Hogyan működik a fázisváltó anyaggal feltöltött hőtároló? Háztartási napelemes rendszernél mekkora megtakarítást érhetünk el energiatároló alkalmazásával? Alkalmazható-e a hidrogéntüzelés téglagyártásra a termékjellemzők romlása nélkül?
A 2026. január 27-én Budapesten, a Lurdy Konferenciaközpontban került megrendezésre a Start Épületgépészeti Évindító, amelynek egyik tematikus programja a napelemes és hibrid rendszerek, az energiatárolás és a fenntarthatóság témáihoz kapcsolódott. A programot Varga Pál, a MÉGSZ egyik alelnöke vezette le. A rendezvényen hét előadás hangzott el, amelyek közül három legfontosabb gondolatait közöljük. Mind a hét előadás megnézhető a MÉGSZ Youtube-csatornáján itt.
A teljes program:
- Napelemes piaci helyzetkép, támogatási lehetőségek – Horváth Balázs, Aico Solar
- Energiatárolás a lakosságitól az ipari megoldásokig mérnök szemmel -Szabadi László, Wagner Solar
- Hőenergia-tárolással elérhető megtakarítások és működési előnyök – Andrássyné Farkas Rita, Heatventors
- Tesla akkumulátoros villamosenergia-tároló rendszerek – Tomáš Turček ügyvezető, Tesla Energy
- Lakossági Energiatárolási Program 2026: 2,5 millió Ft napelemes rendszer akkumulátorának támogatására – Varga Pál, Naplopó Kft.
- Energiaközösségek és energia tárolás – Dr. Szabó László független energetikai és energiahatékonysági tanácsadó
- Hidrogén tüzelésen alapuló téglagyártás, ipari kísérletek – Dr. Kocserha István, Miskolci Egyetem
Hőenergia-tárolással elérhető megtakarítások és működési előnyök
Andrássyné Farkas Rita előadása bevezetőjében elmondta, hogy jelenleg a globális energiafelhasználás 50%-a hőenergia, és jelenleg az EU-ban évente közel 3,0 milliárd MWh hulladékhő keletkezik. Emellett egyre fontosabb kérdés a dekarbonizáció, a hatékonyság és az energiamegtakarítás kérdése. A hűtési és a fűtési energia megtermelésénél kihívást jelent, hogy azt jelenleg akkor termeljük meg, amikor arra szükség van. A hőtárolás szokásos módja pedig nagy helyigényű, drága megoldásokkal lehetséges, hosszú megtérülési idő mellett. A megoldást az jelenti, hogy a hűtési és fűtési energiát akkor termeljük meg, amikor az hatékony és gazdaságos, és azt korszerű hőtárolással kombináljuk. Az általuk kínált megfizethető hőtárolási technológiának 90%-kal kisebb a helyigénye és az akár 20-50%-os energiamegtakarítást és 3-5 év megtérülési időt eredményez.
A tárolóméret csökkentésében segít a látens, vagy másképpen nem érzékelhető hőtárolás, ami fázisváltás révén megvalósuló hőtárolást jelent. Ez a megolvasztással, vagy megfagyasztással működő folyamat nagy energiasűrűséget eredményez, adott hőmérsékleten valósítható meg, jól szabályozható, az eszköze pedig egy intelligens hőakkumulátor. A fázisváltós hőtároló berendezés három részből áll:
- egy speciális hőcserélőből, amelynek a kiváló hőszigetelése épületen belül elhelyezve mindössze napi max. 1%, épületen kívül elhelyezve pedig napi max. 2% veszteséget eredményez.
- magából a fázisváltó anyagból, amely környezetbarát és nem korrozív anyag, nem igényel speciális kezelést. Élettartama 20.000 ciklus felett van, amely legalább 25 év élettartamot biztosít. A fázisváltó anyag megválasztása az alkalmazási feltételektől függ.
- a szabályozó elektronikából, amely a feltöltést és a kisütést irányítja, mégpedig a hatékonysági követelmények figyelembevételével. Ez az elektronika végzi el az energiamegtakarítás visszamérését, és kapcsolatot biztosít az épületfelügyeleti rendszerhez.
A Heatventors cég jelenleg egy 30 kWh-ás és egy 60 kWh-ás modult kínál a piacon, de nyáron megjelenik egy 1,2 MWh-ás modullal is. A 60 kWh-ás modul 2 m3 térfogatú, 1 m2 alapterületű, moduláris felépítésű, kerekeken gördíthető, beltéri és kültéri telepítésre egyaránt alkalmas. A működési feltételek között meg kell említeni, hogy a hőszállításhoz szükség van egy folyadék hőhordozóra, a hőtároló a fázisváltó anyag fajtája szerint -30 és 120 ∞C között működik, nem igényel karbantartást, és a szelepek, szivattyúk és vezérlés működtetésére áramellátásra van szükség. Egy tároló egyfajta hőmérsékletre alkalmas.
Hűtési célú működés esetén a hőakkumulátoros rendszer feltöltése a következőképpen történik: A hűtőgép felől érkező hűtőfolyadék egy része egy szelep nyitásával a hőakkumulátoron áramlik át, amelyben a fázisváltó anyag megszilárdul (megfagy), azaz hűtési energiával töltődik fel. A folyamat során a hőakkumulátorból kilépő hűtőfolyadék a rendszer visszatérő ágába csatlakozik be.
A hőakkumulátoros rendszer kisütése során a hűtött rendszer felől visszatérő hűtőfolyadék egy része egy másik szelepen keresztül áramlik át a hőakkumulátoron, amelyben a fázisváltó anyag megolvad, így előhűti a visszatérő hűtőfolyadékot. Fűtési célú alkalmazás esetén ellentétes irányú halmazállapotváltozások zajlanak le.
Az előadó a továbbiakban a hatékonyság növekedésére vonatkozó diagramokat mutatott be, és konkrét, megvalósult példákon keresztül ismertette az energiamegtakarítások mértékét.
Lakossági Energiatárolási Program 2026: 2,5 millió Ft napelemes rendszer akkumulátorának támogatására
Nagy érdeklődés övezte Varga Pál előadását, elsősorban annak aktualitása, és a hamarosan megnyíló pályázati lehetőség miatt. Az Otthoni Energiatároló Program (2026/OETP/01) 2026. január 15.-én jelent meg. A pályázat célja, hogy segítse azokat a háztartásokat, amelyek szeretnék növelni energiafüggetlenségüket, és csökkenteni rezsiköltségeiket, valamint növelni a helyben megtermelt, megújuló forrásból származó villamos energia saját célú felhasználásának arányát.
A támogatás célja ennek megfelelően a megújuló energiaforrásokra, különösen napelemekre és energiatárolókra épülő rendszer kiépítése vagy bővítése. A támogatás keretösszege 100 milliárd Ft., amely mintegy 40.000 háztartás támogatását teszi lehetővé. A támogatás mértéke a beruházási bekerülési költség 100%-a, de legfeljebb 2,5 millió Ft. Az energiatárolók létesítésével nő annak az energiamennyiségnek az aránya amit az adott épület fel tud használni. Így csökken a hálózatba való betáplálás nagysága, ami nemzetgazdasági szempontból is fontos.
Az előadó elmondta, hogy Magyarországon 250 ezer háztartási méretű napelemes kiserőmű van, ezek közül nagyjából minden hatodik részesülhet a támogatásban. A megvalósult rendszert 3 évig fent kell tartania a beruházónak, és a minimálisan létesítendő tároló-kapacitás 10 kWh. A beruházás megvalósítása a során a meglévő napelemes rendszerek invertereit általános esetben olyan ú.n. hibrid inverterekre kell lecserélni, amely képes az energiatároló ellátására is. Fontos tudnivaló, hogy nem nyújtható támogatás, amennyiben a projekthelyszínen gazdasági tevékenység valósul meg, és nem támogatható a szigetüzemű rendszer továbbfejlesztése, valamint a saját teljesítésben megvalósuló kivitelezés sem.
A műszaki-szakmai elvárások közül az előadó kiemelte, hogy a megújuló energiatermelő berendezés visszatáplálás-mentes üzemmódban is működhet, és hogy az energiatároló kizárólag a napelemes rendszer egyenáramú (DC) oldalához csatlakoztatva létesíthető. Megjegyezte, hogy a sikeres pályázat nem jelenti azt, hogy a pályázó kikerül a rá irányadó éves szaldó elszámolásból, vagyis nem módosul hátrányosan annak határideje.
Befejezésül az előadó két konkrét példán keresztül számszerűen bemutatta, hogy hogyan módosítja az energiafelhasználást a tároló. Az 1. példában felvett, egyfázisú csatlakozással rendelkező, a bruttó elszámolás körébe tartozó családi ház éves villamosenergia fogyasztása 3500 kWh, az éves villanyszámlája pedig napelemes rendszer nélkül 160.000 Ft. 2,67 kWp teljesítményű napelemes rendszerrel az éves villanyszámla 69.000 Ft-ra csökken, vagyis a megtakarítás 91.000 Ft/év. Ilyenkor a fogyasztás 36%-át a napelemes rendszer, 64%-át pedig a hálózat fedezi. Ha az előbbi napelemes rendszerhez egy 10 KWh-ás energiatárolót kapcsolunk, akkor az éves villanyszámla 28.000 Ft-ra csökken, vagyis 41.000 Ft/év további megtakarítást érünk el. Ebben az esetben a fogyasztás 36%-át a napelemes rendszer, 26%-át a hálózat, és 38%-át az energiatároló fedezi, vagyis jelentősen csökken a hálózatból vételezett energiamennyiség. Diagramokkal szemléltette, hogy amíg energiatároló nélkül minden hónapban van vételezés a hálózatból, addig energiatárolóval együtt 8 hónapon keresztül nincs, vagy csak minimális mértékű a hálózatból vett energia.
Hidrogén tüzelésen alapuló téglagyártás – ipari kísérletek
Dr. Kocserha István előadásában a Miskolci Egyetem Anyag- és Vegyészmérnöki Kara és a Wienerberger Téglaipari ZRt. közös kísérletének eredményeit ismetette. A kutatást a klímaváltozás érzékelhető hatásai indikálták, és az ipari termelés egyik területének karbonmentesítését célozta. Egy 2050-re vonatkozó előrejelzés szerint a globális energiafogyasztás 14%-át a hidrogén fogja fedezni, amely a közlekedési és a fűtési célú felhasználások mellett az ipari felhasználást is érinti. A kerámiaiparral kapcsolatban elmondta, hogy ott csak hőkezeléssel/kiégetéssel lehet terméket előállítani. A gyártásban szükséges hőmérséklet 800-2000∞C, az iparágtól függően. A kerámiapar jelentős földgázfogyasztó, energiamixe 85-92% földgáz és 8-15% villamos energia.
A téglagyártáshoz kapcsolódó néhány energetikai adat:
- a szárítás energiaigénye: 1-2 GJ/1 tonna tégla,
- a kiégetés energiaigénye: 1,3-1,6 GJ/1 tonna tégla,
- a széndioxid-kibocsátás: 180 kg/1 tonna tégla.
A hidrogéntüzelés téglaipari alkalmazásánál fontos elvárás a terméktulajdonságok állandósága, és kérdésként felmerül a hidrogén hatása a szárító és a kemence atmoszférájára.
Az ipari kísérletek során a tiszavasvári téglagyár téglaszárító csőégőjével 0-25%-os hidrogéntartalmú földgáz elégetésével, és 100%-os hidrogéntüzeléssel dolgoztak 510 kW teljesítménnyel. Az elvégzett tesztelés sikeresnek bizonyult, a szabályozhatóság megfelelő volt és a biztonságtechnikai követelmények is teljesültek.
A téglaégetési kísérleteknél vizsgálták a termék nyomószilárdságát, zsugorodását (méretállóságát) és a sűrűségét, mint terméktulajdonságokat. Azt tapasztalták, hogy nem volt különbség a földgázzal és a hidrogénnel kiégetett termékek jellemzői között. Megállapították, hogy a földgáz közvetlenül helyettesíthető hidrogénnel, az nincs káros hatással a termékek tulajdonságaira. A füstgáz összetételének változása azonban további fejlesztéseket tehet szükségessé a magasabb harmatpont, és magasabb NOx-koncentrációk miatt.
Dr. Vajda József
