A Magyar Épületgépészek Szövetsége (MÉGSZ) 2025 szeptemberében tartotta meg 13. Megújuló Energia Szakmai Napját. A programból ezúttal Csongrádi Endre, az Bepatech Kft. ügyvezetőjének előadását foglaljuk össze.
A gőz ma is az egyik legfontosabb ipari hőhordozó, és az előadás üzenete nagyon egyértelmű: a gőzfejlesztés energiahatékonysági tartalékai ma már nem „szép pluszt” jelentenek, hanem közvetlen versenyképességi tényezőt.
Miért ragaszkodik az ipar a gőzhöz?
Csongrádi Endre bevezetőjében lényegében újrafogalmazza, miért nem váltotta le a gőzt sem a forró víz, sem más hőhordozó az ipari technológiák többségében. A gőz legfontosabb tulajdonságai:
- Nagyon gyors és hatékony hőátadás, precíz hőmérséklet-szabályozással együtt, ami például élelmiszer-, gyógyszer- vagy vegyipari folyamatoknál kulcskérdés.
- Nagy hőkapacitás: egységnyi tömegű gőz lényegesen több hőt tud leadni, mint az azonos hőmérsékletű meleg víz.
- Nagy áramlási sebességgel (8–10 bar nyomáson, 170–200 °C hőmérsékleten tipikusan 20–30 m/s) szállítható, ezért a hőt gyorsan el lehet juttatni a fogyasztókhoz viszonylag kis keresztmetszetű csőhálózaton.
- Ipari környezetben rendkívül sokoldalú: szárítás, sterilizálás, főzés, technológiai hő, abszorpciós hűtés – ugyanarra a gőzhálózatra sokféle felhasználás rákapcsolható.
- A mai ipari gőzfejlesztők és gőzkazánok 20–30 éves élettartamra tervezett, megbízható berendezések, amelyek mellett hosszú távon lehet folyamatokat, beruházásokat tervezni.
Az előadás egyik fontos üzenete, hogy a gőzfejlesztés korszerűsítése nem a gőzről való „leszokást” jelenti, hanem azt, hogy a gőzt a lehető legkevesebb primer energiából, a lehető legkevesebb veszteséggel állítsuk elő és használjuk fel.
Gőzfejlesztő vagy gőzkazán: hol keletkezik az energiahatékonysági előny?
Csongrádi Endre külön blokkban hasonlítja össze a gőzfejlesztőket a hagyományos gőzkazánokkal, kifejezetten energiahatékonysági szempontból.
| Szempont | Gőzfejlesztő | Gőzkazán |
|---|---|---|
| Üzembe helyezési idő | Néhány percen belül eléri a névleges kapacitást (tipikusan max. 5 perc). | A kazánmérettől függően akár többórás felfűtés szükséges. |
| Energiahatékonyság | Rugalmas, igényhez igazított üzem: nincs értelme folyamatosan „melegen tartani”, készenléti időben lekapcsolható. | Folyamatos üzem mellett gazdaságos; a sűrűn indított–leállított üzem veszteséges. |
| Helyigény | Kompakt, kis alapterületen is elfér, akár konténerben. | Nagyobb gépház, külön kazánház szükséges. |
| Telepítés | Konténeres kialakítás mellett akár 1–2 nap alatt üzembe állítható egy komplett egység. | Hosszabb, helyszíni szereléshez, építészeti beavatkozáshoz kötött telepítési folyamat. |
| Karbantartás | Moduláris felépítés: gyors szerviz, könnyen cserélhető fő egységek. | Időigényesebb karbantartás és javítás. |
| Tápvíz igény | Fordított ozmózisos előkezelés általában nem szükséges, akár kb. 30%-kal alacsonyabb vízfelhasználás érhető el. | RO-vízkezelés gyakorlatilag kötelező a kazánvédelemhez. |
A táblázat jól mutatja: energiahatékonyság szempontjából nem csupán az égő és a hőcserélő hatásfoka számít, hanem a rendszer dinamikája is. Ha a technológiai gőzigény ingadozó – és az ipar jelentős részében ilyen –, a gyors felfutás, a rövid „start–stop” idő és a rugalmas moduláció önmagában komoly primerenergia-megtakarítást hozhat.
Certuss gőzfejlesztők: elektrifikáció és megújulók a gyakorlatban
A Bepatech Kft. által forgalmazott Certuss gőzfejlesztők az előadás másik fő pillérét adják: jó példát mutatnak arra, hogyan lehet a gőzfejlesztést beilleszteni a megújuló és alacsony emissziós energiamixbe.
- Az E- és EMX-sorozat elektromos fűtésű gőzfejlesztők, amelyek villamosenergia-igényét akár napelemes rendszer is fedezheti, részben vagy teljesen. Ezzel a gőztermelés közvetlenül elektrifikálható.
- A gázüzemű típusoknál külön előny, hogy a gázégőket maga a gyártó fejleszti, így biogázra optimalizált égőkkel is szállíthatók a berendezések, tehát a gőztermelés egy része megújuló gázra vihető át.
Az energiahatékonyságot célzottan megcélzó UMX-sorozat 2 t/h gőztermelésig érhető el. Fő jellemzői:
- 20–100% közötti modulációs tartomány egyfokozatú, katalitikus égővel, ami a terheléshez igazított hatékony üzemet tesz lehetővé.
- Földgázra és/vagy PB-gázra alkalmas üzem, így a rendelkezésre álló energiahordozókhoz igazítható a rendszer.
- NOx-kibocsátás 9 ppm alatt, ami a szigorodó légszennyezési előírások mellett komoly környezetvédelmi és engedélyeztetési előny.
A példákból jól látszik, hogy a gőzfejlesztő nem önmagában „gép”, hanem az ipari dekarbonizáció egyik eszköze: villamosított, megújulóval kombinált, alacsony NOx-kibocsátású gőzellátásra ad lehetőséget.
Konkrét energiahatékonysági lépések a gőzrendszerekben
Az előadás egyik legkézzelfoghatóbb része az a lista, amely a gőzfejlesztés és gőzhálózat energiahatékonysági fejlesztéseit sorolja. Ezek közül többet viszonylag alacsony beruházással is meg lehet valósítani.
- Gőzvezetékek szakszerű hőszigetelése
- A tipikus gőzhálózat 170–180 °C hőmérsékletű közeget szállít, ezért a csupasz vagy alulméretezett szigetelés különösen nagy hőveszteséget okoz.
- Az előadó kiemeli: csak a gőzvezetékek kielégítő hőszigetelésével akár 5% gázmegtakarítás elérhető, ami nagy ipari fogyasztónál már számottevő éves költségcsökkentést jelent.
- Füstgáz-hőhasznosítók beépítése
- A füstgázban maradó hőmennyiség visszanyerése az egyik klasszikus, de sok helyen még mindig ki nem használt lehetőség.
- 2 t/h gőztermelés mellett kb. 83 kW hőteljesítmény nyerhető vissza füstgáz-hőcserélővel, amelyet például a tápvíz előmelegítésére lehet fordítani. Ez közvetlen gázmegtakarítást eredményez.
- Hőszivattyú alkalmazása a tápvíz előmelegítésére
- A gőzfejlesztő tápvizének hőmérséklet-emelése hőszivattyúval csökkenti azt a hőlépcsőt, amit fosszilis energiahordozóval kell „áthidalni”.
- A hőszivattyú másodlagos hőforrásból – például technológiai hulladékhőből, kondenzvízből, levegőből – tudja a tápvizet előmelegíteni.
- Hőtartási veszteségek mérséklése
- A kazánköpenyen keresztül beszívott égéslevegő előmelegítése szintén javítja a hatásfokot: a belépő égési levegő magasabb hőmérséklete csökkenti az égőtérben szükséges hőemelést.
- Mivel a gőzfejlesztők indulási ideje nagyon rövid, életszerű megoldás, hogy a berendezést csak tényleges igény esetén tartjuk üzemmeleg állapotban, a felesleges „standby” üzemeket pedig kiiktatjuk.
- Kazánház-koncepció újragondolása
- Az előadás megemlíti: bizonyos esetekben a decentralizált, lokális gőztermelés helyett érdemes elgondolkodni egy dedikált, központi kazánház kialakításán.
- Ennek előnye lehet a jobb szabályozhatóság, a koncentrált karbantartás, valamint az, hogy a hővisszanyerés és a hulladékhő-kezelés is integráltan, optimálisan szervezhető.
Az itt felsorolt tételek többsége nem „high-tech”, hanem jó mérnöki gyakorlat: a hangsúly azon van, hogy ezeket a lépéseket tudatos, egymásra épülő energiahatékonysági programként kell kezelni.
Üzenet az ipari döntéshozóknak és tervezőknek
Csongrádi Endre előadása a gőzfejlesztésre koncentrál, de valójában tágabb energetikai üzenetet fogalmaz meg az ipari szereplők felé.
- A gőz mint hőhordozó maradni fog: a kérdés nem az, hogy kiváltjuk-e, hanem az, hogy mennyi energiát pazarolunk el, amíg előállítjuk és eljuttatjuk a felhasználás helyére.
- A modern gőzfejlesztők – különösen az elektrifikálható, megújuló gázzal üzemeltethető, moduláló NOx-szegény berendezések – jól illeszthetők vállalati dekarbonizációs és fenntarthatósági stratégiákhoz.
- A „kicsi” energiahatékonysági lépések (szigetelés, hővisszanyerés, tápvíz-előmelegítés, okos üzemvitel) együtt már érdemi gázmegtakarítást, költségcsökkentést és emissziómérséklést hoznak.
Az előadás üzenete így egyszerre technológiai és stratégiai: aki ma ipari gőzrendszert tervez, üzemeltet vagy korszerűsít, annak a gőzfejlesztést a teljes vállalati energiarendszer részeként, tudatosan építve, energiahatékonysági fókuszsal érdemes újragondolnia.
