Az F-gáz rendelet1 módosítása során megszületett politikai alku2 óta számos olyan prezentáció hangzott el, jelent meg a változásokat ecsetelő cikk, mely a módosítások tartalmát és várható hatásait elemzi, gyakran hangsúlyozva a nem-fluorozott hűtőközegek előnyeit. Szem előtt kell tartanunk azonban, hogy minden éremnek két oldala van, így ebben az esetben is – az előnyök mellett – komoly kihívásokkal is szembe kell néznünk. A nem-fluorozott hűtőközegek nem esnek az érvényben levő F-gáz rendelet hatálya alá, ezért a velük kapcsolatos hazai szabályozás, képzési és képesítési elvárások is hiányosak. Bár az egyes részterületekre vonatkozó szabványok és rendeletek külön-külön szabályozzák, nincs olyan, a hűtő-, klíma- és hőszivattyútechnikai alkalmazásokra kidolgozott előírás, amely egyértelműen meghatározná, hogy milyen szakképesítéssel rendelkező szakemberek nyúlhatnak hozzá ezen rendszerekhez, vagy milyen módon kell kezelni a lefejtett szénhidrogéneket3. Emiatt is nagyon fontos a felelős szakmai hozzáállás.
Hűtőközegek kiválasztása
A gyártók a hűtőközegek kiválasztásánál egy összetett szempontrendszert használnak, figyelembe véve a biztonságot, környezeti hatást, az energiahatékonyságot, a megfizethetőséget, valamint a körforgásos gazdasági szempontokat is. Emiatt állítható, hogy nincs egyetlen, mindenre alkalmas hűtőközeg-megoldás, hanem az alkalmazásokhoz szabott hűtőközegek sokszínűségére van szükség, beleértve a fluorozott és nem-fluorozotthűtőközegeket egyaránt. Ha a környezetvédelmi szempontokat vesszük nagyító alá, fontos azt is megjegyezni, hogy az F-gázok a teljes uniós üvegházhatásúgáz-kibocsátásában 2,7 százalékot tesznek ki, ezen belül a HVAC-R4 szektor 2,1 százalékért felelnek5.
Az APPLIA Magyarország és a Magyar Hőszivattyú Szövetség nevében a fentiek tükrében szeretnénk egy objektív és pontos képet felrajzolni, és támpontokat nyújtani az előttünk álló évek szakmai kihívásaihoz, hogy a tervező mérnökök, kivitelezők, beruházók és szervizvállalkozások számára is támogatást nyújtsunk a – gyakran félreértelmezett – F-gáz rendelet megértéséhez.
Az F-gáz rendelet felülvizsgálata
Az érvényben levő F-gáz rendelet6 felülvizsgálata 2020-ban kezdődött el, és öt fő célkitűzésen alapult:
- (1) a fluorozott szénhidrogének felhasználásának további csökkentése a 2030-as 55 százalékos kibocsátás-csökkentés, valamint a 2050-eskarbonsemlegességérdekénben;
- (2) teljes mértékben megfelelni a nemzetközi F-gázcsökkentési keret-megállapodásnak7;
- (3) az illegális kereskedelem, a kvótarendszer és F-gáz alternatívákkal kapcsolatos képzési igények végrehajtásának elősegítése;
- (4) javítani a közös európai nyomonkövetést és a jelentéstételt;
- (5) a belső koherencia javítása a szabályok jobb végrehajtása érdekében.
2024 év elején mind az Európai Parlament mind a Tanács megszavazta és elfogadta a tervezetet. Az F-gáz rendelet módosított szövege8 február 7-én megjelent az uniós közlönyben. A jogszabály 2025. január 1-jén lép életbe, tehát 2024-ben még a jelenleg érvényben levő F-gáz rendeletet kell alapnak tekinteni mind kvótacsökkentés, mind termék- és GWP-korlátok tekintetében. Az F-gáz rendelet végrehajtását segítő európai és nemzeti jogszabályok aktualizálása csak később tud elkezdődni.
Vegyük sorra az új előírásokat: mi változik szerviz és karbantartás esetén?
Fontos leszögezni, hogy a jogszabály továbbra is lehetővé teszi a jogszerűen piacra helyezett termékek szervizét, karbantartását szolgáló alkatrészellátást és hűtőközeg-felhasználást a berendezések teljes élettartama alatt, legyen szó új vagy regenerált hűtőközegről! Egyedüli korlát a 2500 GWP-értéknél magasabb hűtőközegek esetén kerül bevezetésre, ugyanis 2025-től új hűtőközeget 2500 feletti GWP-értékesetén már nem lehet felhasználni a kereskedelmi hűtésben szervizelésre, és 2030-tól már regenerált hűtőközeget sem.
Komfort hűtést szolgáló berendezések és hőszivattyúk esetén a 2500 feletti GWP-korlátúj hűtőközegekre 2026-ban lép életbe, regenerált hűtőközegek esetén 2032-ben. Nincs tehát szervizelési korlát a 2500 GWP-érték alatti hűtőközegek esetén9.
Nem kell attól tartani tehát, hogy a ma tervezett, majd telepített rendszerek idő előtt elavulnának, alkatrész-ellátási vagy hűtőközeg-korlát szabályok miatt.
Kvótaszabályozás és a hűtőközegek körforgásos gazdasága
A kvótaszabályozás csökkentési-ütemét kiigazították, mely 2025-től szigorúbb csökkentési pályát határoz meg, és magában foglalja a fluortartalmú szénhidrogének fokozatos,2050-ig tartó kivezetését; ez utóbbit 2040-ben felülvizsgálják. A csökkentési ütem csak az új fluorozott szénhidrogénekre – és azok blendjeire – vonatkozik. A kvótacsökkentésbe a HFO-k10, valamint az újra felhasznált, például regenerált hűtőközegek nem tartoznak bele.
Kifejezetten a hőszivattyúk tekintetében kvótapuffer kerül bevezetésre. Abban az esetben, ha a kvótahiány kockázatot jelentene a REPowerEU-ban tervezetthőszivattyú-növekedési célokra, a hőszivattyú szegmensnek további kvóta adható, a Bizottság hatáskörébe utalva ezt a lehetőséget. Korábban mentesített ágazatok, mint például a mért dózisú inhalátorok11 is a kvótacsökkentés hatálya alá kerülnek.
A kvótacsökkentés ütemének további szigorítása komoly kihívást jelent szektorunknak. Az EPEE12 által készített HFC Outlook EU modell13 azt vetíti előre, hogy főleg a szerviztevékenység esetén léphet fel hűtőközeg-szűkösség, mely egyben emelheti az új hűtőközegek piaci árát. Emiatt kiemelten fontos lesz a meglevő berendezésekben levő hűtőközegek körforgásban tartása.
Magyarország a hűtőközegek körforgásos gazdaságának megteremtését szolgáló szabályozási környezet kialakításában élen jár: 2022 augusztusában módosult a használt hűtőközegek kezelését szabályozó végrehajtási rendelet14, és a hűtőközeg regenerálás céljából való visszanyerése, és regenerálásra való elszállítása olyan szabályozott, azonban nem hulladékkezelési tevékenységnek minősül, amely környezetvédelmi szempontból kiemelkedő előrelépés. Ez ugyanis jelentős mértékben segíti elő a hűtőközegek körforgásban tartását, valamint a piaci alapokra helyezett kereskedelmét. A regenerálás céljára visszanyert hűtőközeget tehát nem kell hulladéknak tekinteni, így gyűjtése és szállítása is jelentősen egyszerűbbé vált.
Összességében tehát a szabályozás módosítása a lefejtett hűtőközegek egyszerűbb, olcsóbb és hatékonyabb kereskedelmét teszi lehetővé, a környezetvédelem magas szintjének megtartása mellett15. Az a hűtőközeg, ami nem jut ki a légkörbe, biztosan nem járul hozzá a klímaváltozáshoz. A meglevő berendezésekben levő hűtőközeg érték, körforgásban kell tartani!
Új berendezések forgalomba helyezésére vonatkozó korlátok
Új GWP16-alapú – azaz a fluorozott szénhidrogének globális felmelegedési potenciáljához kötött – korlátok kerülnek bevezetésre, a lakossági szegmenset érintő termékportfóliótól kezdve a kereskedelmi komfortberendezéseken át a kereskedelmi hűtésig.
Az új korlátok a termékkategóriáktól és kapacitáshatártól függően eltérő kezdési dátummal kerülnek bevezetésre, függően attól, hogy kompakt17, vagy osztott rendszerekről18 van-e szó. Érdemes azt is tisztázni, hogy számos biztonsági kivételt is tartalmaz a szabályozás, mely figyelembe veszi a nemzetközi biztonsági szabványok diktálta töltetmennyiség-korlátokat19, egy adott uniós tagállam érvényes építési szabályait, vagy a telepítési korlátokat20.
A szabályozó felek 12 kW-ban húzták mega választóvonalat kapacitás tekintetében. Termék-kategóriánkként eltérő dátummal, jellemzően 2032-2035-től kilátásába helyezik a teljes F-gáz tilalmat is azzal a megkötéssel, hogy ezt megelőzően, 2030-ig bezárólag az Európai Bizottság számára egy felülvizsgálati záradékot ír elő a módosult szövegtervezet annak érdekében, hogy elemezze és tagállamok számára megvitatásra beterjessze: rendelkezésre áll-e az F-gázok helyettesítésére olyan hűtőközeg-alternatíva, mely biztonságos, műszakilag megvalósítható, energia- és költséghatékony technológiai megoldást tesz lehetővé. A szabályozó felek szakmai álláspontja szerint jelenleg ugyanis ez a szabályozásban meghatározott kapacitáshatár és töltetmennyiség felett nem lehetséges.
Termékkorlátozás különböző berendezések esetén
Helyhez kötött osztott légkondicionálók és hőszivattyúk
12 kW alatti osztott levegő-levegő hőszivattyúk esetén 2029-ben lép hatályba a 150-es GWP-korlát. 12 kW alatti levegő-víz hőszivattyúk esetén a dátum 2027.12 kW felett 2028-ig nincs GWP korlátozás, majd 2029-től lép életbe a 750-es GWP-korlát.
Helyhez kötött kompakt légkondicionáló és hőszivattyú berendezések
Monoblokk típusú kompakt rendszerek esetén 50 kW-ig 2027-ben lép be a 150-es GWP-korlát. 50 kW felett 2030-ig nincs korlátozás, utána szintén 150 kW a GWP-korlát.
Helyhez kötött folyadékhűtők
12 kW alatt 2027-től él a 150-es GWP-korlát. 12 kW felett 2027-től 750-es GWP korlát indul el, előtte nincs megkötés.
Helyhez kötött kereskedelmi hűtés
Jellemzően – bizonyos kategóriaeltérésekkel – 2025-től lép be a 150-es GWP korlát.
Tényleg változik a HFC-k GWP-értéke?
A fluorozott szénhidrogének21 GWP-értéke nem változik. A HFC-k GWP-értékének meghatározásához továbbra is az IPCC22 4. jelentést használják. Bizonyos esetekben azonban átcímkézésre lesz szükség a HFO-k23 és azok keverékei GWP-értékének kiszámításához, ugyanis ezeknél az IPCC 6. jelentése alapján kerül a módosított rendelet értelmében a hűtőközegek GWP-értéke meghatározásra.
Kibocsátás-megelőzés, képzés, képesítés
Üdvözlendő, hogy a rendelet-tervezet a képzési és képesítési követelményeket a HFO-kra és nem-fluorozott szénhidrogénekre is kiterjeszti. Azaz a jövőben csak olyan szakemberek helyezhetik üzembe, javíthatják és karbantarthatjáka berendezéseket, akik nemcsak F-gáz képesítéssel rendelkeznek, hanem specifikus képzést is elvégeznek a tűz- és robbanásveszélyes kategóriába tartozó szénhidrogénekre, vagy a magas nyomáson működő szén-dioxidos berendezésekre, illetve a toxikusalternatívákra vonatkozóan is.
Előttünk álló szakmai kihívások
A módosítás alatt álló szabályokhoz való alkalmazkodás és piaci felkészülés- szakmai megítélésünk szerint -több időt vesz igénybe a magyar piac és értéklánci szereplők számára, mint az uniós jogszabálytervben szereplő korlátozások bevezetésére vonatkozó határidők. A piaci felkészülés alatt a teljes értéklánc felkészítését szükséges érteni, azaza tárolással, raktározással, hűtőközeg-kereskedelemmel és regenerálással, szállítással, telepítéssel, képzések indításával és képesítési folyamatok megszervezésével, szervizeléssel, valamint biztonságos életútvégi leszereléssel és ártalmatlanítással járó feladatokat. Magyarországon sajnos egyelőre nagyon kevés nem-fluorozott hűtőközegekkel működő berendezés telepítésére és szervizelésére speciálisan képzett szakember van, illetve hiányosak a telepítési rendszerkövetelmények, előírások is.
Közös felelősségünk tehát, hogy a pillanatnyi haszon helyett a szakma hosszú távú jövőjét tartsuk szem előtt: vigyáznunk kell egymásra, kollégáinkra és a végfelhasználókra egy olyan kiélezett piaci helyzetben, ahol a hazai szabályozó számára még nem ellenőrizhető módon érkeznek és kerülnek telepítésre berendezések, hiszen nem tartoznak – egyelőre – az F-gáz szabályozás hatálya alá. Bármilyen baleset minden gyártóra és szervizvállalkozásra nézve komoly következményekkel járhat, emiatt óvakodjunk a szakmai kockázatok nem kellő súllyal történő kezelésétől: sem a pánikkeltés, sem a kockázatok bagatellizálása nem megfelelő szakmai magatartás.
Mivel a hazai végrehajtási rendelet elkészítéséig is törekedni kell arra, hogy a piacra érkező nem-fluorozott alternatívákkal működő berendezések biztonságos telepítése, üzembe helyezése és működtetése biztosítható legyen, a Magyarországon aktív, gyártói és szervizvállalkozásokat tömörítő szakmai érdekképviseleti szervezetek – az APPLIA Magyarország, a Hűtő- és Klímatechnikai Vállakozások Szövetsége és a Magyar Hőszivattyú Szövetség – egy szakmai ajánlást és javasolt magatartás kódexet készít közösen, mely várhatóan 2024 első negyedévére készül el.
Szalai Gabriella, szakmai munkatárs , Magyar Hőszivattyú Szövetség, szalai@hoszisz.hu
Mészáros Fanni, cégvezető , APPLiA Magyarország Egyesülés, fanni.meszaros@applia.hu
A cikk frissítve 2024. március 21-én.
- 517/2014/EU ↩︎
- 2023. október 19. ↩︎
- A WEEE Irányelv a 7. melléklet (32. oldal) nevesíti a szénhidrogéneket is, mint szelektív kezelésre való előkészítési kötelezettség alá tartozó anyagokat, levegőbe történő elengedésük nem szabályos, nem lehetséges. ↩︎
- HVAC-R = Heating, Ventilation, Air Conditioning and Refrigeration ↩︎
- Fluorinated greenhouse gases 2022, European Environmental Agency ↩︎
- 517/2014/EU ↩︎
- Montreal Protokoll Kigali Jegyzőkönyv ↩︎
- Regulation (EU) 2024/573 of the European Parlament and of the Council of 7 February 2024 on flourinated greenhouse gases, amending Directive (EU) 2019/1937 and repealing Regulation (EU) No 517/2014 ↩︎
- Pl. R134a, R410A, R407C, R32-re és annak blendjei. ↩︎
- HFO = Hidrofluoroolefin, pl, R1234yf, R1234ze ↩︎
- MDI, Metered Dose Inhaler, jellemzően R134a hűtőközeggel működik ↩︎
- European Partnership for Energy Efficiency, www.epeeglobal.org ↩︎
- https://epeeglobal.org/hfc-outlook-eu/ ↩︎
- 14/2015. (II. 10.) Korm. rendelet ↩︎
- NKVH közlemény, 2022. augusztus 1. ↩︎
- GWP = global warming potential ↩︎
- zárt gyári rendszer, amelyet jellemzően kompletten gyártanak és szállítanak, és amelyben a klímagázt tartalmazó részeket gyártás során illesztik össze ↩︎
- több olyan egységből áll, mely hűtőközeget tartalmazhat és a helyszínen illesztenek össze ↩︎
- IEC/MSZ EN 60335-2-40 ↩︎
- MSZ EN 378 ↩︎
- Pl. R32, R410A ↩︎
- IPCC = Intergovernmental Panel on Climate Change ↩︎
- pl. R1234ze vagy R1234yf ↩︎
