Milyen szabványok alapján, milyen módszerrel, és milyen eltérésekkel történik a különböző légcsatornák tömörségi vizsgálata? Mindezt és sok más hasznos információt is megtud a cikkből a témával kapcsolatban.
A légcsatorna-hálózatok légtömörségi vizsgálata egyre fontosabb szerepet tölt be a hazai és európai épületgépészeti projektekben. A hőenergia-hatékonysági, komfort-, egészségügyi és tűzvédelmi előírások szigorodásával, valamint a minőségi átadási követelmények változásával a szakszerű mérési eljárás, az ezekhez szükséges csatlakozási pontok és a szabványos dokumentálás a tervezők és kivitelezők alapvető feladatai közé tartoznak. A jelen cikk a magyar és európai szabványrendszerre, a mérőcsonk tervezésének és kialakításának elveire, az anyagfüggő különbségekre, a mérési eljárások eltéréseire, és a vizsgálat kötelező eseteire tér ki, gyakorlati szakmai ajánlásokkal kiegészítve.
1. Szabványi háttér
A légtechnikai rendszerek szabványos minősítésének és vizsgálatának elsődleges kiindulópontját a csatornaanyag, keresztmetszeti forma, illetve a vizsgált rendszer célfunkciója adja.
1.1. Fém légcsatornák
Ebbe a kategóriába tartoznak mind a kör (spirál- vagy egyenes varratú), mind a négyszög keresztmetszetű csatornák.
- MSZ EN 12237 Épületek szellőztetése. Légvezetékek. Fémlemezes, kör keresztmetszetű légvezetékek szilárdsága és szivárgása
Meghatározza az A–D osztály követelmény- és vizsgálati rendszert, az alkalmazható nyomástartományokat, a vizsgálat menetét.
- MSZ EN 1507 Épületek szellőztetése. Fémlemezes, négyszögletes keresztmetszetű légvezetékek. Szilárdsági és szivárgási követelmények
E szabvány részben párhuzamos az EN 12237-tel, de kijelöli a négyzetes rendszerhez optimalizált előírásokat.
1.2. Nemfémes légcsatornák (kompozit, műanyag, szálas táblából készült rendszerek)
- MSZ EN 17192 Épületek szellőztetése. Légvezetékek. Nemfémes légvezetékek. Követelmények és vizsgálati módszerek
- MSZ EN 13403 Épületek szellőztetése. Nemfémes csatornák. Szigetelőlapokkal burkolt légvezetékek
Pl. PUR, PIR vagy fémszálas táblával burkolt szellőztető csatornák követelményeit határozza meg.
- MSZ EN 13180 Épületek szellőztetése. Légvezetés. Hajlékony légvezetékek méretei és mechanikai követelményei
1.3. Légtechnikai elemek, szerelvények
- MSZ EN 1751:2024 Épületek szellőztetése. Légelosztó központok. Csappantyúk és szelepek áramlástani vizsgálata
Szabályozó zsaluk, szelepek, záróelemek laboratóriumi légtömörségi vizsgálatáról rendelkezik. Mivel ez laborvizsgálati szabvány, így kivitelezés, vagy átvétel során ilyen méréseket nem szükséges végezzünk. Ismerete azonban már tervezéskor is fontos: törekedni érdemes olyan szerkezetek alkalmazására, amelyek méretezési katalógusadatai e szabvány figyelembevétele alapján kerültek megadásra.
- MSZ EN 15727Épületek szellőztetése. Szellőzővezetékek és légcsatorna-részegységek, szivárgási osztályba sorolás és vizsgálatok
Idomelemek, csatlakozó szerelvények légtömörség szerinti minősítéséről rendelkezik.
1.4. Rendszerszintű szabványok
- MSZ EN 16798-3:2025: Épületek energetikai teljesítőképessége. Épületek szellőztetése. 3. rész: Nem lakóépületek szellőztetése. Helyiségek szellőztető- és légkondicionáló rendszereinek teljesítménykövetelményei (M5-1, M5-4 modul)
Nem lakóépületek szellőztetésének – a teljes hálózatra vonatkozó – energiahatékonysági és légtömörségi követelményeit taglalja. Bevezeti az ATC1–ATC7 légtömörségi osztályokat. - MSZ EN 12599: Épületek szellőztetése. Vizsgálati és mérési módszerek beszerelt szellőztetési és légkondicionálási rendszerek átvételéhez
Ez az átadási vizsgálatok szabványa, minden típusú légtechnikai rendszer teljesítményének helyszíni minősítéséről és jegyzőkönyvezhető tömörségvizsgálatról rendelkezik.
2. Anyagfüggő szabvány- és mérési eltérések
Az eljárás célja minden rendszernél a szivárgási volumen meghatározása adott vizsgálati nyomáson és csatornafelületen, de a konkrét mérési paraméterek és eljárások anyagtól is függnek:
- Fém légcsatornák esetén (MSZ EN 12237, MSZ EN 1507) 500–2000 Pa közti nyomáson, speciális csatlakozási ponton, pozitív vagy negatív túlnyomás mellett történik a mérés.
- Kompozit anyagú vagy szigetelőpanelből épített rendszereknél (MSZ EN 17192, MSZ EN 13403) alacsonyabb próba-nyomásokat, pozitív túlnyomást, rövidebb minta-szakaszt, és deformációfigyelést is alkalmazunk.
- Hajlékony csatornáknál (MSZ EN 13180) csak pozitív nyomáson, rövid mintán, kis ventilátorral történik a vizsgálat. Vákuumteszt tilos!
- Szerelvényeknél, zsaluknál az MSZ EN 1751:2024 alapján egyedi próbák szükségesek, egyedi szerkezeti követelményekkel.
2.1. A mérési módszer részletei és fő alternatívák
A légtömörségi vizsgálat alapja minden esetben a nyomáspróba, ahol az elzárt szakasz stabil túlnyomására vagy vákuumára befújt/elszívott levegőmennyiségét mérik. A vizsgálat főbb lépései:
- A vizsgált szakasz leválasztása,
- Csatlakozócsonk vagy speciális idom csatlakoztatása,
- Nyomás beállítása, stabilizáció,
- Térfogatáram, nyomás és hőmérséklet, páratartalom mérése,
- Eredmények értékelése a szabvány táblázatok alapján.
Fontos különbségek:
- Vizsgálati nyomás: az osztály és anyagtípus szerint akár 2000 Pa-ig terjedhet,
- Minta méret: legalább 10 m² vagy a teljes rendszer 10%-a,
- Idő: legalább 300 másodperc stabil nyomáson,
- Korrekció: légköri, hőmérsékleti viszonyokhoz igazítás,
- Rendszerszintű vagy gyári szakasz-teszt: az előbbi nem lokalizál (pl. MSZ EN 12599/16798-3 szerinti teljes rendszervizsgálat).
- Alternatív kiegészítő, de nem szabványos módszerek: füstpróba, ultrahangos szivárgás-keresés.
3. Csatlakozási pont: mérőcsonk és idom kialakításának szabályai
A szabvány szerint a méréshez nyomólevegő vagy vákuum biztosítására külön tömített mérőidomot/csonkot kell a csatornába tervezni és beépíteni. Az
anemosztát-hely vagy diffúzor-nyílás használata legfeljebb előzetes, nem hiteles méréshez elfogadott, szabványos vizsgálathoz kötelező az előre kialakított csonk/adapter használata.
A mérőcsonk:
- Helyét, méretét és visszazárhatóságát a terveken ki kell dolgozni,
- Úgy kell elhelyezni, hogy utólagosan is hozzáférhető, lezárható legyen,
- Mérés után légmentesen zárható kupakkal vagy szerelvénnyel véglegesen tömíteni kell.
3.1. Mérőperem és mérési csatlakozás kialakítása
A légtömörségi vizsgálat során alkalmazott mérőperem a csatornaszakaszon kialakított, precízen illesztett nyomásmérő nyílás- vagy szűkítőperem, amely az áramlás torzítása nélkül teszi lehetővé a stabil nyomásmérést és a vizsgálati eszköz csatlakoztatását. A perem az MSZ EN 12599:2013 és MSZ EN 12237:2003 szabványok szerinti elvek szerint a csatorna egyenes szakaszán kerül elhelyezésre, biztosítva a lamináris áramlási profilt.
3.2. Mérőperem kialakításának főbb követelményei:
- Anyag: horganyzott vagy rozsdamentes acél, legalább 3 mm lemezvastagság, hegesztett peremmel, ha C–D osztályú rendszerről van szó.
- Tömítés: EPDM vagy szilikon gyűrű, amely a mérés utáni visszazárást is biztosítja.
- Átmérőarány: a perem szűkítő nyílása a csatorna névleges átmérőjének 60–70 %-a; ez biztosítja az optimális nyomásesést és mérési pontosságot.
- Elhelyezés: a mérőperemtől minimum 2 D (kétszeres átmérő) egyenes szakasz előtte, és legalább 1 D utána szükséges.
- Mérőcsőcsatlakozások: a perem előtti és utáni nyomásméréshez 2 db Ø 8–10 mm-es csonk; ezek átlós elrendezésben, gyűjtőgyűrűs kialakítással kapcsolódnak.
A Lindab és Airvent rendszerekhez gyárilag előkészített mérőidomok is rendelkezésre állnak, zárófedéllel és gumigyűrűs tömítéssel, amelyek az ismételt vizsgálatokhoz is tökéletesen alkalmasak.
A mérőperemet a tervekben jelölni kell (pl. MP‑01), elhelyezése pedig mindig hozzáférhető, nem burkolt szakaszra ajánlott.
4. A mérési eljárások kulcskülönbségei
- Fémanyagú és nagy nyomású rendszereknél: mind pozitív, mind negatív nyomáson mérnek, részletes nyomás-lépcsőzés mellett, magas mérési pontossági követelményekkel.
- Kompozit/hajlékony csatornáknál: csak pozitív nyomással, kisebb szakaszokon, érzékenyebb mérőeszközökkel mérnek.
- Rendszerszinten: teljes hálózat helyszíni vizsgálata, ATC-kategória szerinti minősítés. Az eljárás ugyanaz marad, de a normatív értékek és a mérési részletek igazodnak a csatorna típusához.
5. Kötelező vizsgálati esetek
A légtömörségi mérés kötelezettsége a következő szakmai, szabályozási és funkcionális helyzetekben áll fenn:
- C vagy D osztály előírása (közép- vagy nagy nyomású, magas minőségi követelményű rendszereknél),
- Energiahatékonysági igazolás (ha az energetikai tanúsítás a szivárgási értékekkel számol – pl. 9/2023. (V.25.) ÉKM rendelet alapján),
- Kritikus funkciójú létesítmények: műtő, tisztatér, labor, gyógyszergyártó egység, adatközpont, tűzvédelmi/füstelszívó rendszer,
- Műszaki leírás vagy tender specifikáció kifejezett kikötése esetén.
A 9/2023. (V.25.) ÉKM rendelet energetikai számításra nem csak tanúsított légtömörségi adatot enged figyelembe venni. Az MSZ EN ISO/IEC 17050 szabvány szerint 500 m² feletti épületeknél is elegendő a szerelő cég nyilatkozata. Magyarországon a kritikus létesítmények műszaki irányelvei és belső szabályzatai (pl. egészségügy) is kötelezővé teszik a mérés dokumentálását az üzembehelyezési folyamatban. E rendszereknél előírás lehet a szerelői nyilatkozat méréssel történő alátámasztásának kötelme.
5.1. Részleges (ágankénti) vizsgálat lehetősége
Az MSZ EN 12599:2013 lehetőséget ad arra, hogy a légtömörségi vizsgálat ne a teljes rendszerre, hanem annak egy reprezentatív alrendszerére vagy ágra terjedjen ki. Ez különösen akkor indokolt, ha a hálózat nagyméretű, szakaszosan kivitelezett vagy fizikailag egyben nem zárható.
A részleges vizsgálat feltételei:
- A mért szakasz a teljes rendszer legalább 10 %-át képviselje, de érje el a minimum 10 m² felületet.
- Az ág teljesen leválasztható legyen a rendszer többi részéről (pl. gumilabdás zárás, lemezdugóval történő lezárás).
- Az L/A aránya (csőhossz a felülethez viszonyítva) = 1–1,5 közötti értéken maradjon, így a mintaszakasz szivárgási viselkedése reprezentálja a teljes hálózatot.
- Legyen elhelyezve mérőcsonk vagy nyomócsatlakozás, amelyre a vizsgáló berendezés csatlakoztatható.
- A mérés paraméterei (nyomáslépcsők, időtartam, értékelés) azonosak a teljes rendszer vizsgálatával.
A módszerrel nyert adatok általánosíthatók a teljes rendszerre, amennyiben az anyaghasználat, az összeszerelés és a tömítéstechnológia azonos.
Nagy rendszerek esetén ez jelenti a legköltséghatékonyabb és leggyakrabban alkalmazott minőségellenőrzési megoldást, különösen labor-, tisztatéri vagy multidiszciplináris épületrészeknél, amelyek csak részlegesen mérhetők.
6. Gyakorlati ajánlások és szakmai összefoglalás
A légtömörségi vizsgálat nem csak megfelelési kérdés: jelentős energiamegtakarítás, higiéniai biztonság és üzemeltetési hatékonyság múlik rajta. Szakmailag kifejezetten ajánlottak a következők:
- Legyen megfelelő csonk és mérési hely minden tervezett főágban,
- A kivitelezési dokumentációban pontosan megadni a mérési pontokat,
- Szükség esetén helyszíni mérési jegyzőkönyvet mellékelni az átadási dokumentációhoz,
- Minden kritikus rendeltetésű, vagy BREEAM/LEED-minősítési igényű projekt esetén szabványos mérési eljárás dokumentálása. (Az épületet önkéntes, nemzetközi zöldépület-tanúsítási rendszerek szerint értékelik fenntarthatóságra, energiahatékonyságra és környezeti hatások minimalizálására, hivatalos tanúsítvánnyal (pl. Pass, Very Good, Excellent minősítések a BREEAM-nél; Certified, Silver, Gold, Platinum minősítések a LEED-nél.)
7. Források
A cikkben hivatkozott szakmai alapok: MSZ EN 12237, EN 1507, EN 17192, EN 13180, EN 12599, EN 16798-3, EN 13403, EN 1751, EN 15727, Eurovent 2/2, 9/2023. (V.25.) ÉKM rendelet, valamint érvényes szakmai anyagok és gyakorlati segédletek.
A szabványok és rendeletek folyamatos változása miatt minden konkrét projekt, vagy átadási konzultáció előtt szükséges az aktuális szövegváltozat és projekt-specifikus elvárások ellenőrzése!
Magyarországon a légtömörségi mérés jogszabályi, szabványi és műszaki előírások szerint egyre inkább alapkövetelmény – csak gondos tervezéssel, dokumentációval és műszaki fegyelemmel biztosítható a tartós, korszerű és auditálható légtechnikai rendszer.
8. Kapcsolódó cikkek és tanulmányok
- VGF – Légcsatorna hálózatok légtömörsége, Vight Gellért, 2014. november 28. https://www.vgfszaklap.hu/hirek/3526-legcsatorna-halozatok-legtomorsege
Vight Gellért: Légtechnikai rendszerek légtömörősége és vizsgálata – részletes MSZ EN 12237/12599 gyakorlati útmutató, magyar referenciák – előadás
- Lindab: Légtechnikai tervezési segédlet – szabványok és szerelési ajánlások, mérőcsonk- és csatlakozás-kialakítás részletei
- MMK Épületgépészeti tagozat: Különböző funkciójú épületek klímatechnikája III. (MMK 46. kiadvány) Segédlet ipari épületek lég- és klímatechnikai rendszereinek tervezése https://www.mmk.hu/kamarai-tudastar/03-EGT-2019_Kulonbozo_funkcioju_epuletek_klimatechnikaja-III.pdf
A kiadvány a légtechnikai rendszerek minőségbiztosítási és szabványosítási hátterét tárgyalja. - Lindab: Négyszög szerelési útmutató C légtömörséghez – gyakorlati kivitelezési irányelvek és mérőidom típusok
- BlowerDoor: Air tightness test of ventilation ducts – nemzetközi szabványok, mérési elvek és gyakorlati példák
- TightVent: On-site ductwork airtightness measurements in standardization – európai mérési gyakorlatok és statisztikák
http://tightvent.eu/wp-content/uploads/2019/05/TightVent_Webinar_20190425_Slides.pdf
- Airvent SP-AIR rendszer légtömörségi nyilatkozat – gyártói tanúsítvány légtechnikai rendszerekhez
Nádasi Levente
épületgépész tervező, műszaki ellenőr, felelős műszaki vezető
létesítményenergetikai szakmérnök
Kiemelt kép: Google AI
