Napjaink hírei között rendre megjelennek a földi légkör rendkívüli eseményei: a viharok, özönvízszerű esőzések okozta károk és az ezzel járó emberáldozatok. Közismert, hogy a légkörváltozás elsődleges oka a szén-dioxid-kibocsátás növekedése. A nemzetközi értekezleteken, konferenciákon készülnek a programok a káros folyamatok megállítására. Az Európai Unió akciói vezetik a világ többi térségét is a környezetünk megváltoztatására, a klímaváltozás további káros következményeinek csökkentésére.
Klímavédelmi világkonferenciák
Bár Kiotóban már 1997-ben alaposan értékelték a föld klímavédelmét, el is határoztak védelmi intézkedéseket, túl sok eredménye nem lett az akkori megállapodásoknak. Kiotóban a világ három legnagyobb energiafogyasztó országa: az USA, Kína és Oroszország nem is vállalt érdemi lépéseket. Az USA aláírta az egyezményt, de később nem ratifikálta.
2016 novemberében az ENSZ párizsi klímakonferenciáján 190 ország elfogadta, hogy lépéseket kell tenni a légkörbe kerülő káros anyagok csökkentésére. Akkor még az USA is elfogadta azt a célt, hogy a légköri átlaghőmérséklet emelkedését 2 oC alatt kell tartani az 1990-es szinthez képest. Az ezt követő amerikai elnökválasztás után az USA kihátrált ebből az egyezményből, vagy szebben fogalmazva: pár évre felfüggesztette a vállalásai teljesítését.
2016. november 4-én életbe lépett a párizsi klímaegyezmény. A három legnagyobb légszennyező ország, azaz Kína, USA és India, amelyek a világ CO2-kibocsátásának 49,7%-át adták akkor, ratifikálták az egyezményt. Ugyanakkor Oroszország, Japán és Irán nem fogadta el a klímaegyezményt.
2017 novemberében az ENSZ ismét klímavédelmi konferenciát rendezett Bonnban. A rendezvényen 10 napon át 200 ország képviselői egyeztettek, de nem jutottak tovább, mint a párizsi konferencián.
Az ENSZ évente rendez klímavédelmi világkonferenciát, ahol a résztvevő országok kisebb-nagyobb csoportjai részhatározatokat fogadnak el a légkörvédelem céljai közül. Most Trump elnöktől nem várható el a klímavédelmi programok támogatása.
A klímavédelem legfontosabb feladatának a légkörbe kerülő üvegházhatású gázok (ÜHG) csökkentését határozták meg. Az üvegházhatású gázok közül kiemelik a szén-dioxidot; további ÜHG gázok: metán, dinitrogén-oxid, kén-hexafluorid, halogénezett szénhidrogének és az ózon. Ezek a gázok a látható fény tartományába eső napsugarakat nem nyelik el, a föld felszínéről visszavert sugárzás egy részét viszont nem engedik a világűrbe távozni. Ez okozza a földi hőmérséklet emelkedését. Az ÜHG gázok miatt a légkör alsó rétege felmelegszik, a felső réteg pedig lehűl.
Klímavédelmi intézkedéseinknek köszönhetően jó eredményt értünk el világszerte a fluortartalmú gázok használatának visszaszorításában.
A levegő páratartalma hasonló hatással van a légkörre, mint az ÜHG gázok. A légköri páratartalommal viszont nem tudunk mit kezdeni.
A klímaváltozás jellemzői
A klímaváltozás jellemzői a légköri átlagos hőmérséklet növekedése és a szélsőséges időjárási jelenségek. Az adott ország éves átlagos hőmérsékletét több tényező befolyásolja. Ezek közül a legfontosabbak: az ország fekvése az egyenlítőhöz képest, a tengerszint feletti magasság, a domborzat, a tengertől mért távolság.
A világban 1951 óta évtizedenként átlagosan 0,15 oC-kal nőtt az átlaghőmérséklet. Kínában ugyanez 0,26 oC.
Magyarországon is nő az éves átlaghőmérséklet [2]:
| Év | 2015 | 2020 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
| oC | 11,6 | 11,5 | 10,8 | 11,8 | 12,2 | 12,9 |
A klímaváltozás okai
A föld népessége
A klímaváltozás elsődleges okának a föld népességének gyarapodását tekinthetjük. A gyarapodó népesség építkezik, több élelmet fogyaszt, többet közlekedik, fűteni akar, több villamos energiát és üzemanyagot igényel.
2023-ban a föld lakosainak száma 8,04 milliárd fő. A legnépesebb országok népességszáma (milliárd fő) [1]:
| Ország | Népesség |
| India | 1,43 |
| Kína | 1,41 |
| USA | 0,34 |
Az Európai Unió országaiban 446 millió ember él, a bevándorlások miatt folyamatosan, határozottan gyarapszik a lakosok száma.
A föld népessége közvetlen hatással van a klímaváltozásra. Az emberek életének szinte minden eleme energiát vesz igénybe, az energiatermelési technológiák többsége ma még a légkör szennyezésével jár.
A föld népességének alakulására vonatkozó elemzések közül reális az, amelyik szerint a bolygó népessége kb. 2080-ig egyre csökkenő ütemben nőni fog, és 10,5 milliárd főnél fog tetőzni. Ez a népesség felső határa az elláthatóság szempontjából.
A népesség felső határának elérését igazolja az, hogy a föld felülete nem változik, a tengerek és óceánok mai 361 millió km2 felülete pedig 2080-ig akár tíz százalékkal nőhet, a szárazföldi felület csökkenésével egy időben. A népesség gyarapodásával együtt jár a mezőgazdasági termőterület és erdők csökkenése a lakásépítések, a közlekedési hálózat helyigénye, a népesség ellátásához szükséges gyártmányok előállításához szükséges új ipari létesítmények helyigénye miatt. Ugyanakkor az emberek élelmezése miatt a mezőgazdasági termőterületnek növekedni kellene.
Energiafelhasználás
A világ primerenergia-felhasználása nő. A 2020-as év a Covid-járvány miatt kis visszaesést eredményezett az energiafelhasználásban. A primerenergia-felhasználás a világban, az EU-ban és Magyarországon (EJ-ban) [3]:
| Év | 2015 | 2020 | 2021 | 2022 | 2023 |
| Világ | 547,39 | 566,49 | 597,41 | 604,04 | 629,6 |
| EU | 61,39 | 57,25 | 60,28 | 58,18 | 56,38 |
| Magyarország | 0,9 | 0,97 | 1,02 | 0,96 | 0,91 |
2023-ban a világ primerenergia-felhasználásának 81,8%-át fosszilis energiahordozók (kőolaj, földgáz, szén) tették ki.
A primerenergia-felhasználás alakulásában sok tényezőnek van szerepe: például a légköri hőmérséklet alakulásának, az energiahordozók árszabályozásának és piaci árának, az életszínvonal alakulásának, az ipari termelés intenzitásának.
A világ felismerte a fosszilis energiahordozók használatának káros hatását a légkörre, és elindította a megújuló energiahordozók használatának elterjesztését. A British Petrol kutatóintézete 2024-ben prognózist készített az egyes energiahordozók használatáról 2050-re vonatkozóan, két változatban (EJ) [4]:
| Current Trajectory (jelenlegi pályagörbe) | Net Zero (nettó zéró) | ||
| Kőolaj | 191 | 146 | 52 |
| Földgáz | 143 | 170 | 65 |
| Szén | 165 | 108 | 23 |
| Nukleáris | 10 | 15 | 21 |
| Vízenergia | 16 | 22 | 28 |
| Megújulók | 70 | 174 | 249 |
| Összesen | 595 | 635 | 437 |
A Net Zero prognózis a világ azon törekvésein alapszik, amelyek a légkörbe kerülő üvegházhatású gázok határozott csökkentését tekinti célnak, a klímavédelmi következmények csökkentése érdekében.
Trump, az USA elnöke az előző elnöki ciklusában kitartott amellett, hogy az USA a klímavédelmi megállapodáson kívül tartja magát. Ezt a döntést az amerikai kőolaj- és földgáztermelő cégek ösztönözték. A döntést követően a termelők a nem hagyományos szénhidrogénkészletek kutatásában és kitermelésében nagyot léptek előre. Biden, az USA következő elnöke néhány óvatos intézkedéssel mégis csatlakozott a párizsi egyezményhez. 2025 januárjában az újra megválasztott Trump elnök első intézkedései között kiléptette az USA-t a párizsi egyezményből. Már az előző elnöki ciklusában is világosan lehetett látni, hogy az amerikai kőolaj- és földgáztermelő cégek érdekeit követi. 2019-ben el is érték, hogy az USA nettó szénhidrogén-exportőr ország lett. Mára a világ első három cseppfolyósgáz-exportőr országa közé tartozik Katarral és Ausztráliával együtt, évi 100 milliárd m3 nagyságrendű cseppfolyós gázt exportálva.
2025. január 21-én hivatalba lépett Trump, az USA új elnöke. Még aznap egy sor rendeletet adott ki az amerikai érdekek védelmére. Ennek egyik elemének, az Unleasing American Energy programnak a főbb célkitűzései:
- a fosszilis energiahordozók előtérbe kerülése (az USA-ban),
- az amerikai energiahordozó-export erősítése,
- az elektromos járművek támogatásának törlése,
- az LNG-export fokozása.
A programban nincsen szó a megújuló energiahordozókról. Ezzel az amerikai programmal a világméretű klímavédelmi programokat átírták. Amerikai részről a kapcsolódó erősödő szénhidrogén-külkereskedelem megmozgathatja a piaci árakat is.
2023 októberében az U.S. EIA intézet a Brent típusú kőolaj árának jövőjéről az alábbi prognózist adta ki (USD/barrel) [5]:
| Év | 2025 | 2030 | 2035 | 2040 | 2045 | 2050 |
| Ár | 88,4 | 91 | 93,7 | 96,4 | 99,1 | 101,8 |
Ezek az árak a szokásos inflációs mértékkel nőnek, vagyis a kitermelés fejlődésével elérhető költség csökkenése nem jelentkezik az árakban. A kőolajpiacon bármilyen beavatkozás ezt a „békés” helyzetet lényegesen megváltoztathatja.
2025 január-februárjában az energiahordozó-árak már reagáltak az amerikai gazdaságpolitika megváltozására [6]:
| Energiahordozó | Mértékegység | Napi ár (USD) | |
| 2024. 12. 18. | Brent típusú kőolaj | USD/barrel | 73,65 |
| benzin | USD/gallon | 1,95 | |
| szén | USD/tonna | 130 | |
| uránium | USD/font | 74,8 | |
| 2025. 01. 10. | Brent típusú kőolaj | USD/barrel | 77,55 |
| benzin | USD/gallon | 2,04 | |
| szén | USD/tonna | 115 | |
| uránium | USD/font | 73,2 | |
| 2025. 01. 23. | Brent típusú kőolaj | USD/barrel | 79,33 |
| benzin | USD/gallon | 2,07 | |
| szén | USD/tonna | 116 | |
| uránium | USD/font | 73,5 | |
| 2025. 02. 14. | Brent típusú kőolaj | USD/barrel | 75,13 |
| benzin | USD/gallon | 2,1 | |
| szén | USD/tonna | 104 | |
| uránium | USD/font | 67,5 |
A klímaváltozásra hatást gyakorló tevékenységek
Állattartás (hústermelés)
A növekvő népesség táplálkozásának jelentős részét a húsfogyasztás teszi ki. A húsok termelése különböző állatok szaporítását, nevelését, táplálását jelenti. Az állati táplálék főleg a mezőgazdaság által termelt gabona, szálas takarmány. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének 2006-os számítása alapján a hús- és tejtermék célú állattartás szén-dioxid- és metánkibocsátása a globális felmelegedés legalább 18%-ért felelős.
Közlekedés
A gyarapodó népesség fokozza a közúti, vasúti, vízi és légi közlekedést. A közlekedési eszközök hajtóanyaga többségében kőolajszármazékok és földgáz. Gyarapodik a részben vagy teljes mértékben elektromos hajtású járművek száma és szerepe a közlekedésben, áruszállításban. Fejlesztési feladat a villamos hajtás kiterjesztése, a járművek töltési lehetőségének sűrítése.
A közlekedésben a fotovoltaikus villamosenergia-termelés és a hidrogén szerepe is erősödik.
Túlfogyasztás
A túlfogyasztás az egyes országokban és népcsoportokban jellemzően kialakult pazarló életmódot jelenti. A világ tíz legfejlettebb országában a túlfogyasztást 15-20%-ra becsülik.
A túlfogyasztás egyik következménye az élelmiszer-pazarlás. Becslések szerint egymilliárd ember tápláléka megy a szemétbe a kidobott élelmiszerrel. A pazarlók és az éhezők akár ugyanabban az országban is élhetnek.
Másik becslés szerint a világon megtermelt élelmiszer harmada nem kerül elfogyasztásra, ez évente mintegy 1,3 milliárd tonna.
Nemzetközi szállítás eszközei
A nemzetközi személyszállításban a légi közlekedés a legjelentősebb, növekvő tendenciát mutat. A közúti személyszállítás is növekvő. A vasúti nemzetközi személyszállítás szerepe évek óta változatlan. A nemzetközi áruszállításban a légi szállítás részesedése nem változott. Meghatározó szerepe a közúti áruszállításnak van. A vasúti áruszállítás volumene csökkent.
Erdők irtása
A mezőgazdasági termelésre háruló feladatok növekedése újabb földterületek bevonásával jár. Az erdőállomány irtása a világ majd minden térségében elterjedt. A fakitermelés, felégetés miatt az érintett régiók éghajlata egyre szárazabb lesz, növekszik a hőmérséklet, és csökken a csapadék mennyisége. A csökkenő erdőállomány a légköri szén-dioxid-szint emelkedésének 10-20%-áért felelős.
2030-ra az amazonasi esőerdő 55%-a elpusztulhat a mezőgazdaság és az állattartás növekedése, az erdőtüzek, a szárazság és a fakitermelés jelenlegi üteme alapján. Az erdők eltűnése miatt az Amazonas-medencéből évente 55-97 milliárd tonna szén-dioxid juthat a légkörbe [1].
Építőanyag-ipar
A növekvő népesség részére új lakásokat kell építeni. Az emberek közlekedni akarnak: úthálózat, vasutak, repterek kellenek. Az építkezések minden országban lekötik az építőanyag-ipar kapacitásait. Az égetett építőipari anyagok: cement, téglafélék, burkolóanyagok gyártása jelentős fosszilis tüzelőanyag felhasználását jelentik, amivel együtt jár a légkör szennyezése is.
A klímaváltozás hatásai
A felmelegedés tovább tart
A légkör megnövekedett szén-dioxid-tartalma közvetlenül felfűti a levegőt. A magasabb hőmérsékletű légkör több vízpárát vesz fel, ezzel nő a hőelnyelés mértéke, és ezzel tovább nő a levegő vízgőzfelvétele. A légkör növekvő vízgőztartalma ugyanakkor csökkenti a földfelszín visszasugárzását, és ezzel melegítő hatást vált ki. Másrészt a növekvő vízgőztartalom visszatükrözi a napfény egy részét, ezzel gátolja a felmelegedést. A vízgőz okozta hatásokat nehéz pontosan megállapítani, mert nem egyenletesen oszlik el a levegőben.
A nappali földfelszínen az árnyékoló felhők a napsugárzás több mint ötödét verik vissza.
A magasabb légköri hőmérséklet emeli a tengerek hőmérsékletét is, ez pedig a víz hőtágulását is eredményezi.
Csökken a föld jég- és édesvízkészlete
Mintegy 200 ezer gleccser van a földön. A föld felszínén a jég fehér felületként veri vissza a nap sugarait. A jégolvadás háromszorosa a 25 évvel ezelőtti mértékhez képest. Az olvadó jég helyén tenger vagy szárazföld marad vissza, és mindkét felület lényegesen jobban nyeli el a napsugárzást. A sarkvidékeken és a magas hegységekben a jégkészlet olvadása a tengerek szintjének emelkedését okozza. Az elmúlt száz évben mintegy 20 centiméterrel nőtt a tengerszint. A tengerszint emelkedése szárazföldek csökkenését vonja magával. A tengerszint-emelkedés miatt elfoglalt földek a lakosok elvándorlását indítják el. A jégkészletek csökkenése az édesvízkészlet csökkenését eredményezi.
A metánhidrát bomlása
A metánhidrát mintegy hússzor veszélyesebb a légkör változása szempontjából, mint a szén-dioxid.
A nem hagyományos földgázkészleteink kutatása során az utóbbi tíz-tizenöt évben találtak rá a kutatók a jelentős mennyiségű metánhidrátkészletekre a tengerekben és az örök fagy területén, a talajban. A metánhidrát a metán és a víz különleges társulása, hószerű anyag, ami meghatározott hőmérsékleten és nyomástartományban marad stabil állapotban. A légköri hőmérséklet vagy a nyomás változásával a metánhidrát elbomlik, és a metán igyekszik a légkörbe jutni, növelve ezzel az üvegházhatást.
Dr. Szilágyi Zsombor
[1] https://hu.wikipedia.org/wiki/Éghajlatváltozás
[2] www.met.hu/eghajlat
[3] Energy Institute: Statistical Review of World Energy 2024 | 73rd edition
[4] bp Energy Outlook 2024 edition
[5] U.S. EIA: International Energy Outlook 2023
[6] www.tradingeconomics.com
Fotóillusztráció: Canva
