Propán és izobután szivárgás potenciális veszélyei

November elején rendezte meg a Hűtő- és Klímatechnikai Vállalkozások Szövetsége idei szervizkonferenciáját. Alább olvasható el Tomlein Peter (SZCHKT főtitkár) „Propán és izobután szivárgás potenciális veszélyei” című előadásának szakmai összefoglalója.

Tomlein Peter előadásában kiemelte a gyúlékony hűtőközegekkel történő balesetek okait. Ezek a következők:  

  • Propánt tartalmazó, érzékelő nélküli helyiségekbe való belépés, 
  • Szellőzetlen helyiségekben végzett munka szivárgó propánnal,
  • Lefejtés és forrasztás vákuumozás és nitrogénátöblítés nélkül,
  • Maradék hűtőközeg propán olajban és forrasztásban,
  • Propán leeresztés alagsorban szellőztetés nélkül (Indonéziában),
  • Gyúlékony hűtőközeggel való retrofit,
  • Szivárgó egység szétszerelése hűtőközeg eltávolítása nélkül,
  • Eldugult, elzáródott kapilláris és forrasztás,
  • Szivárgás a kompresszor kábeltömítésén keresztül
  • Acetilén szivárgása és forrasztás a propán töltetű hűtőkamrában
  • Szivárgás a környezetbe (hegesztés, cigaretta,..)
  • Szivárgás vízbe, közvetett hűtés során.

A felelősségekkel kapcsolatban megemlítette, hogy a szlovák bírósági gyakorlat szerint:

  • A kivitelező cég nem tudja elkerülni a felelősséget a hibás rendszerért, még akkor sem, ha pontosan követte az ügyfél által átadott terveket.
  • A bíróság álláspontja szerint a kivitelező köteles ellenőrizni a rendszer műszaki és jogi megfelelőségét, és szükség esetén változtatásokat végrehajtani a biztonság garantálása érdekében.
  • Ez a feltétel előzetes (vagy utólagos) kockázatelemzést követel meg. Fontos kiemelni, hogy a kivitelező kötelessége megvizsgálni például a hűtőközeg-töltetek korlátait a felhasználás szempontjából.

Egy konkrét esetben, 2021. augusztus 10-én egy 56 éves karbantartó meghalt, miközben egy kereskedelmi létesítmény hűtőkamráját javította. A baleset akkor történt, amikor a karbantartó egy repedt csövet forrasztott a hűtőrendszerben, és a helyiség hirtelen lángba borult. A bíró a peres eljárás során egyértelműen rámutatott a kockázatelemzés hiányára, a munkaterületek rossz besorolására és a munkavállalók megfelelő képzésének hiányára. A karbantartó cég tulajdonosát egy év és nyolc hónap börtönbüntetésre ítélte, mert egy technikust szellőzés nélküli gépházban, megfelelő képzés és személyi védőfelszerelés nélkül engedett dolgozni. Az üzemeltető tulajdonosát pedig nyolc hónap börtönbüntetésre ítélte, mert nem adott részletes tájékoztatást a karbantartó cégnek a szűk és szellőzés nélküli munkakörnyezet kockázatairól.

A HKVSZ szervizkonferenciájának összefoglalója ide kattintva olvasható el.

Megosztás

Előző olvasása

R290-es működő rendszerek tapasztalatai, esettanulmányok

Következő olvasása

Nagyteljesítményű ipari hűtőberendezéseken végzett retrofitok tervezési gyakorlati, és üzemelési tapasztalatai