Az idei második negyedév volumene bizakodásra ad okot, és a júliusi cégalapítások növekedése is pozitív jel, a szektor még mindig küzd a 2022-es teljesítmény elmaradásával és a megszűnések magas szintjével. A júliusi cégalapítások száma 10%-kal nőtt, míg az építőipari vállalkozások száma 100-zal csökkent. Az ágazat alkalmazkodása az új gazdasági környezethez úgy tűnik, megkezdődött.
Az építőiparban jelenleg zajló folyamatok egyértelműen érzékeltetik, hogy valami változóban van, bár ennek hatásait még nehéz teljesen pozitívként értékelni. A KSH legutóbbi jelentése szerint az építőipar új szerepkörbe lépett, amikor a II. negyedéves GDP növekedésének meghatározó tényezőjévé vált, az ingatlanügyletek nemzetgazdasági ággal együtt. A 2024 első félévére vonatkozó legfrissebb KSH adatok alapján az építőipari termelés volumene 5,1%-os növekedést mutat az előző év azonos időszakához képest. Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy ez a bővülés még mindig elmarad a 2022-es év első félévének teljesítményétől. Ráadásul az idei év júniusi eredményei sem adnak okot optimizmusra, hiszen a termelés volumene 1,4%-kal csökkent az egy évvel korábbihoz képest, és 6,4%-kal maradt el az előző hónap adataihoz viszonyítva.
Ez a kettősség jól tetten érhető a cégtrendek alakulásában is. Az OPTEN adatai szerint júliusban kis mértékben – 100-zal – csökkent az építőiparban működő társas vállalkozások száma, amely így már kevesebb mint kétszázzal haladja meg a 65 ezret. Ez az előző év decemberéhez képest mintegy 1 200 céggel kevesebbet jelent, ami a teljes cégszám kevesebb mint 2%-ának felel meg. Pozitív fejlemény azonban, hogy júliusban 10%-kal több vállalkozás alakult, mint az előző hónapban, ami eltér az elmúlt két év júliusi tendenciájától, amikor is rendre kevesebb cég jött létre az előző hónaphoz képest. „Bár még korai lenne az alapítási kedv irányváltásáról beszélni, biztató jel, hogy az idei júliusi cégalapítási aktivitás a ‘boldog békeidőszakot’, azaz a 2022 előtti évekre jellemző mintázatot követi, amikor is a júliusi adatok rendre felülmúlták a júniusiakat. Ugyanakkor jelentős a lemaradás ezen a téren, hiszen az idei év első hét hónapjában alapított cégek száma jelentősen – ötszázzal, ezernél is többel – elmaradt az előző öt év hasonló időszakához képest.” – mondta Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője.
A megszűnésekhez vezető utat jelzi az új cégbírósági eljárásokon belül az új kényszertörlési eljárások, felszámolások, valamint a végelszámolások alakulása.
Bár a végelszámolások száma júliusig csökkent az előző év azonos időszakához képest, még mindig magasnak tekinthető. A szektorban 2023 előtt jellemzően 400-500 végelszámolás történt évente, ami stabilan tartotta magát az azt megelőző négy év során is. A kényszertörlési eljárások, a 2022-es jogszabályváltozás következtében, mintegy 90%-ban felszámolásba fordulnak át, így ezek a későbbiekben megszűnéseket eredményeznek. Idén a kényszertörlési eljárások száma szezonálisan magasabb szintre lépett, mint az előző évben, ami valószínűleg jövőre vagy már az év végén a megszűnések számának növekedéséhez vezethet. Mindez arra utal, hogy a cégek megszűnésére nehezedő nyomás a közeljövőben továbbra is fennáll, és a cégtrend pozitív irányú változása elsősorban az alapítási kedv növekedésén múlik.
„Az építőipar idei első három hónapja lassan indult, bár a kibocsátás magasabb szinten realizálódott, mint az előző év azonos időszakában, mégis jelentősen elmaradt a 2022-es év teljesítményétől. Azonban a második negyedév volumene már bizakodásra ad okot, hiszen meghaladta az előző két év bármelyikének eredményeit. Az építőipar éves volumenének közel 60%-a hagyományosan a második fél évben realizálódik, így a júliusi alapítási kedv növekedése azt jelezheti, hogy az ágazat sikeresen alkalmazkodik az „új” helyzethez és az ebből fakadó lehetőségekhez.” – mondta Alföldi Csaba, céginformációs szakértő.
Az Opten – Cégfluktuációs Index (CFI – az adott időszak alatt törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkhöz képest) júliusra vonatkozó értéke az építőiparban országosan 18,29% volt. Vármegyei szinten nézve a legmagasabb fluktuációt Budapest, Heves és Nógrád vármegye produkálta, míg a legalacsonyabb OPTEN-CFI értéket Békés, Somogy és Vas vármegye érte el.
| Vármegye | Alapítások | Megszűnések | Felszámolások* | Opten – CFI |
| Főváros | 125 | 225 | 104 | 29,52% |
| Heves | 9 | 16 | 18 | 25,93% |
| Nógrád | 8 | 8 | 3 | 25,33% |
| Borsod-Abaúj-Zemplén | 20 | 30 | 26 | 24,35% |
| Szabolcs-Szatmár-Bereg | 19 | 27 | 15 | 23,34% |
| Jász-Nagykun-Szolnok | 12 | 9 | 11 | 18,26% |
| Baranya | 9 | 17 | 9 | 18,16% |
| Hajdú-Bihar | 20 | 12 | 16 | 16,22% |
| Zala | 7 | 7 | 0 | 15,23% |
| Komárom-Esztergom | 10 | 10 | 3 | 14,08% |
| Csongrád-Csanád | 13 | 7 | 9 | 13,32% |
| Fejér | 9 | 16 | 16 | 12,99% |
| Tolna | 3 | 7 | 7 | 11,87% |
| Pest | 70 | 43 | 55 | 11,84% |
| Bács-Kiskun | 11 | 9 | 6 | 10,85% |
| Győr-Moson-Sopron | 9 | 12 | 7 | 10,60% |
| Veszprém | 5 | 8 | 4 | 10,00% |
| Békés | 3 | 4 | 5 | 9,06% |
| Somogy | 6 | 3 | 4 | 8,83% |
| Vas | 2 | 0 | 5 | 2,38% |
| ÖSSZESEN | 370 | 470 | 323 |
* Újonnan indult eljárások
Forrás: Opten sajtóközlemény
Fotóillusztráció: épületgépész.hu
