Több mint 250 épületgépész volt jelen.
A MÉGSZ az idei Megújuló Energia Szakmai Napot 2024. szeptember 18-án Budapesten a Lurdy Konferenciaközpontban rendezte meg. A Szakmai Nap slágertémája a ismét csak a hőszivattyúk voltak, de szóba kerültek a zöld projektek finanszírozási lehetőségei és az energetikai, energiahatékonysági intézkedések és támogatások témaköre is.
A Szakmai Napot, amelyen összesen 13 előadás hangzott el, Varga Pál, a MÉGSZ alelnöke vezette le.
A szakmai Nap előadásai és előadói
Hőszivattyús európai trendek és egyedi megoldások a Clivettől
Mátrai István, VTS Hungary Kft.
Hatékony lokális energiaellátási rendszerek, a biomasszában rejlő energia!Sarusi-Molnár Andrea ügyvezető, Altherm Kft.
A Gépész Holding megoldásai megújuló energia hasznosításával
Kovács Péter termékmenedzser, műszaki tanácsadó mérnök, Gépész Holding
Fenntartható négyévszakos klímakontrol es körkörös vízmanagement megoldások
Ádám Zsombor ügyvezető, Oxyma Systems Víz- és Légkezelés Technológiai Kft
Ipari és lakossági HMV-készítés egyedi megoldásai
Tóth István, Heizer Hungary Kft.
Energiahatékonyság-növelés, energiafogyasztás-mérés és COP-mérés – a Siemens automatizálási és méréstechnikai megoldásaival
Várföldi Róbert kereskedelmi vezető, Siemens Zrt. SI BP RSL/INS
Hőszivattyúk testközelből
Hodemarszki Zsolt mérnök üzletkötő, Daikin Hungary Kft.
Hőszivattyús munkák a valóságban
Farkas Dániel, értékesítés és műszaki tanácsadás, VIVACO Épületgépészet, Fondital
Zöld energiával a hatékony rendszerért
Major Ádám épületgépészeti szaktanácsadó, HAJDU Hajdúsági Ipari Zrt.
Magyarországi hőszivattyúpiaci helyzetkép
Kiss Pál elnök, Magyar Hőszivattyú Szövetség
A biomasszafelhasználás lehetőségei ipari és közületi hőenergia-ellátásban
Boronkai Miklós ügyvezető, tulajdonos, Öko Valentia Kft.
Zöld projektek finanszírozási lehetőségei
Rátkay Gábor energiahatékonysági szakértő
REPowerEU-HU: Energetikai, energiahatékonysági intézkedések és támogatások
Dr. Szabó László független energetikai és energiahatékonysági tanácsadó
Beszámolónkban néhány előadást kiemelve, azok legfontosabb gondolatait közöljük. Az előadások visszanézhetők a MÉGSZ youtube-csatornáján, itt:
Fenntartható négyévszakos klímakontrol es körkörös vízmanagement megoldások
Ádám Zsombor ügyvezető ismertette, hogy cége fő tevékenységi területei a csarnok kondícionálás, az ipari párásítás, az intelligens vízgazdálkodás, és a modernizálás, vagyis a HVAC-retrofit.
A cég által alkalmazott világszínvonalú, szabadalmaztatott technológiák az alábbiak:
- kétkörös adiabatikus technológia,
- magasnyomású, direkt porlasztásos ipari párásítás,
- nedvestőfalas hideg párásítás,
- karbantartásmentes tárcsás és vásznas vízszűrés,
- energiatakarékos, fokozatmentes EC-motoros szellőztetés,
- klór-dioxidos vízkezelés.
Az Oxyma fenntartható vízgazdálkodási megoldásai a következők:
Hydrobank: „All-in-one” vízgazdálkodási és PLC vezérlőrendszer vízalapú adiabatikus HVAC rendszerekhez és párásítási megoldásokhoz.
AZUD MBBR: szennyvíz újrahasznosító konténerek különböző méretben, a szennyvíz-kezelés és víz-újrahasznosítás céljából.
AZUD Watertech: Kulcsrakész, off-grid vízkezelő konténeres állomások ivóvízhez, tiszta vízhez, és ultratiszta vízhez.
AZUD Filtration: Nagy térfogatáramú, automata lemezes szűrés, minimális öblítési felhasználással.
BluElephant: Decentralizált szennyvíz-újrahasznosító állomások intelligens MBR-technológiával.
Dutrion Tablet: Vízfertőtlenítés szuperhatékony és rendkívül innovatív CLO2-tabletta megoldással, helyben előállítható klór-dioxid tablettával.
Hőszivattyús munkák a valóságban
Farkas Dániel referenciamunkáik közül egy gödi és egy nyíregyházi projektet mutatott be.
Gödön egy családi házba egy Fondital PROCIDA AWM T12, háromfázisú 12 kW-os hőszivattyú került beépítésre. Gázhálózat nem állt rendelkezésre, így logikus volt a hőszivattyú választása, amellyel a megrendelő fűteni, hűteni és melegvizet termelni is akart. Követelmény volt a sokoldalú rendszervezérlés, a megrendelők szerettek volna fűtőbetétet és HMV-váltószelepet is vezérelni, mégpedig kiegészítő vezérlőegységek megvásárlása nélkül. Beépítésre került egy HMV-tároló, és egy puffertároló a köztük elhelyezett váltószeleppel együtt, amely a hőszivattyú vezérlőegységének jelére a fűtési és a melegvíz-igényeknek megfelelően vált át.
Nyíregyházán a gazdaságosabb üzemeltetés érdekében egy meglévő gázkazános rendszerhez kellett egy hibrid fűtési rendszert kiépíteni, úgy hogy hőszivattyú és a gázkazán alternatív üzemmódban működjenek. A hőszivattyút a meglévő vezérlés megtartása mellett kellett a rendszerbe illeszteni. A rendszer úgy került kialakításra, hogy -3 ∞C külső hőmérséklet alatt a vezérlés kizárja a hőszivattyút, és ilyenkor a gázkazán lép üzembe. Kihívást jelentett a hőcserélő és a puffertartály közti szivattyú vezérlésének megoldása. Ennek a külső szivattyúnak a vezérlését a hőszivattyús rendszer belső szivattyúja PWM-jele alapján oldották meg. További feladatot jelentett a meglévő zónavezérlő jelének fogadása a hőszivattyú részéről, amit a biztonságtechnikai követelmények betartásával oldottak meg, úgy hogy a sorkapcsokon a hőszivattyú lekapcsolt állapotában nem jelenik meg idegen fázis.
Magyarországi hőszivattyúpiaci helyzetkép
Kiss Pál, a Magyar Hőszivattyú Szövetség elnöke előadásának bevezetőjeként bemutatta a Magyar Hőszivattyú Szövetséget, ami a magyar hőszivattyú iparág szakmai képviselete, és amelynek tagjai olyan iparági szereplők, mint a gyártók, forgalmazók és technológiai cégek. A Szövetség a támogatások és a szabályozások területén együttműködik a minisztériumokkal (elsősorban az Energiaügyi Minisztériummal). A Magyar Hőszivattyú Szövetség elmúlt években a MÉGSZ-szel, a MATÁSSZ-szal, az APPLIA-val, az EPHA-val és a Megújuló Energia Szervezetek Szövetségével épített ki partneri kapcsolatot. Az eredményeik között felsorolta, hogy a levegő-víz hőszivattyúk a sok oldalról támogatott szakmai lobby-tevékenység eredményeképpen végül is bekerültek az otthonfelújítási támogatásba, elkészült egy útmutató az R290 (propán) hűtőközeg biztonságos használatával kapcsolatban, lásd ÉPÜLETGÉPÉSZ 2024/4. szám, és ide kattintva.
A Szövetség tagsága folyamatosan bővül, köztük jelentős hőszivattyú gyártókkal, mint a FÉG-gel is.
Előadását a továbbiakban a következő négy téma köré csoportosította:
- A hőszivattyú technológia sajátosságai
- Európai helyzetkép
- Magyar hőszivattyú piac
- Piaci tendenciák
Kiemelte, hogy a hőszivattyú sokoldalú, érett műszaki megoldás, és széles körben alkalmazható, beleértve az ipart, a távfűtést és a nagy épületeket is. A hibrid hőszivattyúk bár kevésbé vannak jelen Magyarországon, de jó megoldásnak tartja a hőszivattyúk és a gázkazánok bivalens üzemét, amely megoldásnál a hőszivattyú kisebb teljesítményre kerül méretezésre. Ilyenkor az épület esetleges későbbi épületszerkezeti felújításánál, és a gázkazán leszerelésével a hőszivattyú egyedül is képes lesz biztosítani a szükséges, és most már lecsökkent hőigényt.
Az ötödik generációs távhővel kapcsolatban elmondta, hogy annak hőköre 10 – 20 ∞C hőmérséklettartományban üzemel, és az fűtési és hűtési forrásként egyaránt működik. Erre a hőkörre az egyes fogyasztók hőszivattyúval kapcsolódnak. Jelentős előny, hogy a hőkörre a külső rásegítés természetes forrásokból oldható meg. Ilyen hőforrások lehetnek a sekély geotermia, a szennyvíz, a talajvíz, az ipari hulladékhő, stb.
A hőszivattyúk előnyeivel kapcsolatban kiemelte a széndioxid-kibocsátás csökkentésében, és az energiahatékonyság növelésében betöltött szerepüket. Fontos az elektromos hálózatok kiegyenlítésében betöltött szerepük is, mivel a hőszivattyúk távolról is vezérelhetők, és azoknak nem kell folyamatosan működniük, mivel egy bizonyos mennyiségű hőenergia betárolható az épületszerkezetekbe.
Hogyan lehet ösztönözni a lakosságot, miért döntenének amellett, hogy hőszivattyúra váltsanak? – tette fel a kérdést. Ennek a kérdésnek a megválaszolásában alapvető a villamosenergia ár és a gázár aránya. Az EHPA állásfoglalása szerint annak érdekében. hogy a hőszivattyú megtakarítást jelentsen, a villamosenergia ára maximum duplája lehet a gáz árának. Jellemzően a skandináv országokban ez az arány 1,5 alatt van, Magyarországon pedig 2,5 – 3,5.
A hőszivattyúk piaci helyzetével kapcsolatban elmondta, hogy Európában a hőszivattyúk eladása csökkent, és a hőszivattyúk továbbra is osztoznak a piacon a gázkazánokkal. A hőszivattyú eladások növelése érdekében pedig kiszámítható gazdasági környezetre van szükség, valamint kulcsfontosságú a felhasználók megfelelő tájékoztatása és a villamosenergia ár és a gázár arányának csökkentése. A belső terek fűtésére szolgáló hőszivattyúk piaci megoszlása tekintetében Az EU21 32%-os arányt, Magyarország pedig 10% körüli arányt mutat az összes fűtőberendezés százalékában. Norvégia, Svédország, Finnország és Dánia esetében az arány mind a négy esetben 90% fölötti. Itt már inkább a rekonstrukció húzza a piacot, nem pedig az új építések.
Bár a hőszivattyúk eladása Európában 2023-ban 5%-kal csökkent, de végbement egy piaci térnyerés is a gázkazánokkal szemben.
A tavalyi 170 helyszínnel szemben idén már több mint 220 helyszínen gyártanak hőszivattyút Európában, és az árbevételük 10 milliárd Euró fölött van. A nagy kazángyártók közül sokán megkezdték a hőszivattyúk gyártását.
Az EU klímaszabályozása, vagyis az üvegházhatású gázok 55%-os csökkentése 2030-ra az 1990-es állapothoz képest, és a karbonsemlegesség elérése 2050-re előremutató és tiszteletre méltó célok. A 2030-as cél eléréséhez az EHPA elemzése szerint 60 millió hőszivattyút kellene eladni Európában. Erre az Európai Szövetség egy ún. felgyorsítási tervet készített, amit az Európai Bizottság még nem fogadott el.
A fosszilis tüzelőanyagok mennyiségének csökkentése terén az egyes országok különböző intézkedéseket tettek. Hollandiában 2018 óta, Norvégiában 2017 óta új építéseknél tilos rákötni a gázvezetékre. Ausztriában pedig tervet készítenek arra vonatkozóan, hogy 2025-től betiltsák a meglévő, fosszilis tüzelőanyaggal üzemelő rendszereket.
Az Otthonfelújítási támogatással kapcsolatban elmondta, hogy szeptember elejéig 2.000 pályázatot fogadtak be, és a pályázók/pályázni szándékozók 10.000 energetikai tanúsítványt rendeltek meg. A pályázati eljárás meglehetősen körülményes, ahhoz 20 féle dokumentumot kell benyújtani, kb. 70-80 oldal terjedelemben. Örvendetes viszont, hogy a pályázati forrás hőszivattyúkra is igénybe vehető, és hogy a regisztrált kivitelezők akár 75% előleget vehetnek fel.
Befejezésül megemlítette, hogy az F-gáz kibocsátás aránya az EU összes üvegházhatásúgáz kibocsátásának tükrében mindössze 2,8%, amelynek döntő többségéért a HFC-gázok felelnek. Csak az a hűtőközeg, ami nem jut ki a légkörbe, az nem járul hozzá biztosan a klímaváltozáshoz, ezért a meglévő berendezésekben lévő hűtőközegek helyes kezelését, körforgásban tartását biztosítani kell.
Bejelentette, hogy új kezdeményezésként 2024. október 21.-én kerül megrendezésre az Európai Hőszivattyú Nap, amely a végfelhasználók hőszivattyúk iránti érdeklődésének felkeltését/fokozását célozza.
A biomasszafelhasználás lehetőségei ipari és közületi hőenergia-ellátásban
Boronkai Miklós ügyvezető előadásában bemutatott egy diplomatervet is, amely Apostag település biomasszával történő távhőellátásáról szól. A diplomatervet Homó Éva készítette a BME Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszékén. A diplomamunka készítője felmérte a helyi igényeket, megvizsgálta a rendelkezésre álló hőtermelési ás hőhasznosítási lehetőségeket, valamint a tüzelőanyagul szolgáló energiafűz termesztési lehetőségeit is. A távhőellátó rendszer nyolc közintézményt látna el, amelyek alapterülete összesen 3.552 m2, becsült méretezési hőigényük 326 kW, éves energiaigényük pedig 1.327 MWh/év. Az energiaigény kielégítésére 13 MJ/kg fűtőértékkel számolva 359 t/év faapríték szükséges, amelynek ára 30 Ft/kg-mal számolva 10,733 millió Ft/év. A hőközpontba 2 db. Guntamatic PRO 250 típusú aprítékkazán került betervezésre. A tüzelőanyag biztosítása szempontjából energiafűz termesztése bizonyult megvalósíthatónak, mégpedig az önkormányzat saját tulajdonát képező összesen 2×8 hektár területen. A gazdaságossági vizsgálatok egy földgázüzemű rendszerrel összehasonlítva azt mutatják, hogy 16 hektár saját területen történő energiafűz-termesztésnél a beruházás 12 év alatt térül meg.
V. J.
