Tisztelt Szerkesztőség! Tisztelt Kardos-Kunszt Ferenc! Tisztelt Dr. Vajda József! Tisztelt Olvasó Kollégák!
A fenti címre hivatkozva szeretném véleményemet és kilétemet felfedni, mert az egyesített igazságügyi szakértői vélemény épületgépész fejezeteire én Bokor András (a továbbiakban BA) adtam megállapításaimat. Már az elején megjegyzem, hogy a cikk nem a személyemet sértette, hiszen annak írója nevemet nem említette.
Azonban sértette az igazságügyi szakértőkbe vetett bizalmat, aminek védelmében adok most választ a hőszivattyú forgalmazójának, aki a forgalmazott berendezés védelmének érdekében írt és a szerelő szakmunkás által adott magyarázatot tolmácsolta sajnálatos módon az „épületgépész.hu” online oldalon.
„Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.” idézettel kezdi a szerző a cikkét. Rögtön megjegyezném, hogy azonban, ami a szemnek látható, az a címképen lévő levegő/víz rendszerű hőszivattyú kültéri egysége. A kritizált szakértői véleményben viszont talajszondás hőszivattyú volt beépítve, amit illene felismernie mind a forgalmazónak, mind a cikk írójának.
Kardos-Kunszt Ferenc (a továbbiakban KKF) megjegyzi, hogy „a közjegyző – lévén nem építőipari szakember – figyelmen kívül hagyta azt a tényt, hogy bármely épületgépészeti rendszer hibátlan működését csak az adott épülettel összefüggésben lehet megítélni”. Ezért, „ha a közjegyzőnek nem is, de a szakértőknek fel kellett volna tenniük azokat a kérdéseket, amelyek a közjegyzői kirendelésből hiányoznak, és amelyek elkerülhetetlenek a korrekt szakvélemény elkészítéséhez”.
BA: Tájékoztatom a T. Olvasókat, de legfőképpen KKF-et, hogy a szakértői vélemény a közjegyzői, vagy a bírói kérdések megválaszolására irányul. Tehát nem a szakértő teszi fel saját magának a kérdéseket hanem, az ügy kérelmezője jelen esetben a generálkivitelező, amit a közjegyzőn keresztül tolmácsolva kap meg a szakértő. A szakértői vélemény formai kialakítását jogszabály írja elő, ahol kötött formában az alábbi fejezetek: 1. A szakértői vélemény tárgya; 2. A szakértői felkérés; 3. A szakértői vizsgálat módszere; 4. Szakmai megállapítások és 5. A szakmai megállapításokból levont következtetések alapján kell kialakítani.
Tehát a szakértőnek a 4. Szakmai megállapítások fejezetben arra és csak arra kell választ adnia, amit a bíró, vagy a közjegyző kérdésként feltett. A bíró vagy közjegyző jogász végzettségű, így a kérdéseket a kérelmező (jelen esetben a generálkivitelező) tette fel.
A szakértőnek az 5. A szakmai megállapításokból levont következtetések fejezetben van lehetősége az ügyben releváns észrevételeit megtenni.
Így történt ez esetünkben is, amikor a közjegyző a 2. kérdésben azt kérdezi, hogy A kiviteli gépészeti tervekben vannak-e tervezési hibák. Tehát a gépész kiviteli kérdésekre kérdezett rá és nem csak a fűtési-hűtési tervekre! Ezért kapott választ a hiányos víz-csatorna, talajszonda-kiosztási tervekre, de még a tervezői jogosultság nélkül készült tervek további problémáira, többek között a legionella elleni védelem hiányára is.
KKF: „Márpedig ezek vizsgálata nem is volt a feladata, mivel ezen kérdések teljesen irrelevánsak a vita szempontjából.”
BA: Irreleváns a hőszivattyú forgalmazó szemszögéből, de a szakértői véleménynek nem csak a fűtési-hűtési rendszer elégtelensége, hanem a teljes gépészet, sőt még a parketta púposodása is a vizsgálat tárgya volt.
KKF: „a tervek nem tartalmazzák a helyiségenkénti hőszükséglet és hőterhelés teljesítményeket, de a hőszivattyú teljesítménybeli alkalmasságát az épület összteljesítményigénye alapján lehet megítélni, amelyet viszont a műszaki leírás tartalmaz, mégpedig a fűtési hőigényre vonatkozóan 8770 W értékben.”
BA: A tervezői jogosultság hiányában szerződött „tervezők” nem végeztek hőszükséglet számítást, hanem a műszaki leírásban az energetikai számításban meghatározott értéket írták be. A kettő pedig nem ugyanaz.
KKF: „Kevésbé körültekintő szakvéleményében azután a szakértő bátran leírja sommás ítéletét: Jelen kialakítás mellett a hőszivattyús gépházat beállítással nem lehet megfelelően üzemképessé tenni.”
BA: A szakértők soha nem ítélkeznek, hanem csak véleményt adnak! Így tettem én is, amikor a közjegyző 5. kérdésére: „Hogyan lehet a hibát/hibákat javítani?” adtam meg a véleményemet.
KKF: „Felül kell vizsgálni az ERGAS BSH 503 típusú HMV tartály belső felületvédelmét. Amennyiben a beépített tartályok ilyennel nem rendelkeznek, cseréjük elengedhetetlen.” „Itt önmagával is ellentétbe kerül, mert ha el kell bontani, vagyis használaton kívül kell helyezni a HMV tartályt, akkor mi értelme van annak belső felületvédelme felülvizsgálatának.”
BA: Hazánkban az ÉMI 1+, vagyis Teljesítményállandósági tanúsítványra, OTH nyilvántartásba vételre, valamint NNK határozatra van szükség minden olyan termék beépítése esetén (így a HMV tartályoknál is), ami az emberi fogyasztásra használatos víztartályok, csővezetékek, csaptelepek, stb. anyaggal érintkeznek. A beépített tartálynak ilyen engedélye pedig nem volt.
KKF: „Néhány véleménykülönbség – a teljesség igénye nélkül – a gépész szakértő és a gépész kivitelező között
A következőkben néhány releváns és jellemző véleménykülönbséget gyűjtöttünk csokorba a szakértői véleményből és a gépész kivitelező dokumentált ellenvéleményéből.”
| Szakértői vélemény | Gépész kivitelező ellenvéleménye |
| Az energiakulcs szekrény után ugyan szétválasztották az alapvezetéket külön padló- és mennyezeti fűtőkörre, azonban az elágazásnál nincs beépítve váltócsap, amivel irányt lehetne adni, hogy hűtés esetén a mennyezeti csőkígyókba, fűtés esetén pedig a padlófűtési körökbe kerüljön a víz. | A padlófűtés gerincvezetékébe beépítésre került egy zónaszelep, amelyet a tulajdonos vagy a vezérlés automatikusan kezelhet a használati tapasztalatok alapján. Sosem építünk beváltócsapot, nem korlátozzuk az építtetőket arra, hogy kötelezően télen csak padló, nyáron csak mennyezeti hőleadót használhat. Gyakran el is térnek ettől a dogmától és mindkettőt keringtetik hőérzeti okokból, vagy nagyobb teljesítmény elérése érdekében, vagy a magasabb hatékonyság (COP) miatt. |
BA: Ehhez a Tisztelt Olvasótábor tájékoztatásához rövid ismertetésére van szükség. A beépített ú.n. „energiakulcs”-ból (részletesebb ismertetését lásd a VGF 2025. áprilisi CSODADOBOZ című tanulságos történetek cikkben) egy fűtési/hűtési gerinc vezetékpár indul el, majd az alapvezeték a mennyezet alatt kettéágazik, egy padlófűtési és egy mennyezethűtési körre.
Az „energiakulcs” csodadobozban így egy db szivattyú látja el a padlófűtést, vagy a mennyezethűtést. A két rendszernek, tekintettel arra, hogy más a hőigénye, más a vízhőmérséklet lépcsője, eltérő tömegáram-igénye van. Láthatjuk, hogy a bölcs szerelő úgy gondolja, hogy ha egyidőben fűthetünk vagy hűthetünk a padlón és a mennyezeten keresztül, akkor több hőt adhatunk le.
Itt szeretném tájékoztatni a T. Szerelőt és a szakvéleményt kritikusan bíráló KKF-et, hogy ha a tömegáramot nem növeljük (mivel csak 1 db közös szivattyú van), akkor hiába osztjuk meg a padló- és a mennyezet felé a fűtő/hűtő vizet, több hőt nem tudunk a rendszeren leadni. (Azt már csak zárójelben vetem fel, hogy lakások esetében nem célszerű a padlón hűteni.) Tehát a későbbiekben javaslandó „a dogmák” betartása.
KKF:
| Szakértői vélemény | Gépész kivitelező ellenvéleménye | |
| A padló- és mennyezetfűtő körnek közös kilépőcsonkja van az energiakulcs szekrényből, így hűtő- és fűtő üzemben mind a hideg- mind a melegvíz bejut a padló- és a mennyezet fűtő körökbe. | A padló és a mennyezeti osztó gömbcsapokkal került szerelésre. Ezeken manuálisan lehet váltani. A megrendelő döntése, hogy akar-e 200 000 Ft-ot költeni PLC-ről vezérelhető zónaszelepekre. Van, aki akar, van, akinek ez nem ér annyit. Mindkét esetet tudjuk kezelni. | |
BA: A laikus lakó a háromszintes családi házában nem fog szezonálisan végigmenni a padló- és mennyezetfűtési osztók gömbcsapjainak nyitásával és zárásával. A lakó egy sokszáz milliós luxus házat építettet azért, hogy minden kényelmével kiszolgálja őt egy talajszondás fűtő- hűtő rendszerű hőszivattyús berendezésről üzemelő gépészeti rendszer. De nem ezt kapta, mert a hőszivattyú nem képes hűteni, hanem az csak fűtő üzemben dolgozik. Tehát a hiányosan kialakított hűtési rendszer csak passzív hűtésre alkalmas, aktív hűtést nem biztosít. Érdekes módon azt nem kifogásolta sem a szerelő, de még KKF-sem, hogy a szerződésben szereplő fűtő-hűtő hőszivattyú helyett egy csekélyebb képességű olcsóbb berendezéssel szúrták ki a szemét, magyarul becsapták az ügyfelüket.
KKF:
| Szakértői vélemény | Gépész kivitelező ellenvéleménye | ||
| Tágulási vezetéket a hőtermelő berendezés (hőszivattyú, kazán, stb.) első elzárója elé kell bekötni! A terv szerint a tágulási vezeték a HMV tartály fűtési visszatérő vezetékébe van bekötve A hőszivattyú bekapcsolásakor, amennyiben zárva vannak a hőszivattyú bekötő vezetékeinek gömbcsapjai, úgy a felfűtés során okozhat olyan térfogatnövekedésből adódó nyomásnövekedést, hogy a hőcserélő primer-szekunder oldal közti lemez átszakad és ezáltal a hőszivattyú kompresszorának tönkremenetelét okozza. | A tágulási tartályok jó helyen vannak, a szakértő ismételten nem tudta értelmezni az Energiakulcs® hidraulikáját. A szondaköri tágulási tartály egyben a fűtési oldal tágulási tartálya is! Külön szükséges egy tágulási tartály a HMV hőcserélőnél. A hőszivattyú csonkján 2,5 bar-os biztonsági szelep van beépítve. | ||
BA: A valóság az, hogy a szakértői véleményben a hibás tervrészlet, valamint fotómellékletekkel lett bemutatva a tágulási tartály hibás bekötése. A helyszíni szemlére a kiértesítés ellenére nem jött el a szerelő, ahol ezt (is) megmutathatta volna a szakértő, a szakvéleményből nem tanulva még mindig „erősködik”, hogy ő jól szerelt. Ennek még hangot adott a láthatóan fűtéstechnikában hadilábon álló KKF is.
KKF:
| Szakértői vélemény | Gépész kivitelező ellenvéleménye | |
| Hőszivattyús rendszerek elengedhetetlen rendszereleme a fűtési/hűtési puffer-tároló, ami nem lett betervezve. Ezek hiányában a hőszivattyú be- és kikapcsolási gyakorisága olyan nagy lesz, ami a kompresszor meghibásodását okozza. | Alapvetően téves állítás. Nincs minden hőszivattyús rendszerben szükség puffertároló tartályra. A puffertárolók ugyanis az alábbi esetekben szükségesek: A rendszer pillanatnyi hőigénye és a hőszivattyú teljesítménye jelentősen eltérő, ennek megfelelően a hőszivattyú kompresszorának kapcsolási száma meghaladja a gyártó által javasolt értéket. Egy vízoldalon állandó térfogatárammal jellemezhető hőleadókkal működő rendszer esetében, amelynél jelentős mértékű tömeggel, és így nagyfokú tehetetlenséggel rendelkező hőleadó felület áll rendelkezésre, nem fordulnak elő gyakori kapcsolások.- Amennyiben a rendszerben található egyéb más hőtermelő (pl. vegyestüzelésű kazán, hagyományos gázkazán, stb.), amely illesztése a hidraulikai sajátosságai miatt nem megoldható egyszerűen a hőszivattyúhoz, úgy indokolt lehet puffertartály.- Levegő -víz hőszivattyúk esetében a 0°C közeli környezeti hőmérséklet közelítésével gyakorivá válik a leolvasztási hőigény, amely miatt a gyártók szoktak garanciális feltételként puffertároló tartály alkalmazását előírni. Jelen esetben víz-víz rendszerű hőszivattyús kialakításról van szó, itt nincs szükség leolvasztásra. | |
BA: A szakvéleményben csak a gyakori kapcsolgatások elkerülésének védelmében jegyeztem meg, hogy indokolt a puffertároló. Leolvasztásról nincs szó a szakvéleményben, tekintettel arra, hogy nem levegő- víz rendszerű hőszivattyú került beépítésre, mint a bíráló cikk címképén szerepel.
KKF:
| Szakértői vélemény | Gépész kivitelező ellenvéleménye | |
| Jelen kialakítás mellett a hőszivattyús gépházat beállítással nem lehet megfelelően üzemképessé tenni. | Valóban nem, de ez nem a gépészet hibája. A szakértő nem észlelte a legfontosabbat, hogy hibásan van kivitelezve az épületszerkezet. A „jelen kialakítás” fogalmába ugyanis beletartozik az az épület is, amelyet a hőszivattyúnak el kell látnia fűtéssel. | |
„Ez utóbbit, vagyis a külső fal hőátbocsátási tényezőjének mérését egyébként a gépész kivitelező elvégezte, és rendkívül rossz értéket (U=1,200 W/m2K-t) mért (lásd kép). A létesítéskor érvényes 7/2006 TNM rendelet homlokzati falakra U=0,24 W/m2K követelményértéket ír elő, tehát a mért érték ennek többszöröse.”
BA: A szerelő és KKF itt azt bizonygatja, hogy a gépészeti rendszer tökéletes, de a lakó azért fázik, mert a TNM rendelet szerint előírt 0,24 W/m2K helyett, ő a 15 éves TESTO 435 műszerrel bemérte, hogy a „valós U érték: 1,2 W/m2K” volt és ezért jóval nagyobb lett az épület hőszükséglete.
A tárgyi szakértői vélemény kérelmezője a generálkivitelező volt. Így hálás lesz az alvállalkozó gépész kivitelezőjének, aki most azt bizonygatja, hogy a generálkivitelező ily mértékben elcsalta a hőszigetelését a háznak.
Megjegyzem, hogy az épület 37,5 cm vastag pórusbeton (λ=0,094 W/mK) falazattal készült, kívül-belül 1,5 cm vastag mészhabarcs vakolattal. Így ezen a falszerkezeten már nincs hőszigetelés (a generálkivitelezőnek nem volt mit elspórolnia), mert U= 0,21 W/m2K a hőátbocsátási tényezője. Gratulálok a szerelő méréséhez…
Összegezve a cipész maradjon a kaptafánál, a szerelő meg a svédfogónál. Ahogy a szakértő sem fog szerelni, neki sem kellene a szakértés rejtelmeiben elmélyülnie.
KKF:
| Szakértői vélemény | Gépész kivitelező ellenvéleménye |
| Az épület alagsori gépházában a hibás koncepció miatt elbontandó – a SIRAC LSQ05RW típusú csak fűtésre alkalmas hőszivattyú, – az energiakulcs, – az Altera lakásszellőző berendezés, – ERGAS BSH 503 típusú HMV tartály és a – teljes hőközponton belüli csőhálózat. | Elbontandó a gépészet azért, mert a ház hőtechnikai jellemzői elégtelenek? Talán másik hőszivattyú beépítésével megjavul az épület? Szakértő azt javasolja, hogy a jelenlegi 12 kW-os hőszivattyú helyett legyen beépítve egy 20 kW-os hőszivattyú, amihez még 300 méter szonda fúrandó? Ezzel az építtetőt milliós költségekbe verné! |
BA: Nem mindegy, hogy a hőszivattyú nagyságához építünk házat, vagy a ház nagyságához választunk megfelelő méretű hőszivattyút és talajszonda mennyiséget. Tehát nem spórolunk, hanem valójában becsapjuk azzal a beruházót, ha a szükségesnél kisebb hőszivattyút és kevesebb szondát fúrunk hozzá. Mert ezesetben amennyiben a vállalkozó nem alakítja át a hibás szerelését, a lakó élete végéig télen fázhat, nyáron izzadhat.
KKF: Alapkövetelmények a műszaki szakértői munkával szemben
„A műszaki szakértői munkával, és az annak során készített szakértői véleménnyel szemben a következő három alapkövetelmény fogalmazható meg. A szakértői vélemény legyen:
- pártatlan,
- szakmailag támadhatatlan,
- és bizonyíték-alapú.
Jelen esetben a gépész szakértő ezeknek a feltételeknek kevésbé sem felelt meg.”
BA: Megköszönöm, hogy erkölcsi és etikai továbbképzést kapok a sértett vállalkozótól. Tájékoztatásul közlöm, hogy:
- pártatlan vagyok, tekintettel arra, hogy a feleket a helyszíni szemle előtt nem ismertem,
- szakmailag támadhatatlan a szakvéleményem, mert ahogy a fenti pontok is bizonyítják, hogy a szerelő és a forgalmazó felvetései pontatlanok voltak,
- és bizonyítékalapú a szakvéleményem. Érdekes módon a hosszú kritika nem szólt arról, hogy a beépített energiakulcs a legnagyobb hibaforrása a fűtő- hűtő rendszernek. Az olvasók ennek hibás működését megtalálják a VGF 2025. áprilisi CSODADOBOZ című tanulságos történetek cikkben. A talajszondás primer fagyállós kör, egy hidraulikai rendszeren (hőcserélős leválasztás nélkül) van a lakás belső padló- és mennyezeti köreivel. Nem elég bizonyítéka ez egy hibás kialakítású rendszernek?
Mindenki eldöntheti ezek után, hogy a szakmunkás szerelő aki deklarálja, hogy „gyakran el is tér a mérnöki tervek dogmatikus kialakításától” és az épületgépészeti végzettséggel nem rendelkező KKF állásfoglalását fogadja el, vagy a sok évtizedes gyakorlattal, több épületgépész diplomával és a szakmában magasan megbecsült igazságügyi szakértő véleményét tartja relevánsnak. Megnyugtatom a T. olvasótábort, hogy szerencsére az igazságszolgáltatás az utóbbit hitelesebbnek tartja.
Zárszó:
Sajnálattal vettem tudomásul a szaklapnak azt a hibás és szakmailag nem megalapozott munkáját, hogy az igazságszolgáltatásban kulcsszereplőként résztvevő szakértő véleményét kizárva kiadnak egy olyan szakmai cikket, amelyben egyoldalúan az alacsonyan kvalifikált szerelő és forgalmazó véleményét úgy közvetítik, hogy az degradálja az igazságügyi szakértőt. A szaklap doktori fokozattal rendelkező szakújságírójának már a cikk írásakor fel kellett volna tűnnie a kárt okozó vállalkozók hibás hozzáállása, de ha mégsem, az a minimum, hogy ilyen esetben megkérdezi az ügyben érintett szakértőt.
Bokor András
okl. gépészmérnök
igazságügyi szakértő
