Műtők korszerű levegőellátása

Milyen feladatoknak kell megfelelniük a műtők levegőellátó rendszereinek, és milyen előírások vonatkoznak a műtők légcseréjére vonatkozóan? Mi a hőmérséklet vezérelt légáramlás, a TcAF működési elve? Olvassa el a cikket, hogy választ kapjon mindezekre!

Idézet az NNGYK közeljövőben (2026 jan.) megjelenő módszertani levél bevezetőjéből:  
„A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) kiemelt jelentőségűnek tartja, hogy az egészségügyi ellátás különböző helyszínein biztosítandó mesterséges-levegőellátás higiénés és egyéb közegészségügyi követelményeire vonatkozóan korszerű szabályozás álljon rendelkezésre Magyarországon. A módszertani levél a műtők, az ahhoz kapcsolódó kiegészítő helyiségek, izolációs egységek, a normál kórtermek, valamint egyéb betegellátó és speciális helyiségek vonatkozásában határozza meg azokat a követelményeket, amelyeket a mesterséges levegőellátó rendszerek tervezése, felújítása és karbantartása során be kell tartani. A módszertani levélben foglaltak valamennyi, Magyarországon működési engedéllyel bíró egészségügyi szolgáltatóra érvényesek”. 

Célok és javasolt előírások a légcserére vonatkozóan 

Az egészségügyi intézményekben biztosítandó mesterséges levegőellátó-rendszereknek az alábbi célokat kell szolgálni:

  • a mikroorganizmusok eltávolítása, illetve mennyiségük meghatározott szintre csökkentése, 
  • a szilárd szemcsés légszennyező anyagok eltávolítása, 
  • a gázok és egyéb illékony anyagok eltávolítása, 
  • az elvárt klímaparaméterek (hőmérséklet, légáram, relatív páratartalom) biztosítása. 

  Javasolt előírások a légcserére vonatkozóan:

  • MSZ 03-190:1987 szerint a műtőkre 20 – szoros frisslevegős légcsere.

Példa: műtő alapterülete: 40 m2, belmagassága: 3,0 m,   20 – szoros légcsere: 2400 m3/h.

  • DIN 1946-4:2018 szerint Ib besorolású műtőhelyiségekre 60 m3/h/m2 frisslevegő a műtő alapterületére vetítve. (normál sebészeti műtéteknél).

Példa: műtő alapterülete: 40 m2, szorozva 60 m3/h/m2 = 2400 m3/h (megegyezik a magyar előírás értékével).

  • DIN 1946-4:2018 szerint Ia besorolású műtőhelyiségekre 900 m3/h/m2 frisslevegő a befúvó TAV (TAV: a lamináris kiszorító szellőztetés német rövidítése) felületére vetítve. (magas kockázattal járó műtéteknél). 

Műtő hőtechnikai méretezése nyári állapotra. Ia besorolású műtőhelyiségek (hibrid műtők)

Az Ia helyiségosztályba tartoznak azok a műtőtermek és műtőegységek, amelyekben nyitott mellkasi műtétek zajlanak. (Pl. szívátültetés)  

  • Mintapélda: műtő alapterülete: 64 m2 belmagassága: 3.2 m térfogata: 205 m3 20 – szoros légcsere 4100 m3/h
  • Orvosok, asszisztensek, képalkotók, PET- CT, PET- MR, műtéti robotok hőterhelése: 7.92 kW, nedvességterhelés: 1.1 kW
  • Belső hőterhelés elviteléhez szükséges entalpiaváltozás: 6.0 kJ/kg (lásd „h-x” diagram)
  • Műtő hűtési igénye: 48 kW belső levegő paraméteri: T = 19-25 ∞C fok páratartalom 40% – 60%
  • A friss levegős 4100 m3/h légcserével a belső hőterhelést el tudjuk vinni. 
  • DIN 1946-4 az Ia besorolású műtőhelyiség lamináris befúvó felületére 900 m3/h/m2 légcsere értéket ír elő. 
  • Javasolt lamináris aktív befúvó álmennyezet (TAV) felülete: 3.0×3.0 m 
  • Műtőben a lamináris befúvó felületen át a mozgatott légmennyiség: 9×900 = 8100 m3/h (4000 m3/h légmennyiséget a műtőn belül cirkuláltatjuk)
1. ábra: Állapotváltozás a „h-x” diagramban

A fentiekben számított értékekre a műszaki megoldás a következő:

„Friss levegő+recirkuláció a lamináris befúvó felületben” (LAF)

2. ábra: A levegő bevezetése a műtőkbe lamináris befúvó felületeken keresztül történik. (LAF megoldás)

Egyes nyugateurópai országokban alkalmaznak egy másik levegő bevezetési megoldást, ez a TcAF (ilyen rendszer Magyarországon még nem került megvalósításra).

Hőmérséklet vezérelt légáramlás, TcAF (vagy TAF) működési elve:

  • A technológia lehetővé teszi, hogy gravitáció segítségével szabályozza a légáramlást.
  • Enyhén hűtött levegőt juttatnak a műtőbe.
  • A hideg levegő sűrűbb, mint a környezeti melegebb levegő, emiatt a padló felé áramlik.
  • A levegő sebességét a helyiség hőmérséklet különbsége határozza meg. (2-3 ∞C)
  • A levegő bevezetése két külön rendszeren keresztül történik.
  •    1-es zóna a műtéti terület, ez hidegebb (20-21 ∞C)
  •    2-es zóna a periféria (23-24 ∞C)
  • Az elárasztásos befúvókhoz már a HEPA szűrőkön megszűrt levegő érkezik.
  • A steril szűrők a műtőn kívül vannak a légtechnikai rendszerbe építve.
3. ábra: TcAF áramlási kép szimulációs modellje.
1. kép: Az egyik németországi műszaki főiskolán megépített modell (Ostbayererische Technische Hochschule Amberg- Veiden)

A modellen elvégzett mérések

A méréseket a DIN 1946-4 (2008) C melléklete alapján végezték. A megállapítások a következők: 

  • A TcAF rendszer megfelel a higiéniai előírásoknak.
  • A TcAF rendszer egyesíti a vegyes szellőztetés és az egyirányú szellőztetés előnyeit.
  • Jelentősen csökkenti a mikrobiológiai terhelést a műtőben.
  • Kisebb a szükséges légmennyiség, emiatt energiaköltség megtakarítás érhető el.
  • A mérési eredmények azt mutatják, hogy a TcAF higiéniai szempontból hatékony alternatívája a lamináris LAF légáramlásnak.
2. kép: Hibrid műtő két hőmérséklet zónával (TcAF)

A bemutatott rendszerekről részletes anyag, és számítások a „MŰTŐK KLIMATIZÁLÁSA FAP 2025/101-ÉGT-EŰMT” segédletben található.

A segédletet már elkészítettük, és 2026 jan.-ban lesz letölthető az MMK honlapjáról.

Tuczai Attila 
klímatechnikai szakmérnök

Kiemelt kép: Canva

Megosztás

Előző olvasása

A vízvisszafolyás jelensége, annak kockázatai és megakadályozásának módjai