Az állami építési beruházások területén 2023-ban hatályba lépett új szabályozás jelentős változásokat hozott a tervezők és kivitelezők munkájának minősítésében, amelyet a vonatkozó törvény és a hozzá kapcsolódó kormányrendeletek részleteznek. Az állami építésekről szóló 2023. évi LXIX. törvény (Ábtv.) alapján a tervező és a kivitelező munkáját utólagosan értékelni fogják, azonban a minősítés pontos szabályait egy későbbi kormányrendelet határozza meg.
Az új szabályozás célja, hogy az állami beruházások minőségbiztosítása átláthatóbbá és hatékonyabbá váljon. Ennek érdekében
a miniszter rendeletben állapítja meg a tervezői és kivitelezői szolgáltatások értékelésének részletes szabályait, amelyek alapján a tervezők és kivitelezők teljesítménye utólagosan megítélésre kerül.
Ez a gyakorlat nemzetközi tapasztalatokon alapul, és azt szolgálja, hogy a közpénzből megvalósuló építési beruházások során a szakmai munka magas színvonalú legyen.
A részletes szabályokat a 25/2024. (VIII. 8.) Építési és Beruházási Minisztérium (ÉKM) rendelet tartalmazza, amely az építési beruházási folyamatok rendszeréről és a tervezői szolgáltatások rendszeréről szól, továbbá kijelöli az állami építési beruházások minőségbiztosításában közreműködő, 100%-ban állami tulajdonban álló gazdasági társaságot is. Ez a rendelet részletesen szabályozza az állami beruházások előkészítését, megvalósítását, valamint a közreműködők értékelésének menetét.
A 2023. évi LXIX. törvény és a hozzá kapcsolódó 25/2024. (VIII. 8.) ÉKM rendelet együttesen biztosítják, hogy az állami építési beruházások során a tervezők és kivitelezők felelőssége és teljesítménye átláthatóan és számon kérhető módon legyen nyomon követhető, ami hozzájárul a közpénzek hatékonyabb felhasználásához és a beruházások minőségi megvalósulásához – áll az indoklásban.
„Jelentősen megváltozott a tervező felelőssége és a tervezési szerződés tartalmára vonatkozó előírások” – írta néhány hónappal ezelőtt Zsigmond András, a Magyar Mérnöki Kamara építési tagozatának alelnöke. Majd fel is sorolja a felelősségi területeket, ez alapján „a tervező felelős:
- az általa készített építészeti-műszaki dokumentáció jogszabályi előírásokkal való összhangjáért és műszaki tartalmának szakszerűségéért,
- a valós állapotnak megfelelő tartalmáért,
- az építészeti minőségéért,
- a tervezéssel érintett védett építészeti és természeti örökség megóvásáért,
- az általa készített építészeti-műszaki dokumentációban megjelölt és beépítésre tervezett építési termék jellemzőinek a tervezési programban meghatározott és a tervezett rendeltetéshez való megfelelőségéért;
- az építészeti-műszaki dokumentáció készítésében részben vagy folyamatosan részt vevő, a tervezői feladat szakmai tartalmának megfelelő szakismerettel és jogosultsággal rendelkező szakági tervezők, a belsőépítész, a tájépítész tervező, közhasználatú tájépítészeti alkotás vonatkozásában a tervező kiválasztásáért,
- a szakági tervezők, valamint a tervező, a szakági tervezők, a belsőépítész, a tájépítész és az építész tervező közötti egyeztetések koordinálásáért, terveik összehangolásáért,
- felelősségbiztosításának meglétéért;
- az építészeti-műszaki és a kivitelezési dokumentáció összhangjáért,
- az építészeti-műszaki dokumentációtól való eltéréshez a hozzájárulásának, valamint az építmény használatához a tervezői nyilatkozata kiállításáért.”
Zsigmond András 2024. szeptember végi, „Hogyan befolyásolják az új törvények a közreműködők munkáját?” című előadásának prezentációját is érdemes átnézni.
Mindenesetre az Építési és Közlekedési Minisztérium társadalmi vitára bocsátotta a „Tervező és kivitelező közreműködésének értékeléséről szóló ÉKM rendeletet”, amit ide kattintva lehet elolvasni és véleményt fűzni.
ZBT
Fotóillusztráció: Canva
