III. Fókuszban a Klíma és Hőszivattyú Szakmai Nap

A MÉGSZ az idei Fókuszban a Klíma és Hőszivattyú Szakmai Napot 2024. október 30.-án Budapesten a Lurdy Konferenciaközpontban rendezte meg. A Szakmai Nap kulcsszavai természetesen a hőszivattyúk és azok rendszerkomponensei, valamint az F-Gáz rendelet voltak. A rendezvényen 12 előadás hangzott el, háromról összefoglalót írtunk. A teljes program megnézhető a YouTube-on.

A szakmai nap előadásai és előadói

1. Hőszivattyút (majdnem) mindenki tud telepíteni… – A kivitelezés tervezői is telepítői szempontjai – Ceglédi Zoltán műszaki tanácsadó, Vaillant Saunier Duval Kft.
2. Szabályozástechnikai újdonságok és trendek – Új Albatros szabályozók, intelligens szelep alkalmazások és méréstechnika – Várföldi Róbert kereskedelmi vezető, Siemens Zrt. SI BP RSL/INS 
3. Gépészeti terek takarása, átszellőző hanggátló falak – Balogh Zsolt, SYBA Napvédelem Kft.
4. Energiatakarékos rendszermegoldások a GéPéSZ 2024-es kínálatában – Szeker Balázs termékmenedzser, műszaki tanácsadó mérnök, Ép-Gépész Holding Kft.
5. Hatékony csatlakozások: hőszivattyús rendszerek optimális bekötése – Galgóczy György, Gebo SEE Kft.
6. Költségoptimalizált működésű BOSCH bivalens levegő-víz hőszivattyú utólagos illesztése meglévő gázkazános fűtésre – Pötör Balázs, Robert Bosch Kft.
7. TOSHIBA ESTIA hőszivattyúk és USX folyadékhűtők az év 365 napjára! (fűtés, hűtés, HMV készítés) – Kalina Zsolt, Atlantisz Klíma
8. Energiahatékony fűtési rendszerek Daikin Althermával – Hodemarszki Zsolt mérnök üzletkötő, Daikin Hungary Kft.
9. Az EU-s F-gáz rendeletről – Glück István, Nemzeti Klímavédelmi Hatóság 
10. Hogyan járulhatnak hozzá a légkondicionáló berendezések és a hőszivattyúk az épületek szén-dioxid-mentesítéséhez és az F-Gáz III-nak megfelelő európai célok eléréséhez? – Juhász László, Climalife Kft.
11. Zöld energiával a hatékony rendszerért – Major Ádám épületgépészeti szaktanácsadó, HAJDU Hajdúsági Ipari Zrt.
12. A kevesebb több? Az EKR, mint finanszírozási lehetőség a hőszivattyúzásban – Balajti Zsolt energetikai auditor, Balajti Energetika Mérnöki Szolgáltató Kft.

Beszámolónkban három előadást kiemelve, azok legfontosabb gondolatait közöljük. Az előadások visszanézhetők a MÉGSZ YouTube-csatornáján, itt:

A hűtőközegek témájához kapcsolódóan megjegyezzük, hogy az ÉPÜLETGÉPÉSZ 2022. 2. számában olvashatja Horváth Zoltán „Alternatív hűtőközegek biztonsági kérdései” című cikkét, amelyben a A2L besorolású hűtőközegekkel (pl. R455A, R452B, R1234ze) is foglalkozik.  

Hőszivattyút (majdnem) mindenki tud telepíteni… – A kivitelezés tervezői is telepítői szempontjai

Ceglédi Zoltán előadásának bevezetőjében áttekintette a hőszivattyúkhoz alkalmas hűtőközegeket, amelyeket azok jellemzőivel a következő táblázatban adunk meg:

Hűtőközeg	GWP	típus	alkalmas hőszivattyúhoz
R32	675	HFC	alkalmas 2027-ig
R454C, R457A, R459B	kb. 145	HFC/HFO	alkalmas
R290 (propán)	3	HCs	alkalmas
R744 (széndioxid)	1	természetes	csak szuperkritikus nyomáson, alacsony COP és kicsi  Δt mellett

Egy mintaépületet felvéve, amelynek fűtési hőigénye 10 kW, annak földgázfogyasztása már nem fér bele a kb. 2500 m³/év rezsicsökkentett áron kapható földgázmennyiségbe.

Ha a 10 kW hőigény kielégítésében szerepet kap egy 5 kW-os levegős hőszivattyú is, akkor az éves gázfogyasztás 300 m³-re (kb. 2700 kWh-ra) csökken, és emellett megjelenik 5.600 kWh villamos-energia-fogyasztás. 7 kW-os hőszivattyú esetén az éves gázfogyasztás 100 m³-re csökken, a villamos-energia-fogyasztás pedig 6.500 kWh-ra nő.  10 kW-os hőszivattyú esetén az előbbi számok 10 m³-re és 6850 kWh-ra módosulnak. Ezen csekély földgázmennyiséggel előállított hőenergiát a hőszivattyús üzem közvetlen elektromos fűtésrásegítésével sokkal egyszerűbben meg lehet termelni. Megállapította, hogy a hőszivattyús endszereket sok esetben túlméretezik, és a fogyasztók többsége a 10-12 kW-os (vagy még nagyobb) gépeket keresi. Jól hőszigetelt épületetek esetében már csak megfelelően méretezett hőszivattyús rendszerben érdemes gondolkodni, szükség esetén annak közvetlen elektromos fűtéskiegészítésével. 

Kiemelte, hogy a hőszivattyúk telepítésénél figyelembe kell venni az azok által okozott zajterhelést is. A hang terjedését befolyásolják a falak, épületek, növények, terepképződmények, a nagy üveghomlokzatok és burkolt teraszok, valamint a szél iránya és sebessége, végül a páratartalom is. Ökölszabályként ismertette, hogy ha egy épülettől 3 m-nél nagyobb távolságra helyezzük el a hőszivattyút, mint zajforrást, akkor a hangnyomásszint méterenként 8 dB-lel csökken. ha az előbbi távolság 3 m-nél kisebb, akkor a méterenkénti hangnyomásszint-csökkenés 5 dB, a gép oldalsó, pl. fallal való lehatárolása esetén pedig már csak 2 dB. 

A hibrid rendszerek előnyeit a következő három tényezőben látja:

• csökkentett energiaköltségek,
• csökkentett széndioxid-kibocsátás,
• a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentése. 

A kivitelezés során elkövethető hibákat az alábbiakban foglalta össze:

• szabályozás nem megfelelő kialakítása,
• a hidraulikus csatlakozások nem megfelelő bekötése,
• hibás (túl szűk) csőátmérők alkalmazása,
• készülékek rossz elhelyezése, ami elsősorban a zajterhelés szempontjából okozhat gondot,
• a kondenzvíz-elvezetés hiánya,
• tágulási tartályok előnyomásának hibás beállítása.  

Költségoptimalizált működésű BOSCH bivalens levegő-víz hőszivattyú utólagos illesztése meglévő gázkazános fűtésre 

Pötör Balázs egy, a gyakorlatban sokszor előforduló helyzetet ismertetett, amikor az épület kondenzációs kazánnal, használati melegvíz-tárolóval és egy vagy több fűtési körrel kialakított fűtési rendszerrel rendelkezik, amit a megrendelő hőszivattyúval szeretne bővíteni. 

Az itt felmerülő, és megoldásra váró, vagy megfontolást igénylő leggyakoribb kérdéseket a következőkben foglalta össze:

• a megfelelő teljesítményű gép kiválasztása,
• a meglévő hőleadók fajtája, amelyek lehetnek padlófűtés, radiátorok, konvektorok és fan-coil-os fűtés,
• a rendelkezésre álló villamos teljesítmény,
• az ideális HMV-tartály mérete, tulajdonságai, váltószelepek beépítése,
• a puffer-tartály ajánlott mérete, bekötése, szabályozók elhelyezése,
• a kompresszor éllettartama,
• a szabályozási megoldás,
• a kültéri berendezés helyének megválasztása,
• zajproblémák,
• beüzemelési hibák elkerülése. 
• a hőleadók fajtájával kapcsolatban egy konkrét gép kapcsán bemutatta, hogy amíg a Compress 3400i AWS 12 OR-S hőszivattyú átlagos éghajlat, és alacsony (35 ∞C-os) vízhőmérséklet, vagyis padlófűtés eseten SCOP=4,24-es értéket produkál, addig ugyanez a gép magas (55 ∞C-os) vízhőmérséklet, vagyis radiátoros fűtés eseten már csak SCOP=3,01-es értéket ér el. 

A szokásos kialakítás esetén a meglévő gázkazános fűtés bővítése esetén utólagosan beépítésre kerül egy puffertartály, és a gázkazán, valamint a hőszivattyú is arra dolgozik rá. A BOSCH megoldásánál a gázkazán és a hőszivattyú egy hidraulikus váltóval össze vannak kötve, és a hőszivattyú vezérlése dönti el, hogy a gázkazán mikor lépjen üzembe. 

A bivalens (másodlagos) hőtermelő üzemmódjának beállítási lehetőségei a következők lehetnek:

• soros, amikor az üzem bizonyos hőfok alatt átvált a hőszivattyúról a kiegészítő hőtermelőre,
• kizárólagos, amikor csak a kiegészítő hőtermelő üzemel,
• párhuzamos, amikor már nem elegendő a hőszivattyú teljesítménye, akkor a hőszivattyú beltéri egységében lévő keverőszelep segítségével a másodlagos hőtermelő felől érkező hőenergia bekeverésre kerül,
• hibrid, amikor a villamos energia és a gázenergia árának aránya alapján a hőszivattyú vezérlése a gazdaságosabb hőtermelőt üzemelteti. 

Egy fontos vezérléstechnikai megoldás, hogy a hőszivattyú beltéri egysége képes (akár egy épületfelügyeleti rendszertől érkező) külső jel fogadására, amivel le lehet tiltani a másodlagos hőtermelőt a gázkazánt), ha mondjuk elfogyasztottuk a rezsicsökkentett áron kapható gáz mennyiségét, és onnantól már csak a hőszivattyús üzemet szeretnénk engedélyezni. Ezáltal költségoptimalizált üzemet érhetünk el. 

A szakemberek számára nem utolsó sorban az egyes hőszivattyú-gyártók által megadott zajadatoknál tapasztalható furcsaságok miatt fontos, hogy egy független szervezet a hatályos szabályozás alapján bevizsgálja a termékeket, és azokat a https://keymark.eu oldalon publikálja. Itt lehetőség nyílik a különböző gyártmányok tényleges teljesítményének, COP, SCOP és zajadatainak összehasonlítására. 

A Bosch rendelkezik egy hőszivattyú kiválasztó programmal is, ami magyar nyelven itt érhető el:

https://bosch-hu-heatpump.thernovo.com/home

Ez a hőszivattyú tanácsadó egy könnyen használható eszköz a hőszivattyú méretének kiválasztásához az adott projekthez. A felhasználót lépésről lépésre végigvezeti a számításhoz szükséges alapvető adatok összegyűjtésében, és a szükséges számítások elvégzésében.

Az EU-s F-gáz rendeletről 

Glück István friss információként elmondta, hogy október 29.-én benyújtásra került a Parlamentnek az új Klímagáz törvény. Mivel az Európai Unió 2050-tól F-gáz semleges szeretne lenni, ezért a rendelkezésre álló kvóták drasztikusan csökkenni fognak. Az új F-gáz rendeletbe beemelésre kerültek az alternatív hűtőközegek is, mint pl. az ammónia, a propán, és a széndioxid, amelyet figyelembe kell venni a képzési rendszer átalakításánál is. Változás lesz azon a területen, hogy a szakképzésben az eddig képzésre jogosult képzési centrumokon túl a cégek is részt vehetnek, hiszen a szakcégeknél jelentős tapasztalat és tudás áll rendelkezésre. 

Az egyeztetések jelenlegi állása szerint várható szigorításokat a következőkben foglalta össze:

1. Az F-gázok teljes megszüntetése 2050-re.
2. Az előállított HFC-mennyiséget 2036-ra 15%-ra kell csökkenteni.
3. Számos HFC-t tartalmazó termék- és berendezés-kategória forgalomba hozatalának tiltása, így egyes háztartási hűtőgépek, hűtőberendezések, habok és aeroszolok.
4. A tilalom kiterjed az alacsonyabb GWP-értékű F-gázokat használó termékekre is. (Biztonsági aggályok esetén azonban mentesség adható a tilalom alól.)
5. 2027-től teljes tilalom a legalább 150-es GWP-értékű F-gázokat tartalmazó kisebb (< 12 kW) monoblokk hőszivattyúkra, és légkondícionáló berendezésekre. 2032-ben pedig ezek teljes kivezetése.
6. F-gáz tartalmú split-berendezések és hőszivattyúk esetén 2035-től teljes körű tilalom. 
7. A nagyobb GWP-értékű split-berendezések egyes típusainak tiltására korábbi határidők vonatkoznak. (Mentesség adható biztonsági követelmények teljesítése érdekében, és korlátozott számú további kvóta vezethető be a hőszivattyúkra a REPowerEU rendelet céljait figyelembe véve.)
8. 2026-tól tilos lesz a magas GWP-vel működő légkondícionáló és hőszivattyú-berendezések karbantartása, de a gázok regenerálása vagy újrahasznosítása esetén az eltérés 2032-ig lesz érvényes. 
9. A HFC-kvótakiosztási ár 3 Euro.

2030 és 2035 között a határidők felülvizsgálatra, és esetleg módosításra kerülnek.  

A forgalomba és az értékesítésre vonatkozó korlátozások közül kiemelte, hogy:

• A jogellenesen forgalomba hozott termékek és berendezések a későbbiekben nem használhatók fel, nem szállíthatók, nem bocsáthatók más személyek rendelkezésére az Unión belül térítés ellenében vagy ingyenesen, és nem exportálhatók. Az ilyen termékeket és berendezéseket csak későbbi ártalmatlanítás és a 8. cikk szerinti ártalmatlanítást megelőzően a gáz visszanyerése céljából szabad tárolni, vagy szállítani. 
• A tiltó időponttól számított egy év elteltét követően a tiltó időpontot megelőzően jogszerűen forgalomba hozott termékeknek az Unióban történő későbbi értékesítése akkor engedélyezett, ha bizonyítékot szolgáltatnak arra, hogy a terméket vagy berendezést az említett időpontot megelőzően jogszerűen hozták forgalomba. 
• A tilalom nem vonatkozik azokra a berendezésekre, amelyeknek a magasabb energiahatékonyságuk miatt az életciklusok során a széndioxid-egyenérték-kibocsátásuk alacsonyabb lenne, mint a vonatkozó környezetbarát tervezési követelményeknek megfelelő, egyenértékű berendezéseké.  

Elmondta, hogy különbséget kell tenni az újrahasznosított és a regenerált hűtőközegek között. Az előbbi a hűtőközegek lefejtését, majd fizikai tisztítást követően ugyanabba a berendezésbe való visszatöltését jelenti. A hűtőközegek regenerálását erre vonatkozó tanúsítvánnyal rendelkező cégek végezhetik, és ezeknél a hűtőközeg paramétereit a gyári új hűtőközeggel azonos paraméterűre kell visszaállítani, A regenerált hűtőközegek nem számítanak bele a kvótába.

Dr. Vajda József