Magyarország meg tud felelni az Európai Unió napenergia-hasznosítási célszámainak?
Még májusban fogadták el azt a napelemekre vonatkozó uniós szabványt, amellyel csak a tetőkön elhelyezett napelem mintegy 56 millió háztartás napenergiáját biztosíthatná. A SolarPower Europe adatai szerint az európai épületek 60 százaléka alkalmas napelemek telepítésére.
„Az uniós, tetőre telepített napelemekre vonatkozó szabvány 2027-től alkalmazandó az új nem lakó- és középületekre, 2028-tól a nagyobb felújításon áteső meglévő nem lakóépületekre, 2030-tól az új lakóépületekre, 2031-től pedig minden alkalmas meglévő középületre. A szabvány mindenekelőtt a nagyméretű tetőkben rejlő lehetőségeket fogja kiaknázni, többek között az irodákat, kereskedelmi épületeket vagy parkolókat hasznosíthatja. Bizonyos épületek, például mezőgazdasági és történelmi épületek kizárhatók a szabály alól.” – vette észre az altenratívenergia.hu
Korábban már mi is írunk az erkélyekre telepítendő napelemekről ebben a cikkben.
Az általunk megkérdezett szakértők szerint azonban még sok mindentől függ a célok teljesülése, és a hazai feltételek egyelőre nem alkalmasak ekkora mennyiségű megújuló energia hálózati betáplálásra.
Mindenesetre a kormány nem habozott benyújtani egy európai uniós pályázatot, a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (Recovery and Resilience Facility – RRF) keretében, amelyet a pandémia utáni gazdasági újraindítással kapcsolatban kezdeményeztek. A forrást három kiemelt szolgáltató, az E.ON Dél-dunántúli Áramhálózati Zrt., az E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt., valamint az ELMŰ Hálózati Kft. használhatja fel, egszen pontosan „Rugalmas és biztonságos villamosenergia-hálózat biztosítása az időjárásfüggő megújuló energiaforrások integrálása érdekében a villamosenergia-elosztók területén” címen. A jelentős, és a téma szempontjából is kiemelten fontos fejlesztésnek 2026. április 30-ig kell befejezdőnie. (A projektről részletesen itt találtunk további információkat.)
Szakértőink azt is elmondták, az EU-s irányelv teljesülése az ipari napenergia-termelés tekintetében reális lehet, ugyanakkor a lakossági felhasználáshoz még nem. Ennek oka elsősorban, hogy a korábban jól működő keretrendszer megszüntetése után elsősorban a bizalmat kellene újjáépíteni, hiszen a lakossági beruházóknál különösen húsbavágó a megtérülés kérdése. Azt is jelenség a témában, hogy a szaldós elszámolás bevezetése után már volt egy nagyobb „napelem-boom”, de annak kivezetése után újra visszaesett a telepítési kedv.
Holott – amint szakértőink egybehangzóan állítják – a hazai napelemes szakma alkalmas akár dömpingszerű telepítési munkákra is.
Ezen túl további kérdés a megtermelt energiatárolás technológiájának elérhetőség is. Az jól látható, hogy a fejlődés ezen a téren is megállíthatatlan, ugyanakkor az ipari és a lakossági szektorban az energia tárolásának ma még el sem érhető technológiája komoly felhajtóereje lehet a beruházási kedvnek.
Zámbori Bíró Tamás
