evosz_romlo_epitoipari_kilatasok_2023_epuletgepesz_hu
Az építőiparban dolgozó cégek 86 százaléka összességében kielégítőnek vagy jónak ítéli meg 2022-es üzleti helyzetet, a jövő évvel kapcsolatban azonban korántsem ennyire derűlátóak. A nemzetközi konfliktushelyzet, a gazdasági kihívások negatív irányba fordítják a kilátásokat, és sok a bizonytalanság. A vállalkozások 2023. évben összességében a piaci lehetőségük jelentős zsugorodását prognosztizálják és az abból adódó nehézségeket, feszültségeket.
Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) tagszervezeteit és az építőipar további jelentősebb szereplőit, 400 céget megkeresve felmérte, hogy 2022-ben milyen változásokat hoztak a piaci körülmények, illetve a cégek milyen várakozásokkal tekintenek 2023-ra.
A felmérésben résztvevő cégek nagy része Kft.-ként működő társaság, létszámukat tekintve a néhány főstől egészen a több száz főt foglalkoztatóig.
Árbevétel: a cégek drasztikus árbevétel-arányos jövedelmezőség csökkenésre számítanak
Az árbevételre vonatkozó várakozások azt mutatják, hogy a felmérésben résztvevő vállalkozások közel fele (45%) 2022-ben árbevétele növekedésére számít az előző évhez képest, átlagosan 13 százalékkal. A válaszadók 18 százaléka változatlan árbevételt vár, 36 százalékuk viszont úgy nyilatkozott, hogy 2022-ben árbevétele várhatóan csökkenni fog 2021-hez képest. Ők átlagosan 18,5 százalékos árbevétel csökkenésre számítanak.
2023-mal kapcsolatban már nem voltak annyira optimisták, a válaszadók mindössze 14 százaléka számít árbevétele növekedésére, 27 százalék változatlan, 59 százalék pedig csökkenő árbevételt prognosztizál.
2023-ban az árbevétel-arányos jövedelmezőséget tekintve a felmérésben részt vevő cégek több mint háromnegyede romlásra számít, csak 23 százalékuk vár változatlan jövedelmezőséget.
A nyilatkozó vállalkozásoknál 2022-ben a megrendelések mintegy 57 százaléka származik hazai magánmegrendelésből, 37,5 százaléka közbeszerzésekből, míg csupán 5 százalék exportmegrendelésből. 2023-ra vonatkozóan a hazai magánmegrendelések arányának növekedésére, a közbeszerzések csökkenésére számítanak az állami és az önkormányzati építési beruházások későbbre halasztása miatt.
Szakemberhiány, kevesebb megrendelés, forintgyengülés, energár-növekedés
A korábbi néhány év felméréseihez hasonlóan a vállalkozások a tevékenységüket leginkább akadályozó tényezőként ezúttal is a szakemberhiányt emelték ki (64%). A válaszadók több mint fele a megrendelések hiányát, fele a forint gyengülését jelölte meg akadályként. Az üzleti tevékenység negyedik leggyakoribb akadályozó tényezőjeként a válaszadók 45 százaléka az energiaár-változásokat jelölte meg. További nehezítő tényezőkként jelölték meg a gazdasági szabályozás kiszámíthatatlanságát, a magas adó- és társadalombiztosítási terheket, az építőanyag-hiányt, valamint a beszerzési nehézségeket.
A válaszadó cégek közel háromnegyede nyilatkozta, hogy nem rendelkezik megfelelő számú és összetételű szakmunkással a megrendelések teljesítéséhez.
Legnagyobb hiányt a szakipari munkáknál jelezték, de hiány van mérnökökből, projektvezetőkből is. A nemzetközi konfliktushelyzet miatt csökkent a külföldi munkaerő kapacitás, és komoly kihívást jelent a munkaerő megtartása, képzése, továbbképzése. Csak a válaszadók 23 százaléka számol a foglalkoztatottak átlagos állományi létszámának növelésével a következő fél évben. 2022 első félévében a KSH adatai szerint az építőiparban átlagosan 16,3 százalékkal nőtt a havi bruttó átlagkereset, 2022 év végéig a felmérésben részt vevő cégek az első félévhez képest közel 12 százalékos átlagos bérköltség növekedéssel számolnak.
A nehézségek ellenére a válaszadó cégek több mint fele (59%) biztosított képzést munkavállalói számára, és ennél is nagyobb arányban, 64 százalékuk tervezi az elkövetkező egy évben, hiszen ez is a munkaerőmegtartás egyik eszköze. Ahhoz, hogy a hazai és a nemzetközi piacon versenyképesek legyenek munkaadóként, a munkaerőmegtartás költségeit a vállalkozásoknak be kell vállalniuk.
2022-re vonatkozóan, a felmérésben szereplő vállalkozások kevésbé optimisták a szerződésállomány alakulásával kapcsolatban a tavaszi adatokhoz képest. Csak 18 százalék vár növekedést, 27 százalék stagnálást, 55 százalék pedig a szerződésállomány csökkenésére számít.
2023-ra vonatkozóan a válaszadó cégek kevesebb, mint 10 százaléka nyilatkozott úgy, hogy rendelésállománya várhatóan meghaladja jelenlegi kapacitását. 27 százalék számít 80 százalék feletti, 32 százalék pedig 50-80 százalék közötti kapacitást lekötő rendelésállományra. A válaszadó cégek harmada viszont jelenlegi kapacitása felénél kevesebb rendelésállományra számít.
2022. augusztus 31-én a felmérésben szereplő cégek 64 százalékának volt kintlévősége, melynek átlagos nagysága az árbevétel közel 9 százaléka volt. A kintlévőséggel rendelkező cégek 71 százaléka ítélte úgy, hogy kintlévősége peres út nélkül behajtható.
A tartozásnak csak 91%-át gondolják behajthatónak. Ez a lánctartozás várható növekedését vetíti előre.
A járványhelyzet, valamint az azt követő nemzetközi konfliktushelyzet miatti külföldi vendégmunkaerő-kapacitás csökkenése, az egyes alapanyag-, félkész- és késztermék hiány, ezek beszerzési forrásainak kényszerű átrendeződése, az ebből adódó építőanyagár-növekedés, valamint az energiaár-robbanás az építőipar minden szereplőjét érintik, nagymértékben nehezítik a cégek működését és óriási az árfelhajtó hatásuk. E negatív hatások a központi kormányzati projektek finanszírozásának átgondolását is szükségessé tették.
A vállalkozások várakozásai szerint az első félévhez képest az év végéig az
építőanyagok ára, a fuvarköltség (20%), az építési törmelék elszállítása és lerakása árának változása (19%), valamint az alvállalkozói díjtételek változása (13%) lesz a legnagyobb mértékű.
A válaszadók az építőanyagok közül a hőszigetelő anyagok és a faanyagok 20, a tégla esetében pedig 18 százalékos árnövekedésre számítanak, de minden építőanyag esetén az inflációt meghaladó árnövekedéssel számolnak.
A válaszok egyértelműen rámutatnak az évközi bérfejlesztésekre, ami korábban az építőiparra nem volt jellemző.
Forrás: ÉVOSZ
Fotó: Freepik
