas külső páratartalom mellett párátlanítás (szárítás) lehet szükséges.
Hűtési alternatívák szakmai értékelése
Split klíma rendszerek
Teljes műtői alkalmatlanság:
- 100%-ban recirkulálják a helyiség levegőjét.
- Alapszűrőjük a baktériumok > 90%-át átengedi.
- Kondenzátumtálca biofilmje ismert patogén-rezervoár.
- Műtőben, izolált boxban vagy sterilezőben alkalmazni tilos.
VRV/VRF és fancoil rendszerek
Azonos alkalmatlanság mindkét rendszertípus esetében:
- A fő különbség csak a hűtőközegben rejlik (VRF: hűtőgáz, fancoil: víz).
- Mindkét rendszer 100%-ban recirkulálja a helyiség levegőjét.
- Nem biztosítanak friss levegő utánpótlást.
- Szűrési szintjük nem éri el a HEPA H13-14 fokozatot.
- Nem tudnak megfelelni semmilyen szabványkövetelménynek, mert a kötelező légcsereszámot nem frisslevegővel biztosítják.
Légcsatornázható, helyiségbe telepített berendezések
Jellemzőik:
- Recirkulációs működési elv megmarad, frisslevegő bekeverés elképzelhető.
- A helyiség levegőelszívása nem biztosított.
- Nem tudnak megfelelő szűrőfokozatot biztosítani műtői környezethez.
- Csatornahálózatot igényelnek.
- Műtői alkalmazásra alkalmatlanok a szűrési és frisslevegő-követelmények miatt.
Mobilklíma
Teljes alkalmatlanság:
- Hangkibocsátás, porfelkeverés, nettó hőterhelés
- Kétcsöves kivitel miatt depresszió
- Műtőben alkalmazhatatlan
Központi légkezelő
Megfelelő megoldás műtők és kiemelt gyógyászati helyiségek hűtésénél.
Kötelező elemek:
- Központi légkezelő hűtő/fűtő kaloriferrel és HEPA H13-H14 végszűrővel.
- 3 fokozatú szűrés: durva porszűrő / finom porszűrő F7 / HEPA H13-14.
- Maradékgáz-eltávolító rendszer inhalációs anesztézia esetén.
- Folyamatos légsebesség- és nyomáskülönbség-monitoring.
- Páratartalom-szabályozás a TÉKA 40-60% követelményének teljesítéséhez – részleges, vagy teljes elhagyása számítással igazolandó.
- Párásítás csak gőznedvesítővel.
Hibrid megoldás
Hűtésrásegítés VRF/VRV vagy fancoil rendszerrel műtőben EU-s szabvány szerint megengedett, ha biztosított a HEPA végszűrés minden visszavezetett levegőn, a kötelező frisslevegő-légmennyiség biztosítva van, és altatógáz nem kerül a levegőbe. A gyakorlatban ez egyes műtéttípusoknál és légtechnikai kialakításnál teljesíthető feltétel.
DE!
A kondenzvízcsövek szivárgása, eresztése, hibás csatlakozása a steril tér legnagyobb higiénés kockázati tényezője: penész, baktérium, szivárgás, csepegés.
A megfelelő karbantartás, ellenőrzés, tisztíthatóság ezeknél a rendszereknél csak nagyon nehezen, magas karbantartási sztenderdekkel biztosítható a műtőforgalom zavarása nélkül.
A műtői álmennyezetbe rejtett berendezés kondenzvízelvezetése a legújabb EU-s és hazai szabványok szerint rendkívül szigorú feltételek mellett megengedhető, általában kerülendő.
Gyakorlati megvalósítási javaslatok
Tervezési fázis
- Kockázatelemzés minden hűtési alternatíva esetén.
- Orvostechnológussal konzultáció az altatógáz-elvezetésről.
- Helyi klimatikus viszonyok felmérése párásítási/párátlanítási igény meghatározásához.
- Párásítási technológia kiválasztása: kizárólag gőzpárásítók.
- Írott orvostechnológiai szakvélemény/terv a helyiségkövetelményekről.
- Validációs terv készítése a választott rendszerre.
Kivitelezési fázis
- Részletes műszaki egyeztetés a tervező és kivitelező között
- Dokumentált figyelmeztetés szabványellenes megoldások esetén
- HEPA szűrők integritás-tesztelése telepítés után
- Gőzpárásító rendszer szakszerű telepítése és beüzemelése
- Próbaüzem és validáció az átadás előtt
Üzemeltetési fázis
- Folyamatos monitoring a légtechnikai paraméterek ellenőrzésére.
- Páratartalom-monitoring a 40-60% tartomány betartásának ellenőrzésére.
- Rendszeres karbantartási program különös tekintettel a szűrőkre, gőzpárásítókra és párátlanítókra.
- Gőzpárásító vízkőtelenítés és fertőtlenítés rendszeres elvégzése.
- Éves felülvizsgálat a működési megfelelőség ellenőrzésére.
- Gázkoncentráció mérések inhalációs anesztézia esetén.
Záró gondolatok
A műtői és kiemelt gyógyászati helyek hűtése kompromisszumokat nem tűrő műszaki feladat – kizárólag megfelelő légcserét és steril levegőt biztosító szellőztető rendszerrel oldható meg. Az MSZ 03-190-1987 az EU-s szabványokkal kombinálva és a TÉKA szigorú, de egyértelmű követelményeket támasztanak, amelyek betartása kötelező.
A betegbiztonság, a személyzet védelme és a sterilitás fenntartása minden gazdasági vagy kényelmi szempont felett áll. A szakmaiság, a betegbiztonság és a jogkövető tervezés-kivitelezés minden esetben elsőbbséget élvez a költséghatékony vagy gyors megoldásokkal szemben.
Nádasi Levente
orvostechnológus és épületgépész
tervező, műszaki ellenőr, felelős műszaki vezető
Nádasi Levente
Okleveles épületgépész üzemmérnök, MBA menedzser, kórházüzemeltető klinikai mérnök és létesítményenergetikai szakmérnök. A Semmelweis Egyetem tervezője, a Nadasival Tervező és Szakértő Iroda vezetője. Több mint huszonöt éves szakmai tapasztalattal rendelkezik egészségügyi és közintézményi létesítmények komplex gépészeti, energetikai és infrastruktúra-fejlesztési projektjeiben.
Fő szakterülete az egészségügyi létesítmények gépészeti és orvostechnológiai rendszereinek integrált tervezése, különös hangsúllyal az energiahatékonyságra, üzemeltetési biztonságra és innovatív technológiai megoldások alkalmazására.
Kiemelt kép: Nádasi Levente / AI
