A beltéri környezeti minőség alapjogi aspektusai és műszaki követelményei a 21. századi épített környezetben

1. Bevezetés

A beltér környezeti minőség jelentősége az utóbbi évtizedekben alapvetően átértékelődött. Míg korábban elsősorban a luxus kifejezéseként komfortkérdésként kezeltük, ma már egyértelműen alkotmányos szintű alapjogként ismerjük el. Ez a paradigmaváltás nemcsak a tudományos kutatások eredményeinek köszönhető, amelyek bizonyították a rossz beltéri levegőminőség egészségügyi következményeit, hanem a jogi szabályozás fejlődésének is, amely nemzetközi és hazai szinten egyaránt erősíti az egészséges környezethez való jogot.

A modern épületgépészeti és építészeti gyakorlat szempontjából kulcsfontosságú megérteni, hogy a beltéri környezeti minőség három fő pillére – a levegőminőség, a hő- és légkomfort, valamint a zajszint – együttesen határozzák meg azt a környezetet, amelyben mindennapi életünk nagy részét töltjük. Az emberek átlagosan 90%-át életüknek beltérben töltik, ami különösen fontossá teszi ezeknek a paramétereknek a precíz szabályozását és folyamatos monitoringját.

2. Alkotmányos és jogszabályi alapok

2.1. Magyar Alaptörvény és az egészséges környezethez való jog

A Magyar Alaptörvény XXI. cikk (1) bekezdése szerint „Magyarország elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez”. Ez a rendelkezés nem csupán általános környezetvédelmi kötelezettségeket tartalmaz, hanem konkrétan vonatkozik a beltér környezeti minőségére is. Az Alkotmánybíróság több határozatában (különösen a 17/2014. és 3046/2015. AB határozatokban) megerősítette, hogy ez az alapjog magában foglalja a munkahelyi és lakókörnyezeti levegőminőséget is.

2.2. Munkavállalói jogok és az egészséges munkakörnyezet

Az Alaptörvény XVII. cikk (3) bekezdése explicit módon kimondja, hogy „minden munkavállalónak joga van az egészségét, biztonságát és méltóságát tiszteletben tartó munkafeltételekhez”. Ez az első olyan alkalom a magyar alkotmányos fejlődésben, hogy a munkavállalói jogok között nevesítésre kerül a méltóságos munkakörnyezet, amely egyértelműen magában foglalja a megfelelő levegőminőséget, hőkomfortot és zajszintet.

2.3. EU-s harmonizáció és az Alapjogi Charta

Az EU Alapjogi Charta 31. cikk (1) bekezdése szó szerint megegyezik a Magyar Alaptörvény XVII. cikk (3) bekezdésével, ami egyedülálló harmonizációt jelent a tagállami és uniós szabályozás között. A 2024-ben elfogadott új EU levegőminőség-irányelv (2024/2881) további lépéseket tesz az állampolgárok jogainak megerősítése érdekében, explicit kompenzációs jogokat biztosítva a légszennyezés okozta egészségkárosodás esetén.

3. Munkahelyi környezeti paraméterek és követelmények

Irodai környezet műszaki paraméterei
Az irodai munkahelyek környezeti paramétereinek szabályozása összetett rendszert alkot, amely a hagyományos munkavédelmi előírások és a modern épületgépészeti standardok metszéspontjában helyezkedik el.

3.1. Hőkomfort követelmények

Évszak	Ajánlott hőmérséklet	PMV tartomány	PPD (%)	Ruházat (clo)
Fűtési időszak	20-23°C	-0,5 – +0,5	≤10%	1,0
Hűtési időszak	23-26°C	-0,5 – +0,5	≤10%	0,5
Átmeneti időszak	21-25°C	-0,7 – +0,7	≤15%	0,7-0,8

A táblázat az MSZ EN 16798-1:2019 és az ISO 7730 szabványok alapján mutatja be az irodai környezetek optimális hőkomfort-paramétereit. A PMV (Predicted Mean Vote) index a hőkomfort objektív mérésének nemzetközileg elfogadott módszere, míg a PPD (Predicted Percentage of Dissatisfied) az elégedetlen személyek várható arányát jelzi.

3.2. Levegőminőségi paraméterek

Szennyező- anyag	Hosszú távú irányérték	Beavatkozási határérték	Mérték-egység	Forrás – jellemző példa
CO	1200 ppm	1500 ppm (1 óra)	ppm	Emberi légzés
TVOC	300 μg/m³	500 μg/m³	μg/m³	Bútorok, tisztítószerek
Formaldehid	30 μg/m³	100 μg/m³ (1 hét)	μg/m³	Furnérozott bútorok
PM2.5	10 μg/m³	37,5 μg/m³ (24 óra)	μg/m³	Külső szennyeződés
PM10	20 μg/m³	75 μg/m³ (24 óra)	μg/m³	Külső szennyeződés
Radon	100 Bq/m³ (WHO)	300 Bq/m³ (magyar)	Bq/m³	Talaj, építőanyagok

3.3. Szellőztetési követelmények

A megfelelő beltéri levegőminőség biztosításához szükséges friss levegő mennyiségét több tényező határozza meg:

Épület típusa	Személyenkénti  friss levegő	Területenkénti  friss levegő	Megjegyzés
Irodák	25,2 m³/h/fő	2,5-5 m³/h/m²	+ épületemisszió
Tárgyalók	36 m³/h/fő	3,6 m³/h/m²	Nagyobb személysűrűség
Oktatótermek	32 m³/h/fő	3,2 m³/h/m²	Gyermekek magasabb igénye
Közösségi terek	28,8 m³/h/fő	2,9 m³/h/m²	Változó használat

3.4. Zajexpozíciós határértékek és szabályozás

A munkahelyi zajexpozíció szabályozása a 66/2005. (XII. 22.) EüM rendelet alapján történik, amely az EU 2003/10/EC irányelvének hazai implementációja.

Az irodai gépészeti rendszerek telepítésekor a jogszabályi és szakmai komfortszabványok szerint zaj- és rezgéshatárértékeket kell teljesíteni, hogy a dolgozók egészségét és teljesítményét ne veszélyeztesse, és a komfortérzet ne csökkenjen.

Zajhatások típusai

• Folyamatos zaj: Tartós, állandó vagy kis fluktuációval jellemezhető (pl. gépek üzemelése, ventilátorok, irodai gépészet). Gyakran kevésbé zavaró, de hosszú távon jelentős stresszt vagy halláskárosodást okozhat. 
• Szakaszos (intermittáló) zaj: Bizonyos időközönként ismétlődő, rövid ideig tartó erős zaj (pl. nyomtatók, relék, fűtési rendszer indítása/leállítása). A hirtelen, váratlan zaj mindig zavaróbb, mert megszakítja a koncentrációt, stresszt, riadókészültséget okoz.
• Impulzusos/lökésszerű zaj: Nagy intenzitású, extrém rövid időtartamú (pl. kézi szerszám, ütés, taps), veszélyesebb, mert hirtelen nagy energiát kap a hallószerv, illetve a test.
• Háttérzaj/szórt zaj: Egyéb berendezések vagy forgalom összesített, folyamatos, alacsony intenzitású jelenléte.

Rezgéshatások típusai

• Folyamatos rezgés: Gépek, ventilátorok, csővezetékek üzemelése, irodai asztalok, padló finom vibrációja hosszú távon. Általában kevésbé érezhető, de tartós expozíció esetén fáradtságot, fejfájást, testtartási panaszokat okozhat. 
• Szakaszos vagy lökésszerű rezgés: Hirtelen, nagy amplitúdójú, intenzív hatás (pl. liftindulás, elektromos szerelvény bekapcsolása, építőipari gép üzembe helyezése). Rövid, de fiziológiailag veszélyesebb: ha nagy a csúcserő vagy gyakran ismétlődik, hamarabb okozhat szervi stresszt vagy mikrosérülést.
• Periodikus/harmonikus rezgés: Rendszeres, egyenletes frekvenciájú mechanikai mozgás, például egy ventilátor lapátja okozta vibráció.

Melyik a veszélyesebb?

• Szakaszos, lökésszerű, impulzusos zaj és rezgés általában veszélyesebb és zavaróbb az emberi szervezet számára, hiszen hirtelen, nagy energiát ad át, stresszreakciót vált ki, megszakítja a koncentrációt, és hosszan fennmaradó élettani változásokat okozhat. 
• Folyamatos hang vagy rezgés „megszokható”, de hosszú távon is stresszt okoz, és élettani károsodáshoz vezethet (hallásromlás, izomfáradás).

3.4.1. Zajhatárértékek irodai környezetben

Helyiség típus	Ajánlott zajszint (LAeq)	Maximális zajszint (LAmax)	Értelmezés/Rendelet
Irodai munkahely	35–45 dB(A)	50 dB(A)	MSZ EN 16798, WHO, NNK ajánlás: Belteri-legszennyezokre-es-komfortparameterekre-vonatkozo-iranyertekek (2024.)
Tárgyaló, konferenciaterem	30–40 dB(A)	max. 45 dB(A)	Személyes beszéd érthetőségéhez
Folyosó, előtér	45 dB(A)	max. 55 dB(A)	Közlekedési zóna
Szerverszoba, gépház	55–65 dB(A)	max. 70 dB(A)	Itt magasabb érték tolerálható

Fontos: A gépészeti rendszerek (szellőztetők, ventilátorok, klíma berendezések, vízszivattyúk, csővezetékek) által kibocsátott zajnak mind üzemi, mind karbantartási módban e határérték alatt kell maradnia.

3.4.2. Rezgéshatárértékek irodában

Az irodai komfortzóna rezgéshatárértékét szabvány (MSZ ISO 2631-2, MSZ EN 16798) és szakmai ajánlás alapján kell figyelembe venni:

Mértékegység	Akceleráció (m/s²)	Ajánlott határérték	Értelmezés
Függőleges irányban	0,005–0,02	0,01 m/s²	8 órás munkaidőre
Vízszintes irányban	0,006–0,02	0,01 m/s²	Testre ható
Maximális csúcshatás	0,1 m/s²	max. 0,1 m/s²	Rövid ideig tartó hatás

Gyakorlatban: Modern irodai légtechnika és csőrendszerek esetén az alapelv, hogy a padlón, asztalon, mennyezeten vagy falon érzékelhető rezgés sem fizikai komfortvesztést, sem technikai problémát (monitor vibráció, instabil polc) ne okozzon.

Szabályozási háttér

• MSZ EN 16798-1: épületek szellőztetése, tervezési kritériumok (akusztika, vibráció)
• WHO, NNK: beltéri zaj és rezgésszint élettani hatásai, egészségügyi komfortértékek
• Munkahelyi jogszabály: 66/2005 EüM rendelet, 52/2020 (II. 6.) ITM rendelet (munkahelyi egészségvédelem)
• MSZ ISO 2631-2: rezgés hatásértékei épületekben és munkahelyeken

Szakmai javaslat

• Tervezésnél számolni kell a légtechnikai, klíma- és szivattyúberendezések üzemi zajával, rezgéssel (hangszigetelés, rugalmas felfüggesztés, csillapítás).
• Üzemeltetéskor rendszeres zaj- és rezgésmérés szükséges a határértékek ellenőrzésére.
• Ha panasz vagy túllépés mérhető, haladéktalanul intézkedni kell (üzemidő korlátozás, alkatrészcsere, gépcserék).
• Rezgési problémák célszerűen gumialátéttel, hangcsillapító idommal, hangelnyelő borítással kezelendők.

Zajszint	Kategória	Munkáltatóikötelezettségek	Egészségügyi hatások
80dB(A)	Alsó beavatkozásihatárérték	Hallásvédelem igényszerint	Koncentrációcsökkenés
85dB(A)	Felső beavatkozásihatárérték	Hallásvédelemkötelező	Halláscsökkenés kezdete
87dB(A)	Zajexpozícióshatárérték	NEM léphető túl	Halláscsökkenés garantált
140 dB	Csúcsnyomás határérték	NEM léphető túl	Azonnali hallássérülés

4. Egészségügyi intézmények speciális követelményei, Kórházi környezeti paraméterek

Az egészségügyi intézmények környezeti követelményei jelentősen meghaladják az általános irodai vagy lakókörnyezeti standardokat, tekintettel a betegek fokozott érzékenységére és a fertőzésmegelőzési szempontokra.

4.1. Hőmérséklet és páratartalom követelmények

Helyiség típusa*	Téli hőmérséklet	Nyári hőmérséklet	Pára-tartalom	Speciális követelmény
Műtők	21-23°C	max 25°C	max 60%	Túlnyomás, vagy zsilipelt depresszió, HEPA szűrés
Intenzív osztály	22-24°C	24-26°C	30-55%	Túlnyomás, vagy zsilipeltdepresszió, HEPA szűrés
Betegszobák	22-24°C	24-26°C	30-55%	Természetes szellőztethetőség, vagy klímakomfort
Szülészet	24-26°C	25-27°C	30-50%	Újszülött komfort
Gyermekintenzív	24-26°C	25-27°C	30-50%	Túlnyomás, vagy zsilipelt depresszió, HEPA szűrésMagasabb hőmérséklet

4.2. Levegőminőségi és mikrobiológiai követelmények

Helyiségcsoport	Max. csíraszám	Szűrés	Légcsere (h⁻¹)	Alkalmazási terület*
I. csoport	100 CFU/m³	H13-H14	15-20	Műtők, transzplantáció
II. csoport	300 CFU/m³	H13-H14	8-20	Intenzív
III. csoport	500 CFU/m³	F7-F9	6-20	Sugárterápia, Szülészet
IV. csoport	800 CFU/m³	F5-F7	2-4	Izotóp labor, hulladéktároló

4.3. Zajszint követelmények egészségügyi intézményekben

Helyiség típusa	Nappali zajszint	Éjszakai zajszint	Megjegyzés
Műtők	max 35 dB(A)	–	Kommunikáció biztosítása
Intenzív osztály	max 35 dB(A)	max 30 dB(A)	Beteg nyugalma
Általános kórterem	max 40 dB(A)	max 35 dB(A)	Gyógyulás elősegítése
Ambulancia	max 45 dB(A)	–	Zavaró hangok kerülendők
Diagnosztika	max 45 dB(A)	–	Műszeres zaj elfogadható

5. A szellőztetés/szellőzés kritikus szerepe

A szakmai nyelvben a „szellőzés” és a „szellőztetés” egymáshoz kapcsolódó fogalmak, de nem szinonimák: jelentésük és alkalmazásuk eltérő, és az épületgépészeti rendszer választásánál, üzemeltetésénél tudatosan el kell dönteni, melyik a célravezető.

Szellőzés

• Folyamatos, szinte mindig jelenlévő légutánpótlási mechanizmus – általában vezérelt, gépi úton működtetett vagy passzív, pl. infiltráció, légcsatornás rendszerek, nyílászárókon át. 
• Célja: a belső levegő minőségének fenntartása, szennyezőanyagok hígítása, széndioxid-dúsulás, kipárolgások, páratartalom szabályozása, friss levegő biztosítása hosszabb távon. 
• Előnyös alkalmazni olyan helyeken, ahol nagyobb létszám, folyamatos tartózkodás, vagy jelentősebb belső emisszió van (irodák, óvodák, tantermek, egészségügyi terek).
• Típusok: általános szellőzés (teljes légcsere), komfort szellőzés (fenntartó, alapszellőzés), technológiai szellőzés (pl. konyhák, laborok), gravitációs vagy gépi rendszerek. 

Szellőztetés

• Rövid ideig tartó, intenzív légcsere – általában kézi vagy automata ablaknyitás, kereszthuzat, belső légmozgás generálása. 
• Inkább meglevő, időszakos igényhez kötött (pl. gyors szennyezőanyag-eltávolítás, füst, főzési szagok, pára csökkentése, ablakos légcserék, takarítás után).
• Előnyös alkalmazni, ahol a levegő szennyezőanyag koncentrációja gyorsan, hirtelen megemelkedik (konyha, fürdő, szerverszoba, vegyi labor, füstös helyiség, rendezvény után).
• Tipikus: kereszthuzatos, rövid ideig (5–15 perc) tartó ablakkal, ajtóval kombinált.

Melyik előnyösebb?

Folyamatos szellőzés a beltéri levegő minőségének fenntartására, betegségek, penész kialakulásának megelőzésére, komfortérzet biztosításához előnyösebb. Élettani, munkavédelmi szempontból mindig gépi szellőzést javasolt preferálni ott, ahol a légcsere folyamatos (iroda, iskola, egészségügy). 

Szellőztetés kiegészítő jelleggel alkalmazandó (pl. speciális szennyeződés, időszakos igény), de nem pótolja a folyamatosan szabályozott szellőzést. Egyes használati módokban (pl. régi lakásban, minimális forgalmú helyiségben) elegendő lehet, de energetikai, komfort, egészségügyi hatásfoka korlátozott.

Szakmai alkalmazás

Felhasználói környezet	Előnyösebb megoldás	Mikor válasszuk
Iroda, iskola, kórház	Szellőzés (gépi)	Folyamatos levegőminőség fenntartás, energiahatékonyság, komfort
Lakás, WC, konyha	Szellőztetés	Időszakos igény, gyors légcsere, szag vagy pára eltávolítás
Labor, konyha, technológia	Szellőzés + szellőztetés	Speciális szennyezés, veszélyes anyag, extra légcsere

Hermetikusan záródó (légzáró, több rétegű, hőszigetelt) nyílászárók alkalmazása esetén az adott helyiség, vagy helyiségcsoport szellőzése elengedhetetlen. Az ilyen ablakok, ajtók gyakorlatilag megszüntetik a természetes infiltrációt, így a korábbi, passzív légtérutánpótlás megszűnik, és a beltéri levegőben gyorsan felhalmozódhatnak szennyezőanyagok: CO₂, pára, radon, illékony vegyületek, penészgomba spórák.

A Nemzeti Népegészségügyi Központ ajánlása szerint a belső levegőminőség fenntartásához gépi szellőzés, szabályozott légcsere, vagy rendszeres szellőztetés kell minden olyan lakásban/épületben, ahol hermetikus nyílászárók vannak¹.

Szellőzés nélkül akár 8-10 óra alatt is a CO₂ szint a beavatkozási irányérték (1500 ppm) fölé emelkedik, penészveszély, párakicsapódás indul, radon koncentráció megnő.

A szellőző-, légbevezető rendszer megléte környezeti és egészségügyi alapkövetelmény, a komfortparaméterek betartása csak így garantálható (MSZ EN 16798, WHO irányelv).

5.1. CO₂ koncentráció és kognitív teljesítmény összefüggései

A szén-dioxid koncentráció hatása a kognitív teljesítményre jól dokumentált tudományos tény. A BME Herczeg Levente által végzett kutatások (Irodaterek belső levegő minőségének értékelése, 2008.) szerint:

CO₂ koncentráció	Kognitív hatás	Tünetek	Beavatkozás szükségessége
350-450 ppm	Külső levegő minőség	Nincs	–
600-800 ppm	Optimális tartomány	Nincs	–
800-1200 ppm	Elfogadható	Enyhe fáradtság	Szellőztetés növelése
1200-1500 ppm	Beavatkozási határ	Koncentrációcsökkenés	Azonnali szellőztetés
1500+ ppm	Egészségkárosító	Fejfájás, rosszullét	Sürgős beavatkozás

5.2. A szellőztetés hiányának következményei

Rövid távú hatások (órák-napok)

• Kognitív teljesítményromlás: A CO₂ szint 1500 ppm fölé emelkedése már mérhető koncentrációcsökkenést okoz
• Fizikai tünetek: Fejfájás, szédülés, szemirritáció
• Komfortérzet romlása: Levegő „fojtottá” válása, rossz szagok megjelenése

Középtávú hatások (hetek-hónapok)

• Allergikus reakciók: Penészspórák, poratka koncentrációjának növekedése
• Légúti panaszok: Krónikus köhögés, orrdugulás
• „Sick Building Syndrome” (SBS): Épülethez kötött tünetcsoport

Hosszú távú hatások (évek)

• Radonexpozíció: Tüdőrák kockázatának jelentős növekedése
• Formaldehid expozíció: Rákkeltő hatás
• Életminőség romlása: Krónikus egészségi problémák

5.3. Sick Building Syndrome (SBS) – Az épülethez kötött tünetcsoport

A „Sick Building Syndrome” – magyarul „beteg épület szindróma” – a rossz beltéri levegőminőség egyik legismertebb, közvetlen egészségügyi következménye. Az SBS nem egy adott betegség, hanem olyan összetett tünetegyüttes, amely az épületben tartózkodók (iroda, iskola, egészségügyi intézmény, lakás) körében, az adott beltérhez kötötten jelenik meg, és amely a helyszín elhagyása után rendszerint megszűnik. 

Tipikus tünetek

• Nyálkahártya-irritáció (szemviszketés, könnyezés, orrfolyás, orrdugulás)
• Fejfájás, hányinger
• Száraz vagy viszkető bőr, bőrkiütés
• Krónikus arcüreggyulladás, köhögés (evamagazin)​
• Fáradtság, koncentrációs zavar, csökkent munkateljesítmény (profession+1)​
• Általános rossz közérzet, irritabilitás

Kiváltó okok (az SBS fő tényezői)

• Illékony szerves vegyületek (TVOC – festékek, lakkok, bútorok, technológiai anyagok párolgása)
• Mikrobiológiai szennyezés (penészgomba, baktériumok – főleg rosszul karbantartott szellőzőrendszerek esetén) 
• Elégtelen szellőzés, magas vagy alacsony páratartalom, szigetelési problémák, beázás
• Por, allergének, dohányfüst, fűtési/égéstermékek, nem megfelelően tisztított HVAC berendezések
• Elektromágneses sugárzás, túl hangos zaj, rossz akusztika, túl erős vagy villogó mesterséges fény
• Zsúfolt terek, nem ergonomikus munkakörnyezet

A beltéri levegőminőség nem csupán számadat vagy energiahatékonysági kérdés, hanem konkrétan mérhető, mindennapi egészségkockázat. Az SBS figyelmeztet: már rövid, középtávon is jelentkezhetnek egészségügyi tünetek a komfortparaméterek tartós megsértése esetén – ezért a prevenció, gyors beavatkozás, helyes szellőzési, anyaghasználati, karbantartási gyakorlatok elengedhetetlenek minden modern épületben!

6. Helyiséglevegőt használó nyílt égésterű berendezések veszélyei

A helyiséglevegőt használó, nyitott égésterű berendezések (pl. régi típusú gázkazánok, gázkonvektorok, vízmelegítők) jelentős kockázatot hordoznak a zárt légterű, modern épületekben – különösen hermetikus nyílászárók és hőszigetelés esetén.

Fő kockázatok

• Légcsere hiányában gyorsan csökken a helyiség oxigénszintje, amit a nyílt égésterű berendezés elhasznál, ezért az égés tökéletlenné válik, és szén-monoxid (CO) keletkezhet – már kis koncentrációban is akut mérgezést okozhat, hosszú távon életveszélyes. 
• A visszaáramlás (depresszió): a kéményből, huzatprobléma esetén a füstgáz visszaáramolhat a helyiségbe (különösen, ha elszívóval működő légtechnikai berendezés is üzemel). Ez rejtetten, szagmentesen veszélyezteti a bent tartózkodókat.
• Radon és egyéb beltéri szennyezőanyagok felhalmozódása is nőhet, hiszen a berendezés „elszívja” a helyiség légtömegét, de a megfelelő pótlás híján a szellőzőanyag helyett a szennyezett levegő, radon vagy vegyi anyag koncentrálódhat.
• Az égéstermékek nem megfelelő eltávolítása fokozott tűz- és robbanásveszélyt jelent.

Szakmai előírások, ajánlások

• Zárt légterű, hőszigetelt, légmentesen záró nyílászárókkal ellátott helyiségekben nyitott égésterű készülék nem üzemeltethető megfelelő légutánpótlás (légbevezető, gépi szellőzés) nélkül.
• Új épületekben, korszerűsítéskor teljesen zárt égésterű (turbós, kondenzációs) berendezések alkalmazása, vagy dedikált, külső nyíláson átvezetett légcsere és CO-vészjelző kötelező.

6.1. A hőszigetelés rejtett kockázata: amikor az energiahatékonyság az egészség ellen hat

A meglévő, régi épületállomány korszerűsítése során (pl. utólagos hőszigetelés, vakolatcsere, ablakcsere) gyakran szembesülünk azzal az ellentmondással, hogy az energiahatékonyság növelése gyengíti a passzív légcserét, vagy teljesen megszünteti azt. Ez a jelenség drasztikusan növelheti a radon, CO₂, pára, penészgomba és mikrobiológiai szennyezők beltéri koncentrációját – vagyis épp a komfort és egészség ellen hat, amelyet energia-megtakarítási céllal szeretnénk erősíteni.

IEQ² kihívások a meglévő épületek energetikai korszerűsítése (Retrofit) során

A hőburok (angolul: thermal envelope) egy épület energiatudatos kialakításának kulcseleme: az összes hőszigetelő, légtömítő szerkezetet (homlokzat, padló, tető, jól záró nyílászárók) együttesen értjük alatta. Retrofit, vagyis utólagos hőszigetelés és energetikai korszerűsítés során a hőburok integritásának (tömörségének, folytonosságának) biztosítása nélkülözhetetlen az energiahatékonysági célok eléréséhez. Azonban, ha a hőburok lezárása túlzottan agresszív – azaz minden kis rést, infiltrációs lehetőséget is megszüntetünk gépi vagy szabályozott szellőzés nélkül –, az épületben hirtelen megszűnik a passzív légcsere, ami jelentős beltéri levegőminőségi problémákat (CO₂-dúsulás, pára- és radon-feldúsulás, penész, Sick Building Syndrome) okoz.

Ezért minden felújítási projektnél és tervezett hőburokfejlesztésnél tudatosan tervezni kell a légcsere és a levegőminőség biztosítására szolgáló szellőztetést is. A hőburok integritásával elért energiahatékonyság tehát csak akkor jár valós egészségi és komfortnyereséggel, ha azt korszerű gépi szellőztetés vagy megfelelő szabályozott légutánpótlás egészíti ki. A rossz IEQ tipikusan ott alakul ki, ahol a hőveszteségek csökkentése érdekében a hőburok túl agresszíven, de szellőzés nélkül kerül lezárásra.

Mire kell figyelni felújításkor?

• A régebbi épületek légcseréje eredetileg nagyrészt passzív infiltráción (rések, hézagok, porózus anyagok, ablaktokok) alapult – ezek a szerkezeti „hibák” idővel jelentős vegetatív biztonságot adtak (radon, pára, szén-dioxid folyamatos eltávozása).
• Hőszigetelés, légzáró nyílászáró és modern vakolat alkalmazása megszünteti a légcserét, emiatt beltéri szennyezőanyagok feldúsulnak, a radon-koncentráció többszörösére nőhet, penészesedés, allergiás panasz, „beteg épület” szindróma jelentkezik. 
• Az utólagos energiahatékonysági fejlesztések során gépi vagy szabályozott szellőzés nélkül a hőszigetelés hatása részben kedvezőtlen, sőt, egészségromláshoz vezethet.

Megoldási stratégiák

• Felújítás, retrofit esetén mindig tervezni kell a szellőzés megoldását! (Hővisszanyerős gépi szellőzés, légbevezető, automata ablaknyitás, párafigyelő rendszer stb.).
• Szigorúan ellenőrizni kell a radon-, CO₂- és páraértékeket; a modern légzáró rendszerek csak aktív szellőztetéssel biztosítanak egészséges IEQ-t.
• A komforttervezésnek, szigetelésnek és szellőztetésnek egyensúlyban kell lenni: pusztán szigeteléssel, szellőzés nélkül romolhat (!) az épület tartózkodási komfortja és egészségi állapota.

Az energiatudatos felújítás csak szellőztetési megoldással együtt ad valós eredményt. A káros típusú szigetelés, légzárás és gépi szellőzés nélküli retrofit nemcsak radon- és penészkockázatot, hanem visszafordíthatatlan komfortromlást és egészségkárosodást jelent minden meglévő épületben.

7. Radon: a láthatatlan veszély, aki az alapoknál rejtőzik

A fejezetben található táblázatok és adatok alapjául magyar és nemzetközi szakirodalom, szabványok, valamint az Országos Radon Cselekvési Terv, a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ, a WHO, az EPA, valamint számos hazai műszaki és épületgépészeti forrás, továbbá legfrissebb laboratóriumi és hatósági mérések (NNK, ELTE, BME, OSSKI, EU tanulmányok) adatai szolgálnak. A cikk adatai csupán szemléltető jellegűek.

A radon természete és forrásai

A radon-222 egy természetes radioaktív nemesgáz, amely az urán-238 radioaktív bomlásának végterméke. Különös veszélyt jelent, mert színtelen, szagtalan és íztelen, így jelenlétét csak műszeres méréssel lehet kimutatni.

Radon források megoszlása

Forrás típusa	Hozzájárulás (%)	Jellemzők	Megelőzhetőség
Talaj	60-80%	Kontinuális kibocsátás	padlósík alatti nyomáscsökkentés
Építőanyagok	15-25%	Gránit, salakbeton, gázszilikát stb.	Anyagválasztás
Csapvíz	1-5%	Főleg fúrt kutak	Szellőztetés
Külső levegő	1-5%	Alapkoncentráció	Nem befolyásolható

Egyes építőanyagok radonképződési/tartalmi rangsora

Építőanyag	Átlagos radon-koncentráció ([Bq/m³])	Kibocsátási ráta ([Bq/m²h] / [Bq/kg h])	Jellemző, különleges kockázat
Gránit	300–400+	2,3 Bq/m²h / 0,65 Bq/kg h	Magas urán és rádium; padlón, burkolaton veszélyes
Vulkáni kőzetek (andezit, riolit)	200–400	–	Magyarországon több helyen használták
Fekete márvány	290	1,26 Bq/m²h / 0,36 Bq/kg h	Luxus, de nagy tömegben kerülendő
Porcelán, kerámia	170–270	1,05–1,63 Bq/m²h / 0,3–0,46 Bq/kg h
Cement, beton	150–205	0,9–1,24 Bq/m²h / 0,28–0,35 Bq/kg h	Létezik salakbeton (magasabb kibocsátás)
Fehér márvány	200	1,21 Bq/m²h / 0,34 Bq/kg h
Tégla, vályog	90–170	1,01 Bq/m²h / 0,28 Bq/kg h	Tradicionális, de jelentős
Homokkő	60–90	0,8–1,3 Bq/m²h / változó	Általában alsó-közép szint
Mészkő, gipsz	30–80	1,1 Bq/m²h / 0,34 Bq/kg h (gipsz)	Természetes gipsz alacsonyabb, mellékterm. magasabb
Farostlemez, fa	<20	Nagyon alacsony	Gyakorlatilag nincs jelentős radonkibocsátás

Átlagos radon koncentrációk Magyarországon

Terület típusa	Átlagos koncentráció	Maximális értékek	Érintett lakosság (%)
Országos átlag	133 Bq/m³	3500+ Bq/m³	100%
Budapesti agglomeráció	80-120 Bq/m³	500 Bq/m³	25%
Vulkáni területek	200-400 Bq/m³	2000+ Bq/m³	15%
Mecsek, Börzsöny	300-600 Bq/m³	3500+ Bq/m³	5%
Alföld	60-100 Bq/m³	300 Bq/m³	55%

7.1. Radon egészségügyi hatásai

Tüdőrák kockázat koncentráció függvényében

Radon koncentráció	Relatív kockázat növekedés	Abszolút kockázat (75 éves korig)	Dohányzókra vonatkozó szorzó
100 Bq/m³	+16%	~0,4%	25x
200 Bq/m³	+32%	~0,8%	25x
300 Bq/m³	+48%	~1,2%	25x
400 Bq/m³	+64%	~1,6%	25x
800 Bq/m³	+128%	~3,2%	25x

A radon bizonyítottan rákkeltő hatású anyag, különösen a tüdőrák kockázatát növeli. 

A radon egy radioaktív nemesgáz, amely lakóterekben – főleg nem megfelelő szellőzés vagy zárt terek esetén – feldúsulhat, és bomlástermékei a belélegzett levegőben alfa-sugárzással károsítják a légutak hámsejtjeit. Ez a folyamat hosszú távon tüdőrák kialakulásához vezethet, főként magas koncentráció és tartós expozíció mellett. A dohányosoknál a kockázat lényegesen magasabb.

Nemzetközi és hazai szervezetek (pl. WHO, Országos Közegészségügyi Intézet) is egyértelműen a rákkeltő anyagok közé sorolják a radont, ezért lakó- és munkahelyeken fontos a szintjének rendszeres ellenőrzése és szükség esetén radonmentesítési intézkedések bevezetése.

7.2. Stack effect (kéményhatás), radon viselkedése épületgeometriában

Gyakorlati/fizikai magyarázat:

A stack effect (kéményhatás) az a jelenség, amikor hőmérséklet-különbségből adódó légnyomáseltérés hatására függőleges irányú levegőáramlás alakul ki épületekben. Télen a meleg levegő feláramlik, a felső szinteken kiáramlik az épületből, míg alul, pincében, alsó szinteken hideg, külső levegő szívódik be a rések, padló- és falrepedések, átvezetések, szellőzőnyílások révén. Nyáron a folyamat gyengébb, akár fordított is lehet – a klimatizált levegő lefelé áramlik a hűvösebb szintekről.

Radon viselkedése épületgeometriában (szintek, pince, szellőzési útvonalak):

A stack effect miatt a pincéből, talajból felszabaduló radon nemcsak az alsó, hanem a felső szinteken is mérhető koncentrációt okozhat, különösen sokszintes épületeknél. A kéményhatás okozta légmozgási sebesség, a geometria és a légnyomás-különbség határozza meg, hogy hol alakul ki a legnagyobb radon-kockázat. Ha van pince, a földszint sosem tekinthető teljesen radonmentesnek, a légáramlás felfelé „pumpálja” a radont, amely a szellőzőkön, légcsatornákon, lépcsőházakon keresztül továbbjut az emeleti szintekre – sőt, a legfelső szinten is megemelkedett koncentrációt okozhat.

Gyakorlati tapasztalat mutatja, hogy egy régi, fűtött irodaház 4. emeletén végzett mérés során a pincében szivárgó radon a lépcsőházon keresztül jutott fel, és a legfelső szinten mérhető koncentrációt okozott – bizonyítva, hogy a kéményhatás nem korlátozza a veszélyt az alsó szintekre.

7.3. Légcsere hatékonysága a radon csökkentésében

A megfelelő légcsere alkalmazásával a radon koncentráció jelentősen csökkenthető:

Légcsere (ACH)	Radon csökkenés (%)	Becsült végkoncentráció	Megjegyzés
0,1	20-30%	90-110 Bq/m³	Természetes infiltráció
0,3	75-85%	20-35 Bq/m³	Minimális gépi szellőzés
0,5	85-90%	13-20 Bq/m³	Ajánlott minimum
1,0	90-95%	7-13 Bq/m³	Optimális tartomány
2,0+	95%+	<7 Bq/m³	Energiapazarló

7.4. Radonmentesítési alternatívák

A radonmentesítés módszertanának valódi értelmét és sikerességét döntően az határozza meg, hogy a rendszer képes-e a radonforrást ténylegesen „leválasztani” a lakótérről, vagy csupán a már bejutott radont próbálja hígítani – mintegy tüzet olt a füst elvezetésével, ahelyett, hogy a lángokat fojtaná el. Egy épület szempontjából nem mindegy, hogy a radongáz bejutását blokkoljuk a forrásnál, vagy csak a pince/lakótér levegőcseréjére hagyatkozunk. Bár első ránézésre minden szellőztetés vagy hígítás csökkent „valamennyit” a radonszintből, a tudományosan bizonyított, tartós és szabványos szintű radonmentesítés csakis forrásszintű megoldásokkal (pl. SSD) valósítható meg; minden egyéb módszer többé-kevésbé kompromisszum, amely meteorológiai és szerkezeti adottságoktól függően erősen változó, s egyre kevésbé kiszámítható eredményt produkál.

Főbb épületen kívüli radoncsökkentési megoldások

• Radongyűjtő zsomp (radonkút): Az épület mellett, kívül kialakított nagyobb kutat, zsomp-üreget hoznak létre a talajban mélyen a fagyhatár alatt; innen aktív vagy passzív módon (ventilátorral vagy természetes kéményhatással) szívják el a radondús talajlevegőt, így a környező, az épület alatti talajban is csökken a radon bejutási esélye. 
• Külső dréncsöves talajszellőztetés: Az épület talajvízszigeteléséhez hasonlóan körbefektetett perforált csőrendszer, amely egy benyúló ventilátorral vagy magas kéménykivezetéssel a talajlevegőt a ház mellett szívja el; épület alá is bevezethető. 
• Radonbarrier fólia és szigetelés: Az épület telekhatárán vagy az épület talajjal érintkező részein kihelyezett gázzáró fóliákkal akadályozható a talajpára/ radongáz bejutása az épület alá – ehhez körbebetonozás, szakszerű toldások szükségesek, épületen kívül akkor hatásos, ha a teljes épület-felületet burkolja. 
• Talajfeltöltés-csere/alacsony radonemissziós anyagok használata: Magas radonleadású terméskő, törmelék, ipari salak vagy egyéb rossz tömörségű anyag helyett a ház körüli és alatti talajrétegek cseréje/átmosása, illetve nagy szemcseméretű (kevésbé sugárzó) anyaggal történő feltöltés csökkenti a radonképződés lehetőségét.
• Külső túlnyomásos talajszellőztetés: Az épület körül, a talajba fújt túlnyomású levegővel egy „védőpárnát” hoznak létre, amely a radont visszaszorítja a ház felé áramlás helyett.

Ezen megoldások nagy része csak tervezési szakban, komoly kivitelezéssel valósítható meg. Hatékonyságuk – főleg a zsomp és dréncsöves rendszerek esetében – akár 70-90% radoncsökkentést is eredményezhet, de soha nem helyettesíti teljesen az épületen belüli (forrásleválasztó, SSD) rendszereket. Leginkább komplex radonmentesítési stratégiák részeként, kiegészítő vagy megelőző védelemként alkalmazzák őket.

Főbb épületen belüli radoncsökkentési megoldások

A következő táblázat bemutatja a legismertebb épületen belüli technológiai opciók radoncsökkentő képességét, összevetve az energetikai, műszaki és fenntarthatósági szempontokat is. A hatékonysági különbségek azt is érzékeltetik: nem az olcsó vagy egyszerű eljárás a legjobb, hanem az, amely tartósan és biztonságosan teljesíti az egészségkritikus radon-szinteket – radonkockázatú területeken ez szigorúan alapelv.

Tipikus épületen belüli radonmentesítést célzó megoldások összehasonlítása:

Megoldás	Rendszerelv	Hatás-mechanizmus	Tipikus radon-csökken-tés (%)	Előnyök	Hátrányok
SSD	Épület/legalsó padlólemez alatti szívás	Forrás-leválasztás, talajdepresszió	85–99%	Tartós, sztenderd, önműködő	Igényes kivitelezést követel
Pincei álpadló, depressziós szellőzés	Álpadló alatti aktív szívás + légpótlás	Hígítás a pince alsó légterében	30–60%(nagyon változó)	Költség-hatékony, egyszerűbb	Hatástalan, ha nincs teljes tömítés a szerk. padlólemez alatt; meteorológiai függés; energiaigényes
Pincei alsó elszívásos szellőztetés	Pince alsó zónájában aktív szívóagregát	A pince alsó teréből a belépő radon elvezetése	30–65%(jó zónájú szívásnál)	Javítja a zónázást, olcsóbb	Radon-beáramlás, diffúzió nem szűnik meg
Pince szellőzés alsó elszívás nélkül	Felső/légcsere alapú általános szellőztetés	Általános levegőhígítás	10–40%(szinte csak hígít)	Minimális műszaki beavatkozás	Radonforrás nem szűnik meg, energiaigény, évszaki érzékenység

A radonkoncentráció csökkentés mértéke nem garantálható, de a WHO, EPA vagy NNK által elvárt egészségügyi határértékek alá csökkenthető.

7.4.1. Talajlemez alatti nyomáscsökkentés (SSD)

A szakirodalom szerint a talajjal érintkező padlósík alatti nyomáscsökkentés (SSD: sub-slab depressurization) a leghatékonyabb radonmentesítési módszer, amely 85-95%-os csökkentést képes elérni.

Rendszer komponens	Funkció	Típikus paraméterek	Karbantartási igény
Szívópontok	Radon összegyűjtése	1-4 db/100 m²	éves ellenőrzés
Gyűjtőcsövek	Horizontális vezetés	PVC 110-160 mm	10 év
Függőleges cső	Vertikális szállítás	PVC 110 mm	20 év
Ventilátor	Aktív szívás	50-200 W	5-10 év
Kivezetés	Atmoszférikus kibocsátás	min. 3m magasságban	időszakos tisztítás

Tervezési szempontok

Paraméter	Értékek	Megjegyzés
Szívási nyomás	50-200 Pa	Talaj permeabilitásától függ
Légtérfogat-áram	50-500 m³/h	Szívópontok számától függ
Energiafogyasztás	300-1500 kWh/év	Ventilátor teljesítményétől függ
Hatékonyság	85-95%	Tervezés minőségétől függ
Megtérülési idő	2-5 év	Egészségügyi haszonhoz képest

7.5. Hővisszanyerős gépi szellőztetés radonos épületekben

A pince radonmentesítéshez szükséges szellőztetése (1,0 1/h légcsere) télen jelentős hőveszteséget okozhat, ami a pincei vízvezetékek és tárolt tárgyak elfagyását veszélyezteti.

Vízzel teli vízvezetékeknél, aknákban vagy pincében +2 °C feletti hőmérsékletet kell biztosítani a fagyásbiztonsághoz.
Fűtetlen térben (pince), ha vízvezeték vagy használati tárgy található, 0–2 °C közötti hőmérséklet az alsó határ, de a +3–5 °C kívánatos, hogy hosszabb, extrém hideg alatt se forduljon elő fagyás.

7.5.1. Pince fűtési hőigénye

Téli méretezési állapotban az ablak nélküli és földbe süllyesztett pincehelyiségnek transzmissziós fűtési hőigénye elhanyagolható, ha a belső megkívánt hőfok ~5˚C. Ezzel az egyszerűsítéssel élve jelen levezetésben nem számolok a talaj transzmissziós hőveszteségével, hőnyereségével.

Amennyiben a pincében kizárólag gépi szellőzést feltételezünk, úgy a szellőzés miatti hőveszteség:

Qszello\Hzeˊs=n⋅V⋅ρ⋅cp⋅(ti−te)

ahol

n = légcsere (1/h),
V = térfogat (m³),
ρ = levegő sűrűsége (~1,2 kg/m³),
cp = fajhő (1000 J/kgK),
ti = belső hőmérséklet (pl. +5 °C),
te = külső hőmérséklet (-15 °C).

Fajlagos teljesítményigény:

Pfajl = 1,01/h⋅x 1,2kg/m³⋅x 1.000J/kgK⋅x 3.600^-1⋅x (5−(−15))K ≈ 6,66W/m³ 

Azaz 6,66 W/m³ fűtési teljesítményt kell biztosítani a szellőzés által kivitt hő fedezésére – transzmissziós hőárammal, vagy egyéb hőveszteséggel, vagy hőnyereséggel nem számolva.

2,5m belmagasságot feltételezve egy 200 m2 alapterületű pince esetében az 1 1/h légcsere 3,33 kW hőveszteséggel járhat, mely– fűtési módtól függően, a fűtési rendszer veszteségeivel nem számolva és COP=1 esetén – lakossági árszabáson akár 20-86 eFt/hó kedvezményes, ill. 150-250 eFt/hó piaci áron számolt többletköltséget eredményezhet (nem lakossági fogyasztó esetében a számok nagymértékben eltérhetnek).

A radonveszélyes területen (magas talajradon, és/vagy egyes régi épületeknél) radon koncentráció csökkentése és az energiatudatos beltéri levegőminőség biztosítása érdekében pincében a hővisszanyerős szellőztetés kiépítése – a közműárak növekedésével – egyre inkább pénztárcatudatos megoldás is egyben.

Külön friss levegő bevezetés és radonelszívás

• Dedikált friss levegő bevezetés: A lakótérbe mindig külső, alacsony radonszintű friss levegőt kell biztosítani, lehetőleg a talajszint feletti tiszta zónából (e technikának szabványelőírásai és üzemeltetési egyéb előnyei is vannak).

Praktikus épületgépészeti megoldás

• Építési, retrofites felújítás vagy radonmentesítés során szakmai szempontok szerint sosem elég csak szigetelni és szellőztető hővisszanyerős légtechnika rendszert kiépíteni, radonszívó rendszer (SSD) kiépítése is szükséges.

A radonbiztonságos (SSD), energiatudatos épületben a szellőzőrendszer csak megfelelő szűrőosztály és dedikált friss levegő bevezetés mellett igazán hatékony, miközben a radon aktív elszívása önálló rendszerként, a légtechnikai komforttól függetlenül kell hogy működjön.

7.6. Radon sűrűsége, pince szellőztetésének gyakorlata és energiahatékonysági szempontjai

A radon (Rn) egy színtelen, szagtalan nemesgáz, amely molekulatömege és sűrűsége miatt kb. 7,5-szer nehezebb a levegőnél. Emiatt, ha a beltéri légáramlás gyenge, a radon elméletileg főleg az alsó szinteken – pincében, padlószinten – koncentrálódik. Ugyanakkor a természetes vagy mesterséges légmozgás (stack effect, szellőztetés, infiltráció) keveri a gázokat, így az egész épületben mérhető radonszintek alakulnak ki.

Meglévő épületek pincéjében a radonmentesítés elsődleges és legegyszerűbb módja a célzott, alsó szinti (padlósík közelében kialakított) elszívás. Mivel a radon nehezebb a levegőnél, így hatékonyabb, ha a pince alsó zónájából távolítjuk el.

A pince szellőztetésének energiahatékonysági tervezésekor figyelembe kell venni a hőburok síkjait (értsd: az épület hőszigetelt határoló szerkezeteit), hogy a szellőztetés során ne okozzunk nagy hőveszteséget, különösen a téli időszakban. Hőburkon belüli pince esetében mindenképpen célszerű hővisszanyerős légtechnikai megoldást alkalmazni, illetve a szellőztető nyílásokat gondosan hőszigetelni, hogy a pince légcseréje ne rontsa jelentősen az épület egészének energetikai hatékonyságát.

7.7. Radon koncentráció változása az épület magasságával

Korábbi feltételezésekkel ellentétben, a radon koncentráció nem mindig csökken lineárisan a magassággal:

Szint	Tipikus koncentráció (relatív)	Lehetséges okok	Tesztelési ajánlás
Pince	100% (referencia)	Közvetlen talajkontaktus	Kötelező
Földszint	40-70%	Kéményhatás	Kötelező
1. emelet	30-80%	Épületgeometria függő	Ajánlott
2. emelet	20-60%	Szellőzési rendszer	Ajánlott
3+ emelet	10-30%	Építőanyag hatás	Opcionális

7.8. Radon elleni védelem épületeknél – nem minden épület esetén kötelező

A radon elleni védekezés nem minden épületnél kötelező, azonban az új építésű épületek esetében már javasolt vagy bizonyos esetekben előírt a védelem megvalósítása, különösen magas radonpotenciálú területeken.

Mikor kötelező vagy szükséges a radon elleni védelem?

Új építésű épületeknél

Az új épületek tervezése során már az építési terület radon indexének (radonpotenciáljának) megállapítása javasolt. A telek radon indexe kifejezi annak a kockázatnak a mértékét, amilyen valószínűséggel a radonsugárzás talajból az épület belső terébe juthat. (isoker.109+1)​

A radon index három kategóriába sorolható:

• Alacsony radon index: Semmilyen speciális védelmi intézkedésre nincs szükség, azonban ajánlatos odafigyelni. Az esetek többségében a védelem biztosítható a talajvíz elleni szigeteléssel. (isoker.109)​
• Közepes radon index: Radon elleni szigetelést kell alkalmazni. Ha az index nem éri el a közepes és magas index közötti határérték kétszeresét, elegendő védelmet jelent a radon elleni szigetelés. (isoker.109)​
• Magas radon index: Ha az index meghaladja a határérték kétszeresét, a radon elleni szigetelést ki kell egészíteni az épület alatti talajréteg átszellőztetésével, vagy az épület talajjal érintkező felületének szellőztetésével. 

Minden épülettípusra vonatkozó referencia szint

Magyarországon a beltéri radon-koncentráció vonatkoztatási szintje 300 Bq/m³ éves átlagos aktivitáskoncentrációban került meghatározásra mind lakó- és középületekben, mind pedig munkahelyeken. Ez azt jelenti, hogy minden emberi tartózkodásra szánt beltérben – tehát nem csak a lakásokat, hanem a munkahelyeket, középületeket is beleértve – a radon szint ne haladja meg ezt az értéket.

Meglévő épületek esetében

Meglévő épületeknél nincs kötelező előírás a radon védelem kialakítására, azonban ha a beltéri radon-koncentráció meghaladja a 300 Bq/m³-es referencia szintet, ajánlott radonmentesítési intézkedéseket tenni. Az utólagos radonmentesítés költségesebb, mint az új építésnél történő megelőzés.

Építési engedélyezés és radon mérés

Jelenleg Magyarországon nincs általános kötelezettség a radon index mérésére építési engedélyezési eljárás során, bár egyes területeken ajánlott vagy kérhető. A geogén radonpotenciál (GRP) térképezési program országos szinten folyamatban van, amely segíti azonosítani a magasabb radon-kockázatú területeket.

Jogszabályi háttér

A radon védelemre vonatkozó előírásokat a 2/2022. (IV. 29.) OAH rendelet tartalmazza, amely a 2013/59/EURATOM irányelv átültetésével került bevezetésre. A rendelet előírja a 300 Bq/m³-es referencia szintet minden épülettípusra, valamint az építőanyagok radioaktivitásának korlátozását is.

Gyakorlati következtetés

Nem minden épületnél kötelező a radon elleni védekezés, de:

• Új építéseknél a telekradon-indexének meghatározása és az ennek megfelelő védelem kialakítása javasolt, különösen magas radonpotenciálú területeken.
• Minden épülettípusnál (lakó, közép, munkahelyi) törekedni kell a 300 Bq/m³ alatti beltéri radon-koncentráció biztosítására.
• Meglévő épületeknél radon mérés és szükség esetén utólagos mentesítés ajánlott, ha a koncentráció meghaladja a referencia szintet.
• Az épület megelőző radon sugárzás elleni védelme lényegesen olcsóbb megoldás, mint az utólagos mentesítés.

8. Monitoring és ellenőrzési rendszerek

A modern épületgépészeti rendszerek egyre inkább integrálják a környezeti paraméterek folyamatos monitoringját:

Mérési paraméter	Mérési módszer	Mérési gyakoriság	Riasztási határérték
CO2	NDIR szenzor	Folyamatos	1200 (1000) ppm
Hőmérséklet	Pt100, NTC	Folyamatos	±2°C céltól
Páratartalom	Kapacitív szenzor	Folyamatos	<30% vagy >60%
PM2.5	Optikai szenzor	15 perces	25 μg/m³
TVOC	PID szenzor	Folyamatos	500 μg/m³
Radon	Ionizációs kamra	Óránkénti	300 Bq/m³

8.1. BMS³ integrációs lehetőségek

Funkció	Automatizálási szint	Energiahatékonyság	Felhasználói kontroll
Szellőztetés szabályozás	Teljes	Optimalizált	Irányító konzol
Hűtés-fűtés	Teljes	Ütemezett	Zóna alapú
Világítás	Részleges	Természetes fény	Automatikus
Riasztások	Teljes	–	Mobil app

8.2. Jövőbeli kihívások és fejlesztési irányok Energiahatékonyság vs. levegőminőség

A jövő épületeiben egyre nagyobb kihívást jelent az energiahatékonyság és a beltéri levegőminőség optimális egyensúlyának megteremtése.

Technológia	Energia-hatékonyság	IAQ hatás	Költséghatékonyság
Hővisszanyerő szellőztetés	Kiváló	Jó	Jó
Hibrid szellőztetés	Jó	Kiváló	Közepes
AI-alapú szabályozás	Kiváló	Kiváló	Magas beruházás
Természetes szellőztetés	Kiváló	Változó	Kiváló

8.3. Újgenerációs anyagok és technológiák

Innováció	Fejlettségi szint	Várható bevezetés	Potenciális hatás
Fotokatalitikus felületek	Prototípus	2026-2028	TVOC csökkentés
Intelligens szűrők	Fejlesztés	2025-2027	Adaptív szűrés
Nano-technológiás szigetelések	Kutatás	2028-2030	Radon barrier
Bio-alapú légtisztítás	Pilot	2026-2028	Természetes megoldás

9. Következtetések és ajánlások

9.1. A nem megfelelő beltéri levegőminőség (IEQ) költségei

Termelékenység és Társadalmi Terhek

A nem megfelelő beltéri levegőminőség (IEQ – Indoor Environmental Quality) közvetlen gazdasági és társadalmi hatásokat okoz, amelyek mind az egészségügyi költségvetésben, mind a szervezeti produktivitásban, s végső soron a jogi kockázatokban is megjelennek.

Munkateljesítmény csökkenés CO₂ vagy komfortparaméterek miatt

• Már 1200–1500 ppm CO₂ koncentráció mellett is igazolt, hogy a munkateljesítmény 10–20%-kal csökken – a kognitív (szellemi) feladatmegoldás lassul, a hibaarány nő, a kreativitás és döntési képesség romlik.
• 1500 ppm felett a produktivitási veszteség akár 30%-ot is elérhet (irodai, tantermi környezetben).
• Rossz hőkomfort (túl meleg, túl hideg, 2°C-nál nagyobb eltérés az optimálistól) esetén a koncentrációs képesség további 8–15%-kal romlik, az együttműködés, csapatteljesítmény is csökken.

Abszenteizmus és presenteizmus, egészségügyi költségek

• Hazai és nemzetközi felmérések szerint a rossz levegőminőség (magas CO₂, pára, TVOC, mikrobiológiai szennyezők) abszenteizmusban (hiányzás) éves szinten 3–8 nap/dolgozó kiesést okozhat, ennek közvetett költsége munkáltatónként több tízezer forint/fő.
• Presenteizmus – a dolgozó „betegen bent van”, de teljesítménye, aktivitása minimum 20–40%-kal alacsonyabb, hibázási hajlama nő, balesetveszélyesebb, szellemi leterhelhetősége csökken.
• Az összes, IEQ által okozott egészségügyi teher becslések szerint az Európai Unióban éves szinten meghaladja az 50 milliárd eurót (táppénz, egészségügyi kezelés, produktivitásveszteség).

Jogi és pénzügyi kockázatok, kompenzációs jogok

• 2024-es EU levegőminőség-irányelv alapján állampolgárnak, munkavállalónak, betegnek joga van kompenzációra, ha a levegőminőség miatt egészségkárosodás, munkavégzőképesség-vesztés, kognitív deficit, vagy hosszú távú komfortvesztés igazolható.
• A nem megfelelő IEQ-t biztosító munkáltatók, épületüzemeltetők számára jelentős jogi és anyagi kockázatot jelenthet, ha az új szabályozás szerint panaszt, kártérítési igényt, jogi eljárást indítanak.
• A felelős épületüzemeltetés, prevenció nemcsak etikai és szakmai, hanem jelentős gazdasági és jogi kötelezettség.

A beltéri környezeti minőség többé nem tekinthető pusztán komfortkérdésnek. Az alkotmányos szintű alapjogi státusz egyértelművé teszi, hogy minden épület tervezője, kivitelezője és üzemeltetője felelősséggel tartozik az egészséges beltéri környezet biztosításáért.

9.2. Szakmai ajánlások

1. Tervezési fázis: Már a tervezési szakaszban integrálni kell a radonbiztos építési módokat és a megfelelő szellőztetési rendszereket.
2. Kivitelezési fázis: A minőségi kivitelezés, különös tekintettel a légzáró rétegek kialakítására, alapvető a hosszú távú működés szempontjából.
3. Üzemeltetési fázis: A folyamatos monitoring és karbantartás elengedhetetlen a tervezett paraméterek fenntartásához.
4. Szabályozási környezet: A jelenlegi szabályozás fejlesztése szükséges, különös tekintettel a radon kötelező mérésére minden új épületben.

10. Társadalmi felelősség

A megfelelő beltéri környezeti minőség biztosítása nemcsak szakmai, hanem társadalmi felelősség is. Az épített környezet minősége közvetlenül befolyásolja az emberek egészségét, munkateljesítményét és életminőségét. A tudományos bizonyítékok egyértelműen alátámasztják, hogy a befektetett összegek a megelőzött egészségügyi költségekkel és a megnövekedett termelékenységgel többszörösen megtérülnek.

A jövő épületei olyan intelligens rendszerek lesznek, amelyek folyamatosan monitorozzák és optimalizálják a beltéri környezeti paramétereket, biztosítva ezzel az alkotmányos alapjogok maradéktalan érvényesülését.

Nádasi Levente
MBA szakirányú menedzser,
épületgépész-, orvostechnológus-, sugárvédelmi-
tervező, műszaki ellenőr, felelős műszaki vezető,
sugárvédelmi szakértő

Kiemelt kép: Canva

1. Lásd: NNGYK Beltéri légszennyezőkre és komfortparaméterekre vonatkozó irányértékek (2024.) ↩︎
2. IEQ (Indoor Environmental Quality): nem megfelelő beltéri levegőminőség ↩︎
3. A BMS (Building Management System, magyarul épületfelügyeleti rendszer) egy központi vezérlő és automatizálási platform, amely az épület összes műszaki rendszerét (pl. fűtés, szellőzés, légkondicionálás – HVAC, világítás, energiaellátás, tűzjelzés, biztonság, karbantartás) integráltan felügyeli, vezérli és optimalizálja. ↩︎