epitoipar_novekedes_evosz_2023
A KSH gyorstájékoztatója szerint 2022-ben az építőipari termelés értéke folyó áron 6873,7 milliárd forint volt, 3%-kal meghaladva a 2021. évi termelést.
Az építőipar kiemelt fontosságú ágazat, teljesítménye az elmúlt években növekvő szerepet töltött be a magyar nemzetgazdaságban és az európai gazdaságban egyaránt.
A magyarországi építőipar 2016-tól folyamatosan, látványos növekedési pályán volt 2022 végéig. A járvány előtt, 2019-ben elérte a gazdasági válság (2008-2014) előtti termelési szintet, majd évről-évre 10-15% között bővült összehasonlítható árakon számolva. Tavaly ez a növekedési ütem a negyedére csökkent. Az egyéb létesítmények kivitelezését egész évben a csökkenés jellemezte.
A 2021-2022-es évek nagy kihívása volt a világkereskedelmi árváltozások begyűrűzése a magyar építési piacra is.
A 48%-os nagyságrendben import termékeket beépítő magyar építési piacon 15-160% közötti építőanyag és alapanyag áremelkedés történt.
Az anyaghiányt a kormányzati intézkedések segítségével sikerült elkerülni, az áremelkedés azonban nem volt kivédhető. A legnagyobb árnövekedést mutató fa-acél-réz és alumínium alapú termékeknél 2021 végéig 10-15%-os, 2022-ben 25%-os áremelkedés volt tapasztalható, ugyanakkor a cement ára megduplázódott. Összességében 26,2%-kal nőttek az építőipar termelői árai 2022-ben.
Az építőanyagár változások ellenére az építési kereslet magas szintje 2022-ben is fennmaradt.
Magyarországon az építési beruházások finanszírozása – különös tekintettel a közösségi megrendelésekre – erőteljesen függ az uniós forrásoktól. A 2021-2027 közötti pénzügyi ciklus magyarországi forrásainak kétéves késéssel történő, részleges lehívhatósága az építőipart 2022 második félévében nehéz piaci helyzetbe hozta, elindult a rendelésállomány csökkenése.
A vállalkozások nagy többségének a kapacitása 2023 elején elmarad a megszokott szinttől. A szerződésállomány volumene 2022 végétől folyamatosan csökken, legnagyobb mértékben az egyéb létesítményeknél.
A fizetőképes kereslet további bővülése 2023-ban nem várható. 2022-ben a Kormány mintegy 2100 milliárd forint értékű megrendelést halasztott a 2024. utáni időszakra. Az ipari szektor létesítményei és a logisztikai beruházások húzhatják az ágazatot a 2023-ban. A lakásépítés és az állami megrendelések csökkenni fognak.
Az építőipar, beleértve a tervezés, kivitelezés, mérnöki szolgáltatás és üzemeltetés területét, egyaránt csökkenő pályára kerül 2023-ban.
Továbbra is probléma a munkaerőhiány
Jelenleg az ágazat 375 ezer főt foglalkoztat, ami mintegy 35 ezer fővel több a járvány előtti foglalkoztatottak számánál. 146 ezer vállalkozás van az ágazatban, melyek nagy többsége mikro- és kisvállalkozás.
A termelést 2023-ban is szakmunkás- és mérnök-hiányos munkaerőpiaci környezetben kell végrehajtani. A várható erősebb verseny a hatékonyság növelésére készteti a vállalkozásokat, másrészt a munkaerő magasabb anyagi elismerésére. Az elmúlt két évben évről-évre átlagosan 15-17% közötti bérfejlesztés volt az ágazatban. Ennek eredményeként 2022 végén a szakmunkásoknál az átlagkereset eléri a 400 ezer Ft-ot, a mérnöki munkakörben 650 ezer – 1 millió Ft között szóródik a munka bonyolultságának függvényében. Összességében azonban a jelenlegi ágazati foglalkoztatotti átlagkereset még mindig csak a versenyszféra 74%-a körül van 395 ezer Ft/hó értékkel.
A hazai munkaerőpiacról felvett új munkaerő szakmai képzetlensége rengeteg nehézséget okoz. Az élő munka melletti betanítás, képzés nagy kihívás elé állítja a vállalkozásokat.
A lánctartozás mértéke 2022 közepétől újra növekedésnek indult, az építőipar jövedelmezősége csökkent
A benyújtott vállalkozói számlák 10%-a továbbra sincs időre kifizetve, 3-4%-a pedig lánctartozásba kerül. 2022 végére a lánctartozási összeg becslések szerint elérte a 200 milliárd Ft-ot.
Az építési ágazat jövedelmezőségi helyzete 2016-2019 években javult, átlagosan 15% közötti volt, de nagy szóródást mutatott. 2021-ben a járványhelyzet és a nem várt mértékű magas építőanyagár-emelkedések hatására romlott az ágazat árbevétel-arányos jövedelmezősége, amit 2022-ben az orosz-ukrán háború negatív hatása tovább rontott. Átlagos szintjét az ÉVOSZ 8-10%-ra becsüli. Idén a jövedelmezőség várhatóan tovább csökken.
A mikro- és kisvállalkozások meghatározó többségének pénzügyi tartaléka nincs, a likviditási helyzetük nem kielégítő. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy a vállalkozásoknak a képzésben, innovációban és egyéb társadalmi szerepvállalásban betöltött helye alacsony szintű. A gazdaságélénkítő hitelprogramba csak kevés építési vállalkozás tudott bekapcsolódni.
Az építőipar legnagyobb nehézsége a szakemberhiány, mind a mérnöki, mind a szakmunka terén, és a modern gépi eszközök, technológiák hiánya.
Kellő mértékben nem gyorsultak fel az állami és önkormányzati beruházások előkészítései, nem rövidültek a gazdasági perek és nem valósult meg a piac erőteljesebb ellenőrzése sem.
Mindezekre tekintettel is az ÉVOSZ 2022 kiemelt változásának tekinti az Építési és Közlekedési Minisztérium létrejöttét – hangsúlyozza Koji László, az ÉVOSZ elnöke –, amely működésével koncentrálni tud ezen problémák megoldására is.
Kedvező hatása van a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv működésének és az új Ptk. által szabályozott biztosítéki feltételek működésének. A TSZSZ működésének korlátot szab a rendelkezésre álló pénzügyi forrás.
Az építési piaci folyamatok rendeződését gyengíti, hogy a kereskedelmi bankok 2022 elejétől növekvő kamatszinten finanszírozták az építési-beruházási és felújítási ügyleteket. 2022 végétől a kétszámjegyű hitelkamatok nehéz finanszírozási helyzetet eredményeztek.
Forrás: ÉVOSZ
