Mint arról már beszámoltunk, január 15-től jelentős változás lépett életbe a magyar építőiparban, ugyanis minden tervező és kivitelező számára kötelezővé tette a kormány a felelősségbiztosítás megkötését. Kollégákat kérdeztünk a tapasztalatokról és meghallgattuk az MKIK illetékesének előadását is.
A 2023. évi C. törvény, közismert nevén a Magyar Építészetről szóló törvény (Méptv.), 2024. október 1-jén lépett hatályba, és számos új előírást vezetett be az építőiparban. A törvény 68. §-a kimondja, hogy a tervezőknek és kivitelezőknek felelősségbiztosítást kell kötniük az általuk végzett tevékenységek során okozott esetleges károk fedezésére. A részletes szabályokat a 191/2009. (IX. 15.) és a 266/2013. (VII. 11.) kormányrendeletek módosításai tartalmazzák.
A tervezőknek a tervezési szerződésben vállalt valamennyi szolgáltatásra kiterjedően biztosítást kell kötniük, a kivitelezőknek pedig az általuk végzett építőipari tevékenységek során okozott károk fedezésére kell biztosítást kötniük – összegezte a Jogi Fórum.
A jogszabály szerint a biztosítási szerződés megkötését igazoló dokumentumokat (például kötvény, fedezetigazolás) a kivitelező vállalkozásoknak 8 napon belül fel kell tölteniük a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) regisztrációs rendszerébe (erről itt írtunk korábban). Ha ez elmarad, az MKIK megtilthatja a kivitelezői és tervezői tevékenység folytatását, azonban a hiányzó dokumentumok pótlása esetén a felfüggesztés megszüntetésre kerül.
A héten megtartott START 2025 Épületgépészeti Évindítón előadást tartott Szabóné Kovács Lívia, az Magyar Kereskedelmi és Iparkamara építésügyi regisztrációs irodavezetője, aki többek között azt mondta, régóta szerette volna már az építőipari szakma a felelősségbiztosítás bevezetését. Előadásában szólt arról is, hogy a rendelet szerint azoknak az építőipari vállalkozásoknak is felül kell vizsgáltatniuk a biztosításukat, amelyek már korábban is rendelkeztek megkötött felelősségbiztosítással. Az is elhangzott, hogy a biztosítást más szereplő is megkötheti a vállalkozás számára, akár a főberuházó vagy fővállalkozó, de a biztosítottnak szerepelnie kell a kötvényen.
Az irodavezető arra is kitért, hogy a kamara első körben a fedezetet fogja ellenőrizni, ezt a folyamatot várhatóan március 3-án kezdik meg. Aki pedig nem kötötte meg a felelősségbiztosítást, annak meg fogják tiltani a vállalkozói tevékenységét addig, amíg a vállalkozó nem bizonyítja annak meglétét, ha pedig 6 hónapon belül sem köt a vállalkozó biztosítást, akkor törölni fogják a kivitelezői névjegyzékből. „Folyamatosan biztosítottnak kell lenni, ezt fenn kell tartani, ezért a vállalkozó felel” – emelte ki Szabóné Kovács Lívia, majd hozzátette tárgyalásokat folytatnak azzal kapcsolatban, hogy a legközelebbi fordulónapra a vállalkozói adminisztrációs terheket csökkentsék.
Közben a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) kiadott egy közleményt, amelyben részletezi a felelősségbiztosítás fedezetét, e szerint
- fedeznie kell a személyi sérüléses és dologi károkat,
- az ezekkel összefüggő sérelemdíjakat,
- és ki kell terjednie a bevont alvállalkozók okozta károkra is.
„Bizalmatlanság a szakmával szemben, plusz költség és adminisztrációs teher”
„Sajnos a döntéshozók kétszer tárgyalás után és a nagyon határozott kiállásunk ellenére sem vették figyelembe a szakma aggályait a felelősségbiztosítás kötelezővé tételével kapcsolatban” – mondta lapunknak Nagy Gyula, a Magyar Épületgépészeti Egyeztető Fórum ügyvezető elnöke. A fórum közzétette honlapján az Építési és Közlekedési Minisztérium államtitkárának írt tiltakozó levelet.
Mint azt Nagy Gyula hangsúlyozta, általában akár még el is fogadható lenne a szakma részéről a felelősségbiztosítás bevezetése, azonban nem a tevékenységek, hanem a projektek esetén lenne lenne indokolt. „Egyáltalán miért feltétele a tervezői szakma gyakorlásának a biztosítás?” – tette fel a kérdést, majd hozzátette, nincs tisztázva a szabályozásban, hogy a tervező mint vállalkozó, vagy mint magánszemély köteles biztosítást kötni, ráadásul minden évben a jövedelmeket is be kell vallani, ami ugyanígy elfogadhatatlan. Az Egyeztető Fórum ügyvezető elnöke példaként azt hozta fel, hogy van egy 10 fős tervezői vállalkozás, amely ugyan köt felelősségbiztosítást, de ebben vajon benne van a magánszemélyekre vonatkozó biztosítás is? Ugyanis a rendeletben az utóbbiakat nevesítik. Nagy Gyula szerint ez bizonytalanságot eredményez, aminek nyomán a szakma alapvető kritériumait és működését nem ismerő biztosítók határozhatják meg a kérdést.
„A felelősségbiztosítás kötelezővé tétele valójában a szakma leminősítése, úgyis fogalmazhatnék, hogy ez sértés!” – emelte ki, majd hozzátette, a hazai mikro- és kisvállalkozások számára ez új pénzügyi és adminisztrációs teher, miközben a hazai építőipari vállalkozások túlnyomó többsége eleve néhány munkavállalóból áll.
„Már zajlanak a Magyar Mérnöki Kamaránál az egyeztetések azon szabályrészekről, amelyek – a visszajelzések alapján – aggályosak a szakmagyakorló tervező mérnökök számára„ – válaszolta kérdésünkre Gyurkovics Zoltán, a Magyar Mérnöki Kamara Épületgépész Tagozatának elnöke. Hozzátette, többek között arról is tárgyalnak, hogy a céges felelősségbiztosítás kiterjedjen az alkalmazottakra is.
„Ez a döntés súlyos beavatkozás a piaci folyamatokba, ugyanis a vállalkozások egy részének már eleve volt felelősségbiztosítása, ennek a kötelezővé tétele pedig, mondjuk ki, egy burkolt adó!” – ezt már Murányi Sándor, a pécsi Murányi Épületgépészet Kft. ügyvezetője mondta, aki azt is hozzátette, kíváncsi lesz arra, a biztosítóktól ezt az összeget, azaz a profitot vagy annak egy részét az állam – akár egy különadó formájában – visszaveszi-e. Murányi Sándor úgy látja, a piaci megrendelők magatartása is érdekes lesz, hiszen a felelősségbiztosítás megléte alapján akár szűrhetnek is a megbízások során. Az ügyvezető azt is nehezményezi, hogy a több szolgáltatást – mint a tervezést, kivitelezést és kereskedelmet – végző cégeknél az alapján határozzák meg a biztosítók a díj mértékét, amelyből a legnagyobb bevétele származik a vállalkozásnak, ez pedig semmiképpen sem mondható életszerűnek.
„Kevés és bizonytalan információ, brutális szankciók!”
„Nekem mindig volt felelősségbiztosításom, és arra gondoltam, az elég is, de aztán a határidő környékén a biztosítóm azt mondta, másikat kell kötni, ami persze magasabb díjú is” – osztotta meg saját tapasztalatát Hayer Andrea, bólyi épületgépész mérnök, aki hozzátette, az is megterhelő volt, hogy neki kellett utána járnia, mi a pontos teendő, mert gyakorlatilag senki, még a biztosító sem tudtak biztosat mondani. Hayer Andreának, mivel gázrendszerek tervezésén dolgozik, albiztosítást is kötnie kellett korábban. Most pedig – mondta – a felelős műszaki ellenőri és kivitelezői tevékenységre is kellett kötnie biztosítást. Azt is elmondta, hogy szerinte brutális a szankcionálás. „Ugyan a biztosítás bevezetése akár még indokolt is lehetne, a kevés és nem alapos információ miatt sok a bizonytalanság, várom, hogy tisztázódjanak a részletek” – mondta.
„Nagyon kevés információ érhető el, még a határidő után is, például azt sem tudjuk, hogy az árbevételhez arányosított díjba a nettó vagy bruttó bevétel számít-e. És az is kérdés, mi van a nyugdíj melletti időszakos tervezői munka esetében.” – ezeket az egyelőre megválaszolatlan kérdéseket már egy névtelenséget kérő, budapesti épületgépész tervező tette fel. Azt mondta, a szakmai érdekképviseleti szervezeteknek is több információt kellene begyűjtenie, majd megosztania, de még arról sincs ismerete, hogy egy bekövetkező hibának mi a pénzügyi hatása a tervezői és kivitelezői szakaszban? Úgy látja, ezen információk nélkül nagyon sok per és vita elé néz az építőipari és épületgépészeti szakma egyaránt.
„Gyorsan és erőszakosan verték át ezt a folyamatot, és a kötelező jellegével kapcsolatban az a véleményem, hogy ez burkolt fenyegetés” – mondta Pscher János Zala megyei épületgépész vállalkozó, és hozzátette még, hogy a biztosítók között elmaradt az árverseny. Pscher János megosztotta angliai tapasztalatát is, ahol ezekben a helyzetekben sávosan és a projektek volumene alapján kell fizetni felelősségbiztosítás.
ZBT
Fotóillusztráció: Canva
A kötelező felelősségbiztosítással kapcsolatos összes cikkünk ide kattintva érhető el.
