Mi az az NFC-technológia, mire szolgál a légtechnikai rendszerek K-faktora, milyen előnyei vannak az R290-nek az R410a-val összehasonlítva, mire kell ügyelni az A2L és A3 hűtőközegek használatánál? Mindezekre megkapja a választ, ha elolvassa a cikket.
A Szakmai Nap előadásai
A Szakmai Nap 2025. október 15.-én Budapesten, a Lurdy Konferenciaközpontban került megrendezésre. Az egész napos programot Szánthó Zoltán, a BME egyetemi docense, és Várkonyi Nándor a HKVSZ elnök-főtitkára vezette le. A Szakmai Nap előadásai megnézhetők a MÉGSZ youtube-csatornáján. A Szakmai Napon 14 előadás hangzott el, amelyek közül négyet kiemelve közöljük azok legfontosabb gondolatait.
- A magas páratartalom és a hűtő mennyezetek problémájának megoldása hővisszanyerős szellőzéssel – Tóth István magyarországi képviseletvezető, Zehnder Hungary Kft.
- Szellőztetés: NFC. Párakontroll. Hibrid üzem – Kovács István műszaki vezető, Helios-Kamleithner Kft.
- Kötelező, vagy szükséges? Gondolkozzunk együtt a korszerű szellőzésről az Aerecoval – Engel Ziegler György kereskedelmi vezető, Aereco Kft.
- Aktualitások a Rotovill háza táján – Szöllősi Zita értékesítési vezető, Rotovill Zrt. (AUX Magyarország)
- EXANDAIR textil légcsatorna, mint költséghatékony megoldás – Sárközi Ádám, EXANDAIR
- Légtechnikai rendszerek beszabályozása és a K-Faktor – Fingerhut Roland tervezői konzulens, Airvent Kft.
- Szellőzőgép felújítási megoldások a Rosenbergtől – Nyárády Győző értékesítési vezető, Rosenberg Hungária Kft.
- A propán energetikai elemzése – Haller László, Airtronics
- Gépészeti hő- és hangszigetelések – Slavko Vislavski értékesítési menedzser, Trocellen Group
- Oxyma – Rooftop Retrofit modernizációs program – Bali Endre, Oxyma Systems Víz- és Légkezelés Technológiai Kft.
- Természetes vagy gépi szellőztetés – Keszthelyi István gépészmérnök
- Megfizethető a vírusvédelem? – A nagy hatásfokú szűrés energetikai ára – Palotás Dávid értékesítési vezető, Krill Zrt. és Dr. Both Balázs egyetemi adjunktus, BME Gépészmérnöki Kar
- Az új F-Gáz rendelet 2.0 – Glück István, Nemzeti Klímavédelmi Hatóság
- Technológiaváltás a hűtőközegeknél. Veszélyes hűtőközegek felhasználása, biztonságos kezelése, vonatkozó szabványok, rendeletek. – Piblinger Tibor épületgépész műszaki ellenőr, felelős műszaki vezető, Hűtő- és Klímatechnikai Vállalkozások Szövetsége (HKVSZ)
Az 1., a 7. és a 11. előadás témájához kapcsolódó szakcikkeket az ÉPÜLETGÉPÉSZ 2025. évi lapszámaiban olvashat.
Szellőztetés: NFC. Párakontroll. Hibrid üzem
Előadásában Kovács István elmondta, hogy az új NFC-technológiás kisventilátoraik 33 másodperc alatt konfigurálhatók beépítve vagy akár a csomagolásban is, áram nélkül. Az NFC-technológia egy vezeték nélküli érintéses kommunikációt jelent. Ennek a technológiának köszönhetően a korábbi 47 különféle típus helyett csupán 5 változat elegendő minden feladatra. Ezeket a kisventilátorokat az alábbi paraméterekre lehet beállítani:

5 fokozat
- alapszellőztetés 7,5 – 100 m3/h között
- igény szerinti fokozatok (3 db) 15 – 100 m3/h között
- intervallum üzem 5 – 100 m3/h között
Bekapcsolási késleltetés külön minden fokozatra 0 – 120 másodperc
Utánfutási idő külön minden fokozatra 0 – 90 perc
Intervallum üzem 0-90 perc/0-24 óra
Vannak olyan típusok, amelyek érzékelőkkel vannak kialakítva, például jelenlét érzékeléssel. Ennél a beállítható utánfutás 0 – 90 perc, a légszállítás pedig 15 – 100 m3/h.
A páraérzékelős kivitelnél a beállítható határérték és a beállítható maximális érték egyaránt 60-90% relatív nedvesség. Az intelligens vezérlés reagál a lassú párafelfutásra (pl. ruhaszárításnál) és a gyors párafelfutásra (pl. zuhanyozásnál), annak érdekében, hogy a helyiség páratartalma ne lendüljön túl a beállított határértéken. A páraérzékelés működhet intenzív üzemben, amikor a páratartalom hiszterézissel áll be a parancsolt értékre, és működhet komfort üzemben, amikor a ventilátor fordulatszám arányosan fut fel a maximális értékre.
A széndioxid-érzékelős kivitelnél a beállítható határérték és beállítható maximális érték egyaránt 400 – 3000 ppm, a légszállítás maximális értéke pedig 15 és 100 m3/h között állítható be. Az intelligens vezérlés itt eredményességi vizsgálatot végez, vagyis behatárolja a túlfutást. Itt csak komfort üzem létezik, mert nem fordulhat elő olyan gyors koncentráció-felfutás, mint a páratartalom érzékelésnél zuhanyozás esetén.
Létezik továbbá a kevert gázok (pl cigarettafüst, kipárolgó formaldehid) érzékelésére alkalmas VOC-érzékelés, amelyre ugyanazok érvényesek, mint a széndioxid-érzékelésre, azzal a különbséggel, hogy itt a beállítható határérték és beállítható maximális érték egyaránt 150 – 450 ppm.
A cég kínálatában megjelent egy új típus is, amelyben nincsenek érzékelők, hanem a ventilátor 0-10 V-os arányos jelek alapján végrehajtja azt, amit az épületfelügyeleti rendszer parancsol neki. Ennél az erősáramú bekötés mellett gyengeáramú bekötés is van, ezért ez a típus csak házzal együtt, szettben rendelhető.
A hibrid szellőztetéssel kapcsolatban elmondta, hogy a passzív levegőbengedő szerkezetek decentrális ventilátoros egységekre cserélhetők, amelyek hővisszanyerést biztosítanak. Ezek többedmagukkal, és csövezés nélkül oda-vissza üzemben működve biztosítják a szellőztetést. Ezeket az egységeket viszont össze kell hangolni, hogy ne dolgozzanak egymás ellen. Erre egy külön modul áll rendelkezésre.

Légtechnikai rendszerek beszabályozása és a K-faktor
A „Miért fontos a légtechnikai rendszerek szabályozása, beszabályozása?” kérdésre az előadó a következő választ adta:
- Csak beszabályozott hálózatok esetén van lehetőség a rendszer teljesítményének tényszerű vizsgálatára.
- Csak beszabályozott rendszer képes ellátni a feladatát.
- Csak valós, minőségi mért adatok alapján van lehetőség az optimális beavatkozásra.
A mindenki (beruházó, tervező, kivitelező, üzemeltető, felhasználó) által értett kommunikációs nyelv a rendszer beszabályozása, amely a paraméterek parancsolt és tényleges értékeiről szól.
Az üzemeltetés több éves kihatással befolyásolja egy adott épület karbonlábnyomát. Az épületüzemeltetés során figyelembe veendő szempontok a komfort és az energiatakarékosság vonatkozásában a következők:
- az épületben tartózkodók számára biztosítani kell a szükséges mennyiségű frisslevegőt,
- és megfelelő minőségű, előkészített levegőt kell juttatni a tartózkodási zónába,
- az üzemeltetéshez felhasznált energiát a rendszer minél hatékonyabban hasznosítsa,
- a légtechnikai hálózat minimális veszteségek mellett üzemeljen,
- a légtechnikai hálózat csak a valós igényeknek megfelelő mennyiségű levegőt biztosítsa, mégpedig ott, ahol az igény jelentkezik.
A légtechnikai rendszer helyes beállításának alapja a pontos mérés, amelynek előfeltételeit szabványok határozzák meg (MSZ EN 12599 Légtechnikai berendezések beállítása és átvétele, és MSZ EN 16211 Légtechnikai elemek. Laboratóriumi mérések). A pontos méréshez megfelelően kialakított ideiglenes, vagy fix mérési helyre van szükség, és a méréshez a mérési környezetnek leginkább megfelelő mérőeszközt kell alkalmazni. A jövőben a mérési adatok fokozott jelentőséggel fognak bírni.
A légtechnikai rendszerelemekre áttérve bemutatta, hogy a légcsatornák megkívánt légtömörsége szempontjából azok 5 kategóriába sorolhatók. Ezeknek a kategóriáknak megfelelően különböző megengedett szivárgási értékek vannak megadva l/s⋅m2 és m3/h mértékegységben.
A K-faktor egy adott légtechnikai rendszerelemre jellemző, mértékegység nélküli érték, amit a gyártók egyedileg, az adott termékre adnak meg. Ez a méréssorozattal meghatározott szám kapcsolatot teremt a rendszerelemen mért nyomásesés és az azon átáramló légmennyiség között. A K-faktor használatával egy egyszerű nyomáskülönbség-mérés alapján gyorsan és pontosan kiszámolható az elemen átáramló légmennyiség. A légtechnikában használható K-faktor tehát a nyomáskülönbséget hozza kapcsolatba az átáramló légmennyiséggel, hasonlóan a fűtési rendszerekben alkalmazott KV vagy KVS értékekhez. Az átáramló térfogatáram számítása a K-faktorral a következő képlet segítségével történik:

Ahol q a légtérfogatáram l/s-ban vagy m3/h-ban, Δp pedig a nyomáskülönbség Pa-ban.
A K-faktor alkalmazására olyan rendszerelemek esetén van lehetőség, amelyeknél a gyártó biztosítja a kalibrált mérési pontok meglétét, és katalógusában megadja a konkrét termékre vonatkozó K-faktort. Fontos, hogy a hasonló kinézetű termékek nem feltétlenül rendelkeznek azonos K-faktor értékkel. A K-faktor ismerete hasznos a tervezésnél, a beszabályozásnál és az ellenőrzésnél, karbantartásnál is, ahol egyszerűen megállapítható, hogy az adott elem szállítja-e még a tervezett légmennyiséget.

A propán energetikai elemzése
Mint ismeretes, az Európai Unió által bevezetett 517/2014/EU rendelet, majd a tavaly életbe lépett szigorúbb 2024/573/EU rendelet a jelenleg használt hűtőközegek globális felmelegedést előidéző káros hatásai miatt jelentős korlátozásokat vezetett be. Ennek következményeként a környezettudatosság és a hosszútávú technológiai biztonság szempontjából előtérbe került a propán (R290) hűtőközegként való alkalmazása.
Az R410a és az R290 hőszivattyús alkalmazásának összehasonlításánál megállapította, hogy azonos körülmények mellett az előbbinek kedvezőbb a gázállandója, utóbbi pedig a volumetrikus hatásfok, és a kompressziós ráta (nyomásviszony) szempontjából kedvezőbb. Az R290 COP-értéke 11%-kal nagyobb az R410a-énál. Összefoglalásként megállapította, hogy az R290 a várható korlátozások, a környezeti hatás, a hatásfok és a működési tartomány tekintetében egyaránt kedvezőbb az R410a-nál, egyedül csak az elhelyezhetőség jelent hátrányt a hűtőközeg robbanásveszélyessége miatt.
Technológiaváltás a hűtőközegeknél
Piblinger Tibor előadásában kiemelte, hogy a vonatkozó szabványok közül a legfontosabb az MSZ EN 378-3:2016+A1:2021, „Hűtőrendszerek és hőszivattyúk. Biztonsági és környezetvédelmi követelmények” című szabvány.
Problémaként említette, hogy az A3-as veszélyességi besorolású (Pl. R290) hűtőközegekkel működő berendezések szerelőinek képzési szintje jelenleg alacsony: jelenleg nincs ilyen képzés, a most képzett szerelők nem jogosultak az A3-as hűtőközegekkel foglalkozni. Az A3-as hűtőközegekkel kapcsolatos képzés ezért nem része a telepítést végzők és a szolgáltató cégek európai uniós tanúsítási rendeletének, mert az A3-as veszélyességi besorolású hűtőközegek nem estek a visszavont 517/2014/EU F-gáz rendelet hatálya alá. Ezt a jogszabályi hiányt pótolja az 1/2025 EM rendelet, amely a klímagázokkal kapcsolatos tevékenységet végzők személyképesítési rendszerére vonatkozik.
A környezeti célok elérése nemcsak a hűtőközeg típusán múlik, ezért komoly figyelmet kell fordítani a következőkre:
- a szivárgások megelőzése a kalorikus csőkötések szakszerű elkészítése révén (peremezés. keményforrasztás, kalorikus csőnyomvonalak mechanikai védelme)
- a hűtőközegek visszanyerésének és újra felhasználásának növelése, lefejtő berendezés tudatos és szakszerű használata.
A továbbiakban ismertette az A2L és A3 hűtőközegek fizikai tulajdonságait és robbanástechnikai jellemzőit, köztük a GWP-értékeket, az alsó gyulladási koncentrációkat és az expozíciós határértékeket. Ezen hűtőközegeket tartalmazó kalorikus rendszerek biztonságtechnikai szempontjai közül megemlítette, hogy a légkondícionáló rendszerek és hőszivattyúk telepítésénél olyan helyeken, ahol emberek tartózkodnak, a helyiség méretétől és a hűtőközeg töltettől függően kockázatelemzést kell végezni, hogy mely követelményeknek kell megfelelni a telepítési területre vonatkozóan. Ha szükséges, akkor kötelező betervezni gázszivárgás érzékelő rendszert a helyiségekbe. A kültéri egységet jól szellőző helyre kell elhelyezni. Pincében, garázsban tilos készüléket telepíteni kockázatelemzés nélkül.
Mivel a szerszámok használata során a súrlódás során keletkező szikrák gyújtóforrást jelentenek, ezért a szikrát adó munkát a készüléktől megfelelő távolságban kell végezni. Az elektromos szerszámoknak pedig meg kell felelniük a vonatkozó előírásoknak. A statikus feltöltődés is lehet gyújtóforrás, ezért intézkedéseket kell tenni a statikus elektromosság elkerülésére. A hűtőközegeket tartalmazó csövek és készülékek forrasztása tilos, forrasztás előtt nitrogénnel való átöblítéssel el kell távolítani a hűtőközeget.
Dr. Vajda József



