A speciális jogosultságok kérdése az orvosi gázhálózatok tervezésében, kivitelezésében és ellenőrzésében

Hogyan értékeljük a speciális jogosultságok szükségességét, azok meglétének előnyeit, és milyen gyakorlati javaslatokat és ajánlásokat lehet tenni az orvosi gázhálózatok létestésével kapcsolatban. Olvassa el a cikket, és választ kap mindezekre! 

Változás az épületgépészeti tervezés jogosultsági rendszerében

A 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről számos változást hozott az épületgépészeti tervezés jogosultsági rendszerében, különösen az egészségügyi létesítmények területén. E változások között kiemelkedő jelentőségű az, hogy az épületgépész tervező (G jogosultság) immár orvosi gázhálózatot is tervezhet. Azonban ez a lehetőség számos félreértést szül a megrendelők körében, amely komoly szakmai és pénzügyi következményeket vonhat maga után. A módosított rendelet szerint tehát az épületgépész tervező jogosultsága kiterjed az egészségügyi gázhálózatok tervezésére is. Ez első pillantásra azt sugallhatja, hogy egy G jogosultságú tervező minden épületgépészeti feladatot elláthat egészségügyi létesítményekben. A valóság azonban ennél összetettebb.

A speciális jogosultságok szükségessége

A gyakorlatban az egészségügyi létesítmények létesítési folyamata speciális szakértelmet és jogosultságokat igényel. Nézzük, hogy a különböző jogosultságok milyen tevékenységek végzését teszik lehetővé:   

  • EÜT-G: Egészségügyi létesítmények technológiai tervezési szakterület, gyógyászati gázellátó hálózat tervezési részszakterület
  • ME-EÜ-G: Egészségügyi létesítmények technológiai tervezési szakterület, gyógyászati gázellátó hálózat műszaki ellenőrzése részszakterület
  • MV-EÜ-G: Egészségügyi létesítmények technológiai tervezési szakterület, gyógyászati gázellátó hálózat műszaki vezetése részszakterület

A megrendelői félreértések és a párhuzamos tervezés előnyei

Sok megrendelő azt feltételezi, hogy mivel az épületgépész tervező elvileg tervezhet orvosi gázhálózatot, így nem szükséges külön EÜT-G jogosultságú szakember bevonása, vagyis „olcsóbb lesz a tervezés”. Ez a feltételezés több szempontból is téves:

  1. Szakmai kompetencia hiánya: A legtöbb épületgépész tervező nem rendelkezik az orvosi gázhálózatok speciális ismereteivel.
  2. Felelősségvállalási problémák: Kevés G jogosultságú tervező vállalja be szívesen ezt a specializált területet.
  3. Tényleges költségnövekedés: A speciális tudást igénylő munka ellenértéke magasabb lehet.

Az EÜT-G tervező alkalmazása több előnnyel járhat:

  • Időbeli hatékonyság: Párhuzamos tervezés lehetősége.
  • Szakmai minőség: Specializált tudás alkalmazása.
  • Leterhelés csökkentése: Az épületgépész tervező koncentrálhat a saját szakterületére. 

A műszaki ellenőrzés és felelős műszaki vezetés problémái

A jogszabály fontos változást hozott a műszaki ellenőrzés és felelős műszaki vezetés területén is, ugyanis az épületgépész műszaki ellenőr (ME-G) és a felelős műszaki vezető (MV-ÉG) jogosultságait kizárta az orvosi gázokkal kapcsolatos feladatokból. Ez azt jelenti, hogy:

  • ME-EÜ-G jogosultság szükséges a műszaki ellenőrzéshez,
  • MV-EÜ-G jogosultság szükséges a felelős műszaki vezetéshez.

Megrendelői mulasztások

A gyakorlatban gyakran tapasztalható, hogy a megrendelők:

  • Elfelejtik a speciális jogosultságok alkalmazásának követelményét alkalmazni.
  • Csak az alapszakágak (építészet, gépészet, elektromos) ME és FMV szolgáltatásait biztosítják, vagyis nem írják ki a szakági ME és FMV közreműködését.

Uniós pályázatok és megfelelőség

Az előírások betartása különösen fontos uniós pályázatok esetében, ahol:

  • Alapvető követelmény a jogszabályi megfelelőség.
  • A be nem tartás az elszámolás nemmegfelelőségét eredményezheti.
  • Komoly pénzügyi következményekkel járhat.

Gyakorlati javaslatok

  1. Tervezési szakaszban: Egyértelműen tisztázni kell a szükséges jogosultságokat.
  2. Közbeszerzési kiírásoknál: Pontosan meg kell határozni a jogosultsági követelményeket.
  3. Projekt megvalósításnál: Biztosítani kell a megfelelő szakértők bevonását.

Összegzés és ajánlások

Az egészségügyi jogosultságok kérdése összetett szakmai és jogi területet érint. A megrendelőknek és a szakmának egyaránt fel kell készülniük arra, hogy:

  • Ne becsüljék alá a speciális jogosultságok fontosságát.
  • A tervezési díj csökkentésének reményében ne feltételezzék automatikusan, hogy a G jogosultság elégséges.
  • A minőségbiztosítás érdekében a megfelelő szakértők bevonása hosszú távon előnyösebb.
  • Végül a jogszabályi megfelelőség különösen uniós projekteknél kritikus fontosságú.

A szakma jövője szempontjából kulcsfontosságú, hogy tisztázódjanak ezek a kérdések, és a megrendelők megértsék a speciális jogosultságok értékét és szükségességét. Csak így biztosítható az egészségügyi létesítmények biztonságos és jogszabályoknak megfelelő tervezése és kivitelezése.

A cikk célja a figyelemfelhívás és a szakmai párbeszéd elősegítése. Egy konkrét projekt esetében mindig az aktuális jogszabályokat és a hatóságok állásfoglalását kell figyelembe venni.

Nádasi Levente
épületgépész tervező, ME és FMV
gyógyászati gázhálózat tervező, ME és FMV

Fotóillusztráció: Canva


Az orvosi gázokról

Az orvosi gázok olyan speciális gázok vagy gázkeverékek, amelyeket szigorú minőségi követelményeknek megfelelve, erre szakosodott üzemekben állítanak elő, majd használnak fel az egészségügyben. 
Előállításuk, tárolásuk, szállításuk, a felhasználói rendszerek és eszközök gyártása, tervezése, kivitelezése, továbbá ezeknek a berendezéseknek az egészségügyi ellátásban történő használata mind üzleti, mind egészségügyi szempontból kiemelkedő jelentőségű és speciális szaktudást igényel.

Orvosi gázok néhány felhasználási területe

Oxigén: lélegeztetés, oxigénterápia
Sűrített levegő: műtétek, műtéti eszközök működtetése, sterilizátorok üzemeltetése
Vákuum: váladékszívás
Altatógáz (dinitrogén-oxid): anesztézia, narkózis
Széndioxid: invazív sebészet, fizioterápia

Gázpalackok jelölése

Palacktest színe: 2000 augusztus 4-től Európában az orvosi gázokat tartalmazó palackok színe egységesen fehér. Korábban zöld volt az orvosi gázok jelölésére használt palackszín.

A vállrész színjelölése: az MSZ EN 1089-3 szabvány szerint történik. Ez a jelölés nem a palackban található gáz azonosítására szolgál, hanem az adott gáz/gázkeverék veszélyeire hívja fel a figyelmet:

sárga: toxikus és/vagy korrodáló 
vörös: éghető (gyúlékony) 
világoskék: oxidáló 
élénkzöld: inert gáz (kémiailag közömbös, reakcióba nem lépő, nem oldódó, nem bomló, vagy az adott környezetével nem reagáló gáz)

Csővezetékek

A TS EN ISO 7396-1 szabvány határozza meg az állami és a magán egészségügyi létesítményekben használt csővezeték-rendszerek biztonsági követelményeit. Ez a szabvány minden egészségügyi szolgáltatást nyújtó szervezetre vonatkozik, függetlenül azok típusától, méretétől, helyétől vagy szolgáltatási területétől.

Az orvosi gázvezeték-hálózatok kiépítéséhez gyakran alkalmaznak „húzott” varrat nélküli, gyárilag tisztított, zsírtalanított, lezárt végekkel szállított rézcsöveket.

Orvosi gázellátásban használatos szerelvények, eszközök:

Házi betegellátáshoz használatos eszközök:  hordozható oxigénkoncentrátorok, helyhez kötött oxigénkoncentrátorok, palackszelepek

Kórházi osztályos eszközök:  nagynyomású szabályozók, áramlásmérők, áramlásválasztók, vákuumszabályozó berendezések, Demand szelepek, tömlők

Kórházi központi gázellátás eszközei, berendezései: gázelosztók, stabilizátorok, csőhálózati szerelvények (elzáró szerelvények, visszacsapó szelepek), terminálegységek, gázriasztók, ágyfejegységek, sebészeti medál

ágyfej-egységek
egyfokozatú nyomásszabályozó
N2O-aljzat
vákuumszabályozó

Dr. Okányi Sándor

Megosztás

Előző olvasása

Hűtési és szellőztetési megoldások műtőkben és kiemelt gyógyászati helyiségekben: szakmai követelmények, tervezői és kivitelezői felelősség