A szakmai nap gazdag tartalmából az épületek zöld minősítése, a jövő természetes hűtőközegei és a zajcsökkentés gyakorlati megoldási lehetőségei hőszivattyús rendszereknél témaköröket emeltük ki és írtuk le részletesen.
A szakmai nap előadásai
A 2025. február 25-i rendezvényen, melyet Varga Pál, a MÉGSZ alelnöke vezetett le, a következő 12 előadás hangzott el:
- Épületek Zöld minősítése – a Magyar Környezettudatos Építés Egyesülettel (HuGBC) együttműködésében, Dr. Harmathy Norbert, épületgépészeti szaktanácsadó, HAJDU Hajdúsági Ipari Zrt.
- Hogyan formálja a jövőt a fenntarthatóság és az innováció?Tóth Attila, Panasonic Heating & Ventilation Air-conditioning Europe
- Innováció az ipari légkondicionálásban, avagy a víz, mint hűtőközeg,
Bali Endre, Oxyma Systems Víz- és Légkezelés Technológiai Kft. - Költségoptimalizált működésű BOSCH bivalens levegő-víz hőszivattyú utólagos illesztése meglévő gázkazános fűtésre, Pötör Balázs, Bosch Home Comfort
- A jövő természetes hűtőközegei? Beke Enikő, Climalife
- Lokális zöld energia előállítása, lokális alapanyagokból innovatív megoldásokkal,
Sarusi-Molnár Andrea ügyvezető, Altherm Kft. - Korszerű PE-csőrendszerek, hegesztő berendezések a KRISTÁLY Kft. palettáján,
Orosz Norbert kereskedelmi ágazat igazgató, Kristály Kft. - SYBA ACOUSTIC zajvédő falak,Balogh Zsolt, SYBA Napvédelem Kft.
- Lehetőségek és korlátok a hidrogén tüzelési célú felhasználásában,
Dr. Vajda József főiskolai tanár, PTE MIK Gépészmérnöki Tanszék - Az elektrifikáció múltbeli tanulságai és jövőbeni fejlődési lehetőségei.
Dr. Szabó László energetikai szakértő - Akkumulátoros energiatárolás háztartásoktól az erőművekig,
Dr. Mokry Tamás ügyvezető, Tiszta Energiák Kft. - A zajcsökkentés gyakorlati megoldási lehetőségei hőszivattyús rendszereknél –esettanulmányok
Tan Attila, zaj és rezgéscsökkentési mérnök, Fehér Farkas Környezetvédelmi Kft.
Az előadások visszanézhetők a MÉGSZ youtube-csatornáján itt:
Épületek zöld minősítése
Dr. Harmathy Norbert előadásában kiemelte, hogy a legelterjedtebb nemzetközi minősítési rendszerek a LEED és a BREEM. Az előbbi világszerte elterjedt és elismert rendszer, az utóbbi pedig főleg az Egyesült királyságban és az EU-ban népszerű.
Az épületminősítéssel elérhető előnyök a következők:
- Jelentősen csökkenthetők az energia- és vízfogyasztási költségek.
- Segítenek az épületek működési költségeinek csökkentésében, ezáltal a hosszútávú fenntarthatóság biztosításában.
- Segítenek csökkenteni az épületek környezeti lábnyomát.
- A minősítéssel rendelkező ingatlanok piaci értéke általában magasabb, mivel a fenntarthatóság iránti kereslet folyamatosan növekszik.
- Az egészséges és fenntartható belső környezet növeli az épülethasználók kényelmét és elégedettségét.
- Az épületek teljesítményét javító új technológiák és módszerek kerülnek alkalmazásra.
- Átfogó értékelést nyújt, mivel a különböző környezeti, társadalmi és gazdasági szempontok alapján értékeli az épületeket.
- A legjobb fenntarthatósági gyakorlatok és technológiák alkalmazására vonatkozó irányelvek segítik az építészeket és ingatlanfejlesztőket.
- A lokális szempontok figyelembevételével biztosítva van az épületek közvetlen környezetükhöz való alkalmazkodása.
- A tanúsítvány növeli az ügyfelek és a nyilvánosság elköteleződését a fenntarthatóság iránt.
A fenntartható fejlődés legfontosabb általános céljai:
- Egészség és jólét.
- Megfizethető tiszta energia.
- Fenntartható városok és közösségek.
- Tudatos fogyasztás és termelés.
- Tisztességes munka és gazdasági növekedés.
- Ipar, innováció és infrastruktúra fejlesztése.
A minősítésre kerülő épületeknél integratív tervezési folyamatot kell végezni, amely multidiszciplináris együttműködésben valósul meg. Meg kell vizsgálni az épület teljes életciklusát a tervezéstől kezdve a kivitelezésen, üzemeltetésen, és az elbontáson át egészen az újrahasznosításig. Az egész folyamatban a tervezési fázisnak van a legnagyobb hatása, mert akkor fogalmazhatók meg a megfelelő irányok, és hozhatók meg a hatékony hosszútávú döntések.
A LEED minősítésnél a megtakarítási céloknak négy kategóriában kell megvalósulniuk. Ezek az energiafogyasztás, a karbonlábnyom, a vízfogyasztás és az építési hulladékok csökkentése. Ezek megtakarítási potenciáljai az előbbieknek megfelelő sorrendben egy korszerű épülethez viszonyítva: 25-50%, 30-50%, 40% és 70%. A LEED rendszer keretében minősíteni lehet az új épületeket, az új belső kialakításokat, a meglévő épületeket és a városfejlesztés közösségekre gyakorolt hatását. A LEED minősítési rendszerben 9 kategóriában kell az épületnek bizonyítania a fenntarthatóságát. A kötelező krediteket minden kategóriában teljesíteni kell, választható kreditek pedig minden kategóriában megcélozhatók. A kreditkategóriák különböző pontszámúak, a legtöbb pontszámmal (33-mal az összesen 110-ből) az „energia és atmoszféra” kategória rendelkezik, ami az épületgépészet kiemelkedő jelentőségére utal. Emellett az ugyancsak az épületgépészetet is érintő „vízhatékonyság” 11, és „a belső környezet minősége” 16 kreditponttal rendelkezik. A LEED minősítésre rendszer négyszintes: alapminősítés (40-49 kreditpont), ezüst- (50-59 kreditpont), arany- (60-79 kreditpont, és platinum-minősítés (80 kreditpont fölött).
A kötelező követelmények közül fontos a hatékony vízfogyasztás biztosítása. Ez történhet a kültéri vízfogyasztás csökkentésével, pl. öntözést nem igénylő növények telepítésével, és/vagy a beltéri vízfogyasztás csökkentésével. Ez utóbbinál 20%-os csökkentést kell elérni a referenciához képest. Referenciaként az alábbi táblázat szerinti fogyasztási értékek vehetők figyelembe.
| vízfogyasztás berendezése | érték |
| WC | 6 liter/öblítés |
| vizelde | 3,8 liter/öblítés |
| mellékhelyiség csapok | 1,9 l/perc (4,15 bar nyomáson) |
| konyhai csap | 8,3 l/perc (4,15 bar nyomáson) |
| zuhanyfej | 9,5 l/perc (5,5 bar nyomáson) |
Az energiahatékonyság és üzemeltetés kötelező követelménye teljesítéséhez pedig az épület energiafogyasztásának meghatározását dinamikus szimulációs módszerrel kell elvégezni, mégpedig órai bontásban. Itt legalább 5%-kal jobb hatékonyságot kell kimutatni egy azonos referencia épülethez viszonyítva.
Magyarországon irodaházakból, hotelekből és logisztikai központokból van a legtöbb minősített épület, azért mert az üzleti szférában van a legnagyobb elterjedtsége mindkét minősítési rendszernek. Jelenleg Magyarországon 90-100 épület van a LEED szerint minősítve. A minősített magyarországi épületek adatbázisa elérhető a HUGBC honlapján, ide kattintva.
A jövő természetes hűtőközegei?
Beke Enikő előadásának bevezetőjében elmondta, hogy jelenleg kettős cél áll előttünk. Egyrészt el kell érnünk az épületek, ezen belül a lakások szén-dioxid-semlegességét, másrészt pedig csökkentenünk kell a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőséget. Ezek érdekében az Európai Unió a következő intézkedéseket hozta:
- REPowerEU, és EPBD-irányelv a széndioxid-semleges épületállomány létrehozása céljából 2050-ig.
- EU 2018/2021 irányelv a megújuló energiaforrásokból származó energia felhasználásának előmozdítása céljából.
- 2024/573/EU rendelet, vagyis az úgynevezett „F-gáz III” rendelet, amely szerint 2050-re teljesen HFC-mentes környezetet kell biztosítani a hűtési és fűtési berendezésekhez.
A hűtőközeg-helyettesítési megoldások keretében a berendezések fajtája szerint mutatott be közép- és hosszútávú megoldásokat. Például a monoblokkos hőszivattyúk területén hosszútávú hűtőközegek lehetnek az R290 (propán), az R1234yf, az R654C és az R455A, a split rendszerű hőszivattyúk területén pedig az utolsó három hűtőközeg. A kereskedelmi hűtés és az ipari berendezések esetén pedig szóba jöhetnek a széndioxid (R744), és/vagy az ammónia (R717) is.
Fentiekkel kapcsolatban ismerttette, hogy a propán (R290) alternatívájú hőszivattyúknak komoly hátrányai vannak, úgy mint:
- a beltéri használat korlátozása,
- a magas gyúlékonyság,
- kőolaj származékról van szó,
- szivárgáskor ózonképződés.
Az európai rendelkezések bizonyos alkalmazási területeken (pl. az autóiparban) már most is, és a jövőre nézve is rendkívül alacsony GWP-értékű hűtőközegek használatát írják elő. Az új követelmények teljesítéséhez a hűtőközegek gyártói olyan új HFO-hűtőközegeket fejlesztettek ki, amelyek GWP-értéke akár 1-nél is alacsonyabb. Azonban minél alacsonyabb a GWP, annál inkább nő a gyúlékonyság. Éppen ezért fontos volt megtalálni a középutat a GWP és a gyúlékonyság között, hogy a kínált megoldások megfeleljenek a szakma igényeinek, a környezetvédelmi szempontoknak és a teljesítménnyel kapcsolatos elvárásoknak is. Az új A2L (enyhén tűzveszélyes) hűtőközegek számos alkalmazási területen használhatók, ahol korábban a HFC/HCFC hűtőközegeket részesítettük előnyben, mégpedig valamennyi jogszabály és tűzvédelmi javaslat betartásával.
A címben feltett kérdés megválaszolására az előadó elmondta, hogy a jövőben hűtőközegként alkalmazásra kerülő ammónia, széndioxid, szénhidrogének és halogénezett szénhidrogének nem tekinthetők természetes hűtőközegeknek, hiszen mindegyikük ipari gyártási folyamatból származik.
A zajcsökkentés gyakorlati megoldási lehetőségei hőszivattyús rendszereknél – esettanulmányok
Tan Attila előadásában felhívta a figyelmet arra, hogy különbséget kell tenni a hangteljesítményszint (Lw) és a hangnyomásszint (Lp) között. Előbbi a zajkeltő gép adata, utóbbi pedig egy bizonyos távolságban mért érték. Az Lw-t a gép gyártója méri meg laboratóriumi körülmények között. A hangnyomásszintet pedig egy burkoló-felületen mérjük.
A zajcsökkentéshez szükséges legfontosabb adatok:
- a hangnyomásszint, a tér egy adott pontjában a zajforrás által keltett hangnyomásból (p) és az időben állandónak tekinthető légköri nyomásból (p0) számolható.
- a frekvencia, ami a hang terjedési sebességének és a hullámhossznak a hányadosa.
- a hangszínkép, vagyis a frekvenciánként mérhető hangnyomásszint.
A zajcsökkentés módjai között két fontos fogalmat kell megemlíteni. A hangelnyelés a felületre beeső és az onnan visszaverődő hangenergia nagyságától függ. A hanggátlás pedig a beeső és az átjutó energia hányadosa. Hangelnyelésre a porózus szerkezetű, nyílt cellás, szálas vagy műanyag habok alkalmasak. Ilyenek például a kőzet- vagy üveggyapot, a lyukacsos gipszkarton lemezek, a porózus szerkezetű fabeton, a szövetek és függönyök, valamint a nyitott pórusú műanyag habok. A jó hanggátló anyagok viszont tömörek, sűrűek és fajlagosan nehezek. Néhány kiválasztott anyag hanggátlását az alábbi táblázat mutatja.
| anyag | vastagság (mm) | hanggátlás, Rw (dB) |
| PVC-lemez | 3,5 | 18 |
| gumilemez | 4 | 19 |
| faforgácslemez | 4 | 19 |
| réteges falemez | 6 | 20 |
| alumínium lemez | 2 | 22 |
| üveglap | 6 | 28 |
| polisztirol hab két oldalán acéllemezzel | 57,5 | 24 |
| gipszkarton lemez | 8 | 27 |
| acéllemez | 1,5 | 30 |
| betonyp lap (15,6 és 31,2 kg/m2) | 10 | 32 |
| betonyp lap (15,6 és 31,2 kg/m2) | 20 | 35 |
A zajcsökkentő termékek, gyártmányok között megemlítette a zajcsökkentő falakat és hangtompítókat amelyek légtechnikai zajok csökkentésére alkalmasak. A zajcsökkentő falakat statikailag méretezni kell. A beépítési magassága akár 8 m is lehet, de 3 m-ig daruzás nélkül építhető. Fontos, hogy a hangelnyelő felülete (Stratocell) a zajforrások felé nézzen. Léghanggátlása Rw= 30 dB. A hangtompítók nagy hangelnyelő felülettel rendelkeznek, amelyet méretezni kell, és azok mély frekvencián is hatékonyak.
Dr. Vajda József
