Pötör Balázs (Robert Bosch Kft.) előadásának összefoglalója a szeptemberi XIII. Megújuló Energia Szakmai Napról.
Az előadó, Pötör Balázs tipikus gázfogyasztású épületekre vonatkozó megtérülésszámítások bemutatása után számba vette a meglévő fűtési rendszerek hőszivattyúval történő bővítésénél jelentkező leggyakoribb problémákat. Ezek a következő területeket érintik:
– megfelelő teljesítményű gép kiválasztása (hőszivattyúk esetén nem ajánlott a gép túlméretezése),
– a meglévő hőleadó fajtája (padlófűtés, radiátoros, konvektoros vagy fan-coilos fűtés),
– rendelkezésre álló elektromos teljesítmény,
– HMV-tartály ideális mérete, tulajdonságai, váltószelepek beépítése,
– puffertartály mérete, bekötése, szabályozók elhelyezése, kompresszor élettartama,
– szabályozás,
– kültéri egység helyének megválasztása,
– zajproblémák,
– beüzemelési hibák.
Egy meglévő fűtési rendszer BOSCH bivalens hőszivattyúval történő bővítésére a következő kapcsolási vázlatot ajánlotta.
Ennél a megoldásnál a hőszivattyú vezérli a gázkazánt is, vagy 0–10 V-os teljesítményszabályozással, vagy on-off jellel. A beüzemelő a rendszeren a következő négy üzemállapotot tudja beállítani:
– soros: a hőszivattyú bizonyos hőmérséklet alatt átvált a gázkazánra,
– kizárólagos: csak a gázkazán üzemel,
– párhuzamos: ha már nem elegendő a hőszivattyú teljesítménye, akkor a beltéri egységben lévő keverőszelep segítségével bekeverhető a gázkazán felől érkező hőenergia,
– hibrid: a hőszivattyú a villamos energia és a gáz energiaárának aránya alapján azt a berendezést üzemelteti, amelynek az üzeme az adott körülmények között gazdaságosabb.
Fontos előny, hogy a hőszivattyú beltéri egysége képes külső jel fogadására (akár az épületfelügyeleti rendszertől). Ha például elfogyasztottuk a rezsicsökkentett gázmennyiséget, és onnantól már csak a hőszivattyús üzemet szeretnénk engedélyezni.
Befejezésül az előadó utalt a BOSCH honlapján megtalálható hőszivattyú-kiválasztó programra, és az azzal kapcsolatos megtérülési diagramra.
