35. Távhő Vándorgyűlés

Az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület Hőszolgáltatási Szakosztálya 2022. szeptember 13-14-én Gárdonyban tartotta meg 35. Távhő Vándorgyűlését. A Vándorgyűlés címe „Hatékony és okos távfűtés”, mottója pedig „A zöld, fenntartható jövőért” volt. A kétnapos rendezvényen a 96 fő regisztrált résztvevő nagy érdeklődéssel hallgatta az előadásokat, nagyszámú hallgatóság volt jelen a 2. nap utolsó prezentációján, valamint a zárszón is.

A Vándorgyűlés programja

A Vándorgyűlés két napján összesen 16 előadás hangzott el, amelyek címei és előadói a következők voltak:

1. A távhőszektor stratégiai ágazata előtt álló kihívások, Dr. Steiner Attila energetikáért felelős államtitkár, Technológiai és Ipari Minisztérium
2. Gondolatok a 2022/23-as fűtési szezon margójára, Orbán Tibor elnök, Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetsége
3. Az 5GDHC lehetőségei Mórahalmon, László György kutatásvezető, Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetsége
4. Geotermikus fejlesztési elképzelések Budapesten, Mészáros Mihály senior műszaki munkatárs, BKM Nonprofit Zrt.
5. Távfelügyelet az energiahatékonyság és az energiabiztonság szolgálatában, Némethi Balázs üzemvitel irányítási osztályvezető, BKM Nonprofit Zrt.
6. Alacsony hőmérsékletű fűtések méretezési kérdései, Baumann Mihály tanszékvezető adjunktus, Pécsi Tudományegyetem MIK
7. Külföldi és hazai vizsgálatok talajszondás rendszerek hőmérsékletviszonyaival kapcsolatban, Dr. Vajda József főiskolai tanár, Pécsi Tudományegyetem MIK
8. Bivalens pont optimalizációja hőszivattyúval és távhővel ellátott multifunkcionális irodaépület esetén, Kocsis Kende MSc hallgató, BME Gépészmérnöki Kar
9. Mikrogázturbina és hőhasznosítás, Dr. Nyers Árpád adjunktus, Pécsi Tudományegyetem MIK
10. Napenergia felhasználása a távfűtésben, Kaszás István hőszolgáltatási divízióvezető, Salgó Vagyon Kft.
11. Üzemvitelt támogató szimulációs szoftverrendszer a távhőellátásban, Csikós Miklós ügyvezető, Jász-Minta Kft.
12. Jósoljunk fogyasztást! Ökrös Zoltán szoftvermérnök, ENFOR A/S
13. Okostechnológia alapú keverőkörök alkalmazása kapcsolt épületekben, Erdei István értékesítési igazgató, GRUNDFOS
14. Térinformatikai, téradatkezelő és mobil adatgyűjtő megoldások a műszaki nyilvántartásban, Cservenák Róbert GIS projektmenedzser, Arkance Systems HU Kft.
15. Rendszerfigyelő okosmegoldások távfűtési rendszerek számára, Sichna Andrea területi értékesítési igazgató, VEXVE Oy
16. Szolgáltatászavar-mutatók számításának automatizálása, Bolla Ferenc rendszerfejlesztő, Geometria Kft.

Az első nap záró programjaként a hagyományoknak megfelelően sor került egy távfűtési témájú diplomamunka díjazására. Ez alkalommal az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület Hőszolgáltatási Szakosztálya Kocsis Kende MSc hallgató (BME Gépészmérnöki Kar) munkáját részesítette díjazásban, aki a bivalens pont optimalizációjával foglalkozó diplomamunkáját egy előadásban a Vándorgyűlésen be is mutatta.

Gerda István, az ETE Hőszolgáltatási Szakosztályának elnöke megnyitó beszédében kiemelte, hogy a távhőellátásban is a megújuló energiahordozók fokozott alkalmazásának irányába tartunk, ami egy eszköz a klímacélok eléréséhez, de ezek mellett a fosszilis energiahordozókat sem nélkülözhetjük. A megújuló energiahordozók közül eddig a napenergián és a geotermikus energián volt a hangsúly, de a jövőben számolni kell a hőszivattyús hőhasznosítással és a hidrogén-tüzeléssel is.

A távhőszektor stratégiai ágazata előtt álló kihívások
Dr. Steiner Attila államtitkár előadását az alábbi gondolatok köré építette fel:

• Magyarország energetikai helyzetképe és energia átmeneti stratégiája
• Kormányzati elképzelések (a távfűtéses lakások helyzete, kiemelt kérdések – kormányzati válaszok)
• Tervezett beruházási programok a hazai energiaágazatban
• A távhőszektort támogató pályázatok (távhőszolgáltatóknak és termelőknek)

Ismertette, hogy hazánk végenergiafelhasználásának jelenleg több, mint harmada földgáz, amely elsősorban a lakossági, közszolgáltatási és ipari szegmensek felhasználásból tevődik össze. A lakosságot érintő távhő előállítása is közel 70 %-ban gázzal történik, és a földgáz jelentős szerepet tölt be a villamosenergia-termelésben is.
Az „energia trilemma” három eleme a megfizethetőség, a fenntarthatóság és az ellátásbiztonság. A kormányzati célkitűzések az alacsony széndioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulást célozzák. Ezen belül kiemelte a Zöld Távhő Programot, az innovatív, szabályozható fűtési rendszerek kialakítását, és az energiahatékonyság ösztönzését. A lakosság szempontjából fontos a költségmegosztók felszerelése, az energiatudatosságra és energiatakarékosságra való ösztönzés, és a megújuló energiák további bevonása a távhőrendszerekbe.
A távhő termelők a geotermikus energia termelést és felhasználást célzó projektek megvalósítására már elérhetnek pályázatokat. A továbbiakban elsősorban a meglévő primer távfűtési rendszerek energiahatékonysági felújításába és korszerűsítésre, a primer távvezetékek rekonstrukciójára kell fókuszálni.

Gondolatok a 2022/23-as fűtési szezon margójára

Orbán Tibor előadásában ismertette a MEKH hirdetményt a földgáz referencia költség elemeiről és számítási módszereiről, valamint a földgázköltség díjtételeit. A távhőkassza várható alakulásával kapcsolatban elmondta, hogy a 2022/23-as támogatásigény 140.000 Ft/MWh körüli elismert molekulaár (energiahordozóár) és 39.000 Ft/tonna elismert CO2 árszinten tetemes összegű lehet. Mivel a kassza bevétele 29 TWh/év hőmennyiséggel számolva 43 Mrd Ft/év-re becsülhető, így a kasszahiány pótlására átlagos téli időjárás esetén fogyasztói áremelés nélkül a 2022/23-as fűtési idényben mintegy 950 Mrd. Ft. költségvetési forrás biztosítása szükséges.
A MaTáSzSz ez év augusztusában a jobbítás szándékával a következőkben fogalmazta meg javaslatait a szakminiszter számára.

---

1. Átlaglakás földgázegyenértékben kifejezett energiafogyasztása alapján nem indokolt a szektorban a rezsicsökkentés csökkentése.
2. A szabályozhatatlan távhős lakásokat szabályozhatóvá kell tenni (okos költségmegosztással együtt).
3. Bármely változtatás esetén kellő felkészülési időt kell biztosítani, és meg kell őrizni a szektor szereplőinek likviditását.
4. A felhasználó oldali fűtéskorszerűsítések mellett elengedhetetlenül szükségesek a komplex épületenergetikai fejlesztések is.
5. Növelni kell a primer oldal energiahatékonyságát.
6. Növelni kell a megújuló energiaforrások részarányát.
7. Növelni kell az ipari hulladékhő hasznosítás részarányát.
8. Új távhőrendszereket kell létrehozni.
9. A párhuzamos hálózatokat fel kell számolni, erősíteni kell a vezetékes energiahálózatok együttműködését.
10. Meg kell teremteni az árszabályozási és támogatáspolitikai környezet összhangját.
11. Lépéseket kell tenni a hazai energetikai gépgyártás beindítására.
12. Korszerű oktatási programot kell kidolgozni és működtetni a jelenleg még meglévő szakemberek jövőbeli utánpótlása érdekében.

---

Az 5GDHC lehetőségei Mórahalmon

Az előadás címében szereplő 5GDHC az 5. generációs távfűtés-távhűtés angol nyelvű kifejezésének rövidítése. Ahogyan azt az előadó kifejtette, az 5GDHC egy forradalmian új megközelítés, és annak fizikai megvalósulását már nem is tekinthetjük távszolgáltatási folyamatnak, sokkal inkább helyi közösségi energiaszolgáltatásnak, mivel szakít azzal a klasszikus gyakorlattal, hogy a felhasználóktól távol lévő, egy vagy több különböző hőforrásból származó meleg energiát egy távvezeték-hálózaton keresztül szállítják a végfogyasztókhoz. Az 5GDHC megoldásban a felhasználók egymással vannak összekötve két körvezetékkel, amelyek közül az egyik a meleg, a másik pedig a hideg energia szállítására szolgál. A fogyasztók egyben termelők is, minden fogyasztó kivesz és betesz energiát a körvezetékbe. A hővezetékek hőmérséklete igen alacsony, és a felhasználói épületekben hőszivattyúk biztosítják a fűtést és a hűtést. A rendszer felépítését, és hőmérsékletszintjeit az 1. ábra mutatja.

Az 5GDHC rendszer öt fő elve a következő:

• alacsony hőmérsékletszintű hőforrás alacsony hőmérsékletszintű igényekhez,
• decentralizált, és az igények által vezérelt energiaellátás,
• zárt energia lánc (a fogyasztói közösségen belül marad az egyébként elveszendő energia),
• integrált energiafolyam megközelítés,
• a helyi energiaforrások prioritása.

A továbbiakban az előadó a hollandiai Heerlen-ben lépcsőzetesen megvalósult 5GDHC rendszerű projekt fő jellemzőit mutatta be (Minewater 1.0, 2.0 és 3.0), ahol kedvező lehetőségként a bányaterületen földalatti tároló üregek állnak rendelkezésre. Végül ismertette, hogy a magyarországi mórahalmi geotermikus rendszer milyen feltételek megléte esetén lenne továbbfejleszthető 5GDHC rendszerré.

Néhány további előadás

A Vándorgyűlés második napján Dr. Nyers Árpád a mikrogázturbinákról szóló előadásában elmondta, hogy ezek villamos teljesítménye 5 és 200 kW között van. Előnyeik közül a gazdaságosságon, a magas hatásfokon túl kiemelte hogy a mikrogázturbinák magas fordulatszámon üzemelnek, így nem okoznak kisfrekvenciás rezgést, szerkezetük egyszerű, a lehető legkevesebb mozgó alkatrész van bennük, többféle üzemanyaggal működhetnek (földgáz, kerozin, propán, metanol, dízelolaj, depóniagáz és biogáz), valamint alacsony NOx-emisszióval rendelkeznek (< 7 ppm). A mikro-gázturbina a Joule-Brayton körfolyamatot valósítja meg (lásd 2. ábra).

„Napenergia felhasználása a távfűtésben” című előadásában Kaszás István kiemelte, hogy a napkollektoros távhőrendszerek felépítésében a tárolók szerepe kiemelkedően fontos, amelyek több tízezer vagy százezer m³-es szezonális tárolók. A továbbiakban Dániában megvalósult konkrét rendszereket ismertetett, amelyek telepítési helyszínei után zárójelben megadjuk a napkollektor felületeket, és a tárolótérfogatokat: Marstal (18.000 m², 85.000 m³), Vojens (52.492 m², 200.000 m3), Dronninglund (37.573 m², 60.000 m³), Gram (44.800 m², 112.000 m³). Látható, hogy ezeknél a projekteknél a tárolótérfogat és a napkollektor-felület hányadosa 1,6 és 4,7 közé esik.

A vándorgyűlés címéhez jól kapcsolódó, „Üzemvitelt támogató szimulációs szoftverrendszer a távhőellátásban” című prezentációjában Csikós Miklós a modellkészítés (szimulációs modell), és annak matematikai leírása alapjaival ismertette meg hallgatóságát. A kb. 200 km nyomvonalhosszúságú pécsi távfűtés általuk feldolgozott szimulációs modelljében 1763 csomópontot és 1804 csőszakaszt kell kezelni.

A VEXVE Oy, a távhő rendszerek szerelvényeinek és okos megoldásainak vezető gyártója képviseletében Sichna Andrea előadásában szólt a távhőszolgáltatóknak az energiahatékonyság, a költséghatékony üzemeltetés és a hatékony megelőző karbantartás érdekében leggyakrabban felmerülő igényeiről. Ezek a hőmérsékletmérés, az áramlásfigyelés/információk az áramlásról, a nyomásfigyelés, a szivárgásfelderítés, az aknák állapotának figyelése, az utólagos beszerelési lehetőségek, az önfenntartó működés, a vezeték nélküli működtetési lehetőség, és a szerelvények távműködtetése.

Gerda István zárszavában a Vándorgyűlést színvonalasnak és érdekesnek minősítette, és kiemelte, hogy az ETE megválasztott új vezetőiben garanciát lát további tartalmas programok szervezése tekintetében. Fontosnak ítélte államtitkár úr előadásának szakmai körökben való áttekintését, az árszabályozási rendszer felülvizsgálatát, és a fogyasztói oldal elégedettségét javító műszaki megoldások (rendszerfigyelés, okostechnológiák, stb.) tárgyalását. Bejelentette, hogy a következő, immár 36. Távhő Vándorgyűlés 2023. szeptember 19-20-án kerül megrendezésre, a helyszín egyelőre ismeretlen.

Dr. Vajda József