2024 első három negyedévében 8709 lakás épült, 19 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 14 551 volt, 2,3 százalékkal elmaradt a tavaly január-szeptemberitől – közölte kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Budapesten 15 százalékkal kevesebb, összesen 2761 lakás épült. A csökkenés a megyei jogú városokban ugyancsak 15, a többi városban 30, a községekben 16 százalékos volt a 2023. első három negyedévihez képest.
Pest régió lakásépítéseinek száma 29 százalékkal elmaradt az előző év azonos időszakitól. A legtöbb régió lakásépítését is visszaesés jellemezte, érdemi növekedés csupán a Dél-Alföldön történt, ahol 16 százalékkal több lakás épült, mint 2023 azonos időszakában.
Budapesten a XI. kerületben adták át a legtöbb, mintegy 1200 lakást. A vidéki városok közül Kecskemét emelkedett ki, 300 feletti épített lakással.
A természetes személyek által épített lakások aránya 39 százalékról 40 százalékra emelkedett, eközben a vállalkozások által építetteké 61 százalékról 58 százalékra csökkent egy év alatt.
A KSH jelentése kitért arra is, hogy az új lakóépületekben használatba vett lakások 53 százaléka családi házban, 42 százaléka többszintes, többlakásos épületben, 2,1 százaléka lakóparkban készült el.
A használatba vett lakások átlagos alapterülete 1 négyzetméterrel, 99 négyzetméterre nőtt 2023 első három negyedévéhez képest.
Az értékesítési céllal épített lakások aránya 57, a saját használatra építetteké 40 százalék volt, ez kismértékű elmozdulást jelent az utóbbiak javára a korábbi, 60-38 százalékos megoszláshoz képest. Bérbeadásra továbbra is csak elvétve épültek lakások (2,3 százalék).
Országos szinten az építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 14 551 volt, 2,3 százalékkal kisebb, mint egy évvel korábban. Míg az egylakásos épületekben engedélyezett lakások száma 14 százalékkal nőtt, addig három- és annál több lakásos épületekben 18 százalékkal kevesebb lakás építését kezdeményezték.
2023 azonos időszakához képest Budapesten kívül a Dél-Alföldön (-14 százalék) és a Közép-Dunántúlon (-12 százalék) csökkent a kiadott lakásépítési engedélyek száma. A legnagyobb mértékű növekedést a Dél-Dunántúlon (52 százalék) és az Észak-Alföldön (51 százalék) regisztrálták. A két régióban meghatározó a Pakson és Debrecenben megvalósuló beruházásokhoz kapcsolódó lakásfejlesztések szerepe – emelte ki a KSH.
Budapesten 3391 lakás építését engedélyezték, ami 34 százalékos csökkenést jelent az előző év azonos időszakihoz képest. A kerületek többségében a 100-at sem érte el az engedélyezett lakások száma, ugyanakkor kiugró mennyiségű, közel 1400 lakás építését kezdeményezték a X. kerületben.
A megyei jogú városokban 7,1, a többi városban 15, a községekben pedig 20 százalékkal nőtt az építendő lakások száma a 2023. első kilenc hónapjához képest. Kiemelkedő számú lakás építését kezdeményezték Debrecenben (936), Pakson (380) és Győrben (332).
Az építtetők az esetek 54 százalékában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével.
A kiadott új építési engedélyek alapján a 2023. január-szeptemberinél 14 százalékkal több, összesen 7173 lakóépület építését engedélyezték az országban. A létesítendő nem lakóépületek száma 2659 volt – derül ki a KSH jelentéséből.
Forrás: KSH / MTI
Fotóillusztráció: Canva
