2024. évi 5. lapszámunkban az IEA jövőképét ismerttettük az energiákról. Most a BP (British Petrol) 2050-ig terjedő legutóbbi prognózisát mutatjuk be az egyes energiahordozók jövőjének alakulására vonatkozóan, két változatban. Cikkünkben a „Current Trajectory” változatot értékeljük, mint a ma reálisnak tekinthető jövőt.
Elemzések az energiák helyzetéről és jövőjéről
A British Petrol és a brit Energy Institute az energiák helyzetét és jövőjét elemzi az évente megjelenő kiadványában. Az elemzéseik és előjelzéseik alapos kutatás és elemzés után születnek meg, és függetlenek az energiaipar vezető cégeinek érdekeitől. A 2023. évi kiadás még három változatban mutatta be az energia piac jövőjét, mert a világ politikai, katonai eseményei és a klímaváltozás hatásai bizonytalanná tették a jövőképet [1]. Hasonló típusú elemzések készülnek más ipari szereplőknél is, például a Shellnél, az OPEC-nél, az amerikai U.S. Energy Information Administration-nál, valamint az Orosz Tudományos Akadémiánál. Ezen elemzések tartalma gyakran tükrözi az adott anyavállalat vagy ország üzleti érdekeit.
A Covid járvány, az energiaigény, a háborúk és a klímaváltozás összefüggései
A világot az utóbbi években számos globális kihívás sújtotta, amelyek közvetlen hatással voltak az energiafelhasználásra, a klímavédelemre és a geopolitikai stabilitásra. A COVID-19 járvány hatásai mellett a háborúk, mint az orosz-ukrán konfliktus, valamint a klímaváltozás elleni küzdelem kérdései egyre összetettebbé tették a globális gazdasági és politikai helyzetet. E komplex tényezők együttesen alakítják a jövőbeli energiaigényt és az arra adott válaszokat, miközben a fenntarthatósági célok megvalósítása is egyre fontosabbá válik. Az alábbiakban áttekintjük, hogyan befolyásolják ezek az események az energiapolitikát és a klímaváltozás elleni erőfeszítéseket.
2019 végén a COVID-19 járvány világméretűvé vált, drámai hatással volt a globális egészségügyi rendszerre, és óriási terhet rótt az egészségügyi infrastruktúrára. A járvány kezelése érdekében hozott intézkedések és az egészségügyi válságra való fókuszálás háttérbe szorította a klímaváltozás elleni küzdelmet, amely már akkor is sürgető problémát jelentett. A gazdaság leállása és a csökkentett ipari aktivitás következményeként 2020-ban a világ energiafelhasználása jelentősen csökkent az előző évhez képest. Azonban, mivel a járvány kezelése 2023-ra már megoldottnak tekinthető, a gazdasági helyreállás és a társadalmi élet normalizálódása újra emelkedő energiaigényt eredményezett, ami ismét felveti a fenntarthatóság és a klímavédelmi célok kérdését.
Az orosz-ukrán, és az arab-izraeli háború napjaink forró eseményei: emberéletek ezreit követelik, az anyagi kár szinte felmérhetetlen. A háborúk rengeteg pénzt emésztenek fel, és ennek költségei ma már egyre inkább a klímaváltozásra tervezett beruházásokat csökkentik vagy halasztják.
Napjaink legfontosabb törekvése a klímaváltozás hatásainak mérséklése lenne, aminek talán leghatékonyabb módja a légkörbe kerülő szén-dioxid mennyiségének csökkentése.
Az ENSZ és az Európai Unió minden évben értékeli a klímaváltozás következményeit, és megfogalmaznak programokat az életkörülmények súlyos változásainak megfékezésére. Az ENSZ programokat fogalmaz meg, és ösztönzi a résztvevő országokat anyagi kötelezettségvállalásokra a klímahelyzet javítására. Az Európai Unió a légkörvédelmi programjai teljesítéséhez szabályokat dolgoz ki, és anyagi támogatásokat is ad a tagországoknak. A légkörvédelem szinte minden tervezett lépése érinti az energiahordozók sorsát.
Ebben a bonyolult helyzetben prognózist készíteni az energiahordozók jövőjéről csak több változatban látszik reálisnak, ahol az egyes változatok mérlegelik a mindennapjainkat átható események várható alakulását.
A BP a prognózisainál a jövő várható eseményeit és azok hatását az energiahordozók piacára 2024-ben két változatban fogalmazta meg. A BP a prognózisait általában évente felülvizsgálja.
A BP két referencia változata
A BP a következő két referencia változatot fogalmazta meg [3]:
Current Trajectory (jelenlegi pálya) (CT): a koronavírus járványból kilábalva, az orosz-ukrán és az arab-izraeli háború után visszatérünk az előző időszak környezetvédelmi programjai lassú megvalósításához, az energiafelhasználást jelentős világ-események nem befolyásolják. Tulajdonképpen ez az „ölbe tett kéz” változat.
Net Zero (NZ): hamar túljutunk az Európát is érintő két háborún, a szén-dioxid kibocsátás legalább 95 %-kal csökken, vagyis szinte zéró kibocsátás lesz 2050-ben. Ennek a változatnak a teljesítéséhez ma még nem látszik a szándék (és pénz) a világ legtöbb országában.
A szén-dioxid kibocsátás és a primer energiafelhasználás változása
A BP az energiák jövőjének legfontosabb tényezőjét a szén-dioxid kibocsátásban látja. Teljes mértékben egyetérthetünk ezzel az állásponttal, mert minden más körülmény és akció alárendelt lesz a jövőben a légkör védelemnek, a földi hőmérséklet emelkedés elleni harcnak.
A BP a szén-dioxid kibocsátás jövőbeli alakulását a két változatban a következőnek látja (gigatonna/év) [3]:
| Változat | 2023 | 2025 | 2030 | 2035 | 2040 | 2045 | 2050 |
| CT | 40 | 42 | 39 | 37 | 34 | 32 | 28 |
| NZ | 40 | 42 | 33 | 27 | 18 | 9 | 2 |
Összehasonlításként mutatjuk be az International Energy Agency (IEA) prognózisának SPC (legvalószínűbb) változatát a világ CO2 kibocsátásáról [2]:
| Év | 2022 | 2030 | 2035 | 2040 | 2050 |
| gigatonna/év | 37 | 35 | 33 | 32 | 30 |
A világ primer energia felhasználására adott prognózisok a BP szerint (EJ/év) [3]:
| Változat | 2023 | 2025 | 2030 | 2035 | 2040 | 2045 | 2050 |
| CT | 620 | 625 | 630 | 640 | 645 | 645 | 640 |
| NZ | 620 | 625 | 600 | 560 | 520 | 470 | 440 |
Az U.S. Energy Information Administration intézet a primer energia felhasználás jövőjét a CT változathoz hasonlóan növekvő számokkal hasonlóan mutatja be (PJ/év) [4]:
| 2022 | 2025 | 2030 | 2035 | 2040 | 2045 | 2050 |
| 607 | 630 | 665 | 701 | 735 | 774 | 814 |
Az amerikai kutatóintézet prognózisa tükrözi az USA általános szemléletét a világ jövőjéről, ezen belül a klímaváltozás hatásainak alábecsléséről.
A primer energia kereslet fokozatosan dekarbonizálódik, amit a megújuló energiafelhasználás gyors növekedése hajt. Az energia kereslet növekedését a feltörekvő gazdaságok növekvő jóléte vezeti, amelyet ellensúlyoz az energiahatékonyság gyorsuló növekedése.
A kőolaj, a földgáz, a szén és a modern bioenergia-hordozók felhasználásának alakulása
A kőolaj használat jövőjét alapvetően a közúti közlekedés egyre hatékonyabb üzemanyag felhasználása miatt a BP mindkét változatában 2025-től csökkenő tendenciával határozza meg (millió hordó/nap) [3]:
| Változat | 2023 | 2025 | 2030 | 2035 | 2040 | 2045 | 2050 |
| CT | 95 | 100 | 100 | 97 | 92 | 84 | 78 |
| NZ | 95 | 100 | 95 | 80 | 60 | 40 | 30 |
A légi és a tengeri közlekedés egyre inkább dekarbonizálódik a hidrogén és a bio üzemanyagok részleges használatával.
A földgáz jövőjét a BP két változata lényegesen eltérő tendenciával határozza meg (milliárd m3/év) [3]:
| Változat | 2023 | 2025 | 2030 | 2035 | 2040 | 2045 | 2050 |
| CT | 4010 | 4080 | 4400 | 4700 | 4900 | 4950 | 4950 |
| NZ | 4010 | 4080 | 4050 | 3900 | 3350 | 2750 | 1950 |
A Föld földgáz készletei fedezetet adnak a CT változathoz. Ma azt becsülhetjük, hogy a jövő földgáz felhasználása a két prognózis közötti szinten fog megvalósulni.
A földgáz nemzetközi piacain egyre inkább az LNG lesz a kereskedés fő tárgya. Erős hatással volt ennek kialakulásában az Északi Áramlat szállítóvezetékek felrobbantása 2022. szeptember 26.-án. Ezeken a vezetékeken évente legalább 100 milliárd m3 földgáz érkezett Oroszországból Európába. A kiesett kapacitást elég hamar pótolták LNG terminálok építésével, és az USA beszállításainak gyors növelésével.
Az LNG forgalom alakulását a BP két változata a következők szerint mutatja be (milliárd m3/év) [3]:
| Változat | 2023 | 2025 | 2030 | 2035 | 2040 | 2045 | 2050 |
| CT | 549 | 600 | 790 | 840 | 950 | 970 | 990 |
| NZ | 549 | 600 | 740 | 690 | 600 | 430 | 330 |
A földgáz jövőbeli egyre növekvő szerepét a nem hagyományos földgáz kutatás, kitermelés sikerei biztosítják. A metánhidrát készletek felfedezése tovább erősíti a földgáz pozitív jövőjét.
Napjainkban a szén a második legfontosabb energiahordozó a világon, a kőolaj után. Bár a szénkészletekben nincsenek olyan jelentős feltárások, mint a nem hagyományos szénhidrogének esetében, vannak még feltáratlan készletek a világ minden térségében. A legjelentősebb szén felhasználó országok: Kína és India. A BP a szén felhasználás jövőjét is vázolja (EJ/év) [3]:
| Változat | 2023 | 2025 | 2030 | 2035 | 2040 | 2045 | 2050 |
| CT | 165 | 168 | 155 | 145 | 136 | 125 | 110 |
| NZ | 165 | 168 | 128 | 100 | 70 | 48 | 20 |
A modern bioenergia-hordozók (biometán, bio-üzemanyagok, modern szilárd biomassza) előretörését a BP nagyon pozitívnak látja (EJ/év):
| 2022 | 2035 | 2050 | |
| CT változat | 32 | 43 | 53 |
| NZ változat | 32 | 55 | 70 |
A villamos energia, a megújuló energiahordozók és a hidrogén felhasználásának alakulása
A villamos energia a legfontosabb szekunder energiahordozó. A világ minden országában használják a villamos energiát. A villamos energia előállítására sokféle eljárást alkalmaznak. Az áramtermelés fő energiahordozói ma még a fosszilis energiahordozók. A villamos energiafelhasználás egyértelműen nőni fog a jövőben több okból is: nő a Föld népessége, eléri az áram szolgáltatás azokat a térségeket is, ahol eddig még nem volt, a villamos energia fosszilis hajtóanyagokat vált ki a közlekedésben, a klímaváltozás miatt megnő a hűtés energia igénye.
A BP prognózist ad a villamos energia részesedésére a végső energiafelhasználásban (%) [1]:
| Változat | 2023 | 2025 | 2030 | 2035 | 2040 | 2045 | 2050 |
| CT | 22 | 23 | 24 | 26 | 28 | 31 | 34 |
| NZ | 22 | 23 | 25 | 30 | 38 | 47 | 55 |
A megújuló energiahordozók előretörését a BP első sorban a nap- és szélenergia hasznosítás fejlődésében látja. A két energia hasznosítás beépített kapacitását mutatjuk be (GW), a két változat szerint:
| Változat | 2023 | 2025 | 2030 | 2035 | 2040 | 2045 | 2050 |
| CT | 2200 | 3200 | 5050 | 7600 | 10000 | 12500 | 15000 |
| NZ | 2200 | 3200 | 6600 | 13100 | 17200 | 23600 | 28200 |
Hazánkban a szélenergia hasznosítás kiterjesztését mintegy tíz évvel ezelőtt egy érthetetlen szabály állította le, az új telepítési előírásokkal. 2023-ban ezeket a szabályokat jelentősen módosították, reménykedünk abban, hogy újra indul az ipari léptékű szélgenerátorok telepítése. Épp ellentétes állami szabályozás született a napenergia hasznosítás területén. Mintegy 15 évvel ezelőtt a napelemek telepítésének nem voltak korlátai, és a szaldó rendszerű elszámolás is segítette a napelem telepítéseket. Napjainkban a napelem telepítést fékezi a bruttó rendszerű elszámolásra való áttérés és az energia tárolók építésének kötelezettsége.
A hidrogén a villamos energiához hasonlóan ugyancsak szekunder energiahordozó. A hidrogén szerepének erősödését minden energetikai prognózisban láthatjuk. A hidrogént a jövő alap energiahordozói közé az emeli, hogy környezetbarát technológiával is lehet ipari léptékben gyártani, nagyon jól hasznosítható az energia fogyasztás (napon belüli) szezonalitásának kiegyenlítésére és hidrogéncellákkal közvetlen villamos áram termelés is lehetséges. A környezetbarát eljárással (alacsony szén-dioxid kibocsátással) előállított hidrogént nevezik „zöld” és „kék” hidrogénnek. A BP a hidrogén felhasználás jövőjét a következőképpen mutatja be (millió tonna/év):
| 2035 | 2050 | |
| CT változat | 20 | 80 |
| NZ változat | 80 | 380 |
Az energiahordozók jövőbeli árainak alakulása
Az energetikai kutatóintézetek óvatos becsléseket szoktak készíteni az energiahordozók jövőbeli árairól, különösen a hosszabb távú kilátásokról. Az árak sok tényezőtől függnek. Az elemző intézetek 2022. év előtt például nem kalkuláltak több országot érintő háború hatásaival, az energia piacok ezzel járó átrendeződésével. Ma már világosan láthatjuk, hogy az energiahordozók külkereskedelme egyre aktívabb. Fontos szerepe van ebben az USA-nak, ahol 2019. év óta gyakorlatilag megszűnt a szénhidrogének nettó importja, sőt az USA egyre jelentősebb exportőr is lett.
Európában a Brent kőolaj tőzsdei ára közvetlen hatással van a többi energiahordozó árára is. Az U.S. IEA ár előjelzése a Brent kőolaj árára (USD/barrel), ahol az árakat a 2022. évi dollár árfolyammal számolták [4]:
| Év | 2025 | 2030 | 2035 | 2040 | 2045 | 2050 |
| Ár | 88,4 | 91 | 93,7 | 96,4 | 99,1 | 101,8 |
A Brent ár 2024. július 30.-án 78,69 USD/barrel volt.
A nagy forgalmú nemzetközi energia tőzsdék árai pontosabb jövőképet vázolnak, a tőzsdék működési szabályai miatt. A tőzsdén ma megkötött nagy volumenű jövőbeli teljesítések a jövőbeli árakat jól jelzik, mert az ügyletet biztosan teljesíteni fogják: az árut leszállítják, a ma meghatározott árat ki fogják fizetni. A tőzsdei ügyletek jelentős része export és import. A legnagyobb forgalmú európai földgáz tőzsde a holland TTF tőzsde. Az itt kialakuló árak rövid időn belül megjelennek a többi európai tőzsdén is. Példának tekintsük a TTF földgáz tőzsdén 2024 07 11.-én kialakult árakat a következő évekre:
2025. évi teljesítés 36,42 Eur/MWh
2026. évi teljesítés 32,64 Eur/MWh
2027. évi teljesítés 28,59 Eur/MWh
2028. évi teljesítés 26,61 Eur/MWh
A villamos energia árak jövőjét mutatja be a German Power Futures tőzsde 2024. július 11.-i árjegyzéke:
2025. évi teljesítés 89,12 Eur/MWh
2026. évi teljesítés 82,85 Eur/MWh
2027. évi teljesítés 74,74 Eur/MWh
A budapesti HUDEX tőzsde áram ügyleteinek ára ugyanezen a napon:
2025. évi teljesítés 99,83 Eur/MWh
2026. évi teljesítés 91,06 Eur/MWh
2027. évi teljesítés 80,57 Eur/MWh
A hosszú távra vonatkozó tőzsdei árak nyugodt piaci helyzetet mutatnak, a kínálat és a kereslet egyensúlyát.
Dr. Szilágyi Zsombor
Fotóillusztráció: Canva
[1] bp Energy Outlook 2023 edition (updated July 2023)
[2] International Energy Agency: World Energy Outlook 2023
[3] bp Energy Outlook 2024 edition
[4] U.S. International Energy Outlook 2023
