40. HKVSZ Szervízkonferencia

Új F-gáz rendelet, hűtőközegek, retrofit – ezek voltak az idei Szervízkonferencia hívószavai. Az első két téma a „HűtősKorcsma” elnevezésű fesztelen hangulatú fórum fő témái is voltak, amely a konferencia előestéjén került megtartásra.

A konferencia programja

Az idei szervízkonferencia november 5-6.-án Siófokon került megrendezésre, amelyen 23 szakmai előadás hangzott el. A konferencián 122 fő szakember vett részt, akik a hűtős szakma összes szegmensét képviselték.

A konferencia előadásai és előadói a következők voltak, amelyek közül négyet emelünk ki.     
1. Robbanásveszélyes hűtőközeggel üzemelő hűtőkompresszorok kialakításának technikai megoldásai a Dorinnál, Gyuricsek István, Buresch Hűtéstechnikai Kft.
2. Légnedvesítés tiszta-terekben; amikor a tudás kifizetődik, Brek Károly, Pálfi László; BR GAL Zöldautó Kft.
3. CO₂ hűtőközegek alkalmazása az ipari hűtéstechnika világában, Tóth Zoltán, Haier Kereskedelmi Hűtéstechnika Kft.
4. Hűtéstechnika? – Jó lenne egy jövőbe látó gömb…, Jakucs Tibor; Soós és Társa ZRt
5. A hűtőközegek jövője és a jövő hűtőközegei. Hűtőrendszerek telepítésének biztonsági kérdései, Korbacska Ákos szakoktató
6. Szivárgásvizsgálati megoldások az F-gáz 3. rendelettel összhangban, Juhász László; Climalife Kft.
7. Miért az A2L hűtőközegek a lehető legjobb alternatívák hűtésre és fűtésre?, Yuobi Idrissi Mohammed, Honeywell Refrigerants
8. A Nemzeti Klímavédelmi Hatóság előadása és fórum, Gurdon-Kiss Hermina, Glück István, az NKVH képviselői
9. Hűtőközeg-átállás az EU-ban: Hogyan tudunk eligazodni az új F-gáz rendeletben?, Vellios Thanasis; Linde Hellas Ltd10. Nagyteljesítményű ipari hűtőberendezéseken végzett retrofitok tervezési, gyakorlati, és üzemelési tapasztalatai, Kecse-Nagy Mátyás tervező, felelős műszaki vezető
11. Propán és izobután szivárgás potenciális veszélyei, Tomlein Peter; SZCHKT főtitkár
12. R744 vs. R290: és a kompresszor mit szól hozzá?, Orovnicky Vladimír; SZCHKT elnök
13. Rosenberg retrofit megoldások, Nyárády Győző; Rosenberg Hungária Kft.
14. Fenntartható 4-évszakos klíma kontrol és körkörös vízmenedzsment megoldások. Rooftop retrofit modernizációs program. Esettanulmány, Bali Endre, OXYMA Systems Kft.
15. Transzkritikus scroll technológia, Grejcz Robert; Copeland
16. Alapvető számítások a betonfödém termikus aktiválásával kapcsolatban, és néhány megvalósult példa, Vajda József főiskolai tanár
17. R290-es működő rendszerek tapasztalatai, esettanulmányok, Horváth Gábor; Columbus Klíma Kft.
18. Levegő-víz hőszivattyúk: diagnózis, hibafeltárás alapjai, Gáti György, Energy Save Hőszivattyú Kft.
19. Zöld átállás – PFAS???????, Piblinger Tibor; Technológia Hűtés és Klíma Kft
20- A járműklímák jelenlegi és jövőbeli kilátásai, Baricz László; Antarktisz Klíma Kft     21. 21. Elektromos járművek klímakompresszorai és további gyakorlati kihívások, Major János, szakoktató
22. EX-es szerviz ventilátor koncepció, Horváth Zoltán, Piblinger Tibor, Várkonyi Nándor
23. A hűtős szakmai továbbképzés helyzete és lehetőségei, Dr. MAIYALEH Tarek egyetemi docens, BME

Miért az A2L hűtőközegek a lehető legjobb alternatívák hűtésre és fűtésre?

Az előadó, Yuobi Idrissi Mohammed leszögezte, hogy az A2L bevezetését a következő három fő tényező ösztönzi:

• Az európai szinten 2050-ig elérendő nettó nulla kibocsátás,
• A 2025 januárjában hatályba lépett F-Gáz III rendelet,
• és az a tény, hogy az z EU elfogadta az „az energiahatékonyság az első” elvet. Ez az Európai Unióban jogilag kötelező érvényű elv, amely az energiahatékonyságot részesíti előnyben az új energiaellátási infrastruktúrával szemben.

Ezek következtében a piac az alacsony GWP-jű (<150) technológiák felé fordul. Megjegyezte, hogy az EU nettó nulla kibocsátási céljainak elérése érdekében sürgős intézkedésekre van szükség, mivel a jelenlegi előrejelzések szerint a nettó nulla elérése akár 10 évvel is késhet. Emellett az EU közbenső célként tűzte ki, hogy 2030-ra legalább 55%-kal kell csökkenti a nettó kibocsátást az 1990-es szinthez képest, a jelenlegi ütem azonban csak 35,5%-os kibocsátáscsökkentést eredményez 2030-ig. 

Az F-gáz III rendelet minden fluorozott üvegházhatású gázra vonatkozik, beleértve a HFC-ket, HFO-kat, HFC/HFO keverékeket, PFC-ket, HFE-ket és SF6-ot. Az F-Gáz III rendelet célja, hogy az új berendezések esetében a lehető leghamarabb alacsony vagy nagyon alacsony GWP-jű megoldásokra térjenek át. A 2024-től 2030-ig tartó kvótacsökkentések korlátozzák a kínálatot és megnövelik a magas GWP-jű hűtőközegek költségeit. Az alacsony GWP-jű A2L hűtőközegek viszont csökkentik a kvótakorlátozásokból fakadó kockázatot. 

Az A2L hűtőközegekre történő átállás a hatékonyság maximalizálása és a költségek csökkentése jegyében történik. Az A2L hűtőközegek jövőbeni vezető szerepét a következő tények támasztják alá és ösztönzik:

• Az EU nettó nulla kibocsátási céljai veszélyben vannak, ezért a dekarbonizáció felgyorsítása szükséges.
• A kiemelkedő hűtési energia felhasználó szupermarketek energiafogyasztása akár 15%-kal is csökkenthető a hatékonyság javításával, ami akár 20%-os működési költségcsökkenést eredményezhet.
• Az F-Gáz szabályozásoknak megfelelő hűtőközegek hosszú távon javítják a hatékonyságot és csökkentik a közvetlen kibocsátást.
• Az energiahatékonyság az első – ez a legfontosabb elv. Ez hatékony hűtőközeg-választással, rendszertervezéssel és fejlett vezérlőrendszerekkel érhető el.
• A bevált A2L hűtőközegek megfelelő kezelési intézkedések és rendszertervezési szempontok mellett biztosítják a biztonság és a hatékonyság közötti egyensúlyt.

Ezután rátért arra, hogy a normál- és méyhűtésben a Solstice^® L40X (R455A) | a bevált megoldás. Ennél a hútőközegnél a hőmérsékletcsúszás könnyen kezelhető amennyiben a kivitelezők követik a rendszer tervét és beállításait. Ezzel kapcsolatban fontos, hogy

• Ne használjunk olyan hőcserélőt, amelyik nem hőmérsékletcsúszásos hűtőközegekkel való használatra van tervezve.
• Ne méretezzük a kompresszort, az elpárologtatót és a kondenzátort a harmatponti hőmérséklet alapján, ugyanis a harmatpont kondenzációs hőmérsékletként való használata hibás tervezéshez és túlméretezett kondenzátorokhoz vezethet.

Végezetül bemutatta, hogy fűtési alkalmazásban a KPI (kulcsfontosságú teljesítménymutató) értékelésénél a biztonság, a karbantartás, a beruházási költség, az EER- és COP-értékek által kifeszített ötszögben a legnagyobb területet az R455C fedi le az R744-gyel és R290-nel összehasonlítva, tehát összességében itt az R455C hűtőközeg alkalmazása adja a legelőnyösebb megoldást.  

R290-es működő rendszerek tapasztalatai, esettanulmányok

Horváth Gábor előadásában hangsúlyozta, hogy az F-gáz törvény elsődleges célja minden F-gáz tartalmú hűtőközegek fokozatos kivezetése 2050-ig, ezért számos multinacionális vállalat már az ESG-k szintjén is előírta a természetes hűtőközegek kizárólagos használatát, nagyrészt ennek is köszönhetően pl. az R290-es (kiváló termodinamikai tulajdonságokkal rendelkező) hűtőközeggel működő hőszivattyúk eladásai Európában (is) kb. 250%-kal fogják felülmúlni a tavalyi évet. 

A kültéri kompakt folyadékhűtők/hőszivattyúk felépítése:

• UV-álló elektromos kábelek, amelyek a ventilátorokat táplálják be, és kültérben helyezkednek el. Ezek speciális bevonattal rendelkeznek, amely megvédi őket a káros sugárzástól és az alacsony hőmérséklet hatásától. 
• EC-ventilátorok, magas hatásfokkal és elektronikus kommutációval az energiahatékonyság érdekében.
• Elektromos kapcsolószekrény, amely az IEC 204-1/EN60204/1 szabvány szerint készült, leválasztó kapcsolóval, zárható ajtóretesszel, IP 54 védettséggel. 
• Fejlett vezérlés szabadalmaztatott, optimalizált szoftverrel, amelyet kifejezetten ehhez az alkalmazáshoz fejlesztettek ki. 
• Inverteres kompresszor, ami lehetővé teszi a berendezés hatékonyságának jelentős növelését részleges terheléseknél, és az elektromos energiafogyasztás csökkentését.
• Biztonsági lefúvató szelep, a berendezésen kívülre felszerelve, és a cső végéhez való speciális készlettel leszállítva. 
• Gázérzékelő és vész-szellőztető ventilátor. A kompresszor dobozába beépített, EX-tanúsítvánnyal rendelkező gázérzékelő és EX minősítésű centrifugál ventilátor, amely biztosítja a kompresszorházon belüli vészhelyzeti szellőzést ill. a megfelelő biztonsági intézkedések aktiválását R290 szivárgás esetén. (A berendezések egyébként maguktól is megállnak az „alacsony nyomás” hibakóddal, a töltetvesztés következtében.)   
• Merev és könnyű felépítmény. A szerkezet kifejezetten a légköri hatásokkal és a korrózióval szembeni teljes ellenállásra lett tervezve és gyártva. Erős tartótalpakkal rendelkezik, amelyek megkönnyítik a berendezés kezelését, és lehetővé teszik az egyszerű és gyors telepítést.

A beltéri (víz-víz) kivitelű hőszivattyúknál a biztonsági berendezésekben a különbség csupán annyi, hogy az MSZ/EN-378 (HVAC szabvány) megfelelősége érdekében a szellőztető ventilátor üzeme folyamatos. A szabvány új, 2025-ös tervezete elkészült, elfogadása esetén, jövőre várható az új kiadás, ami lényeges könnyítéseket vezet be a természetes szénhidrogénekkel töltött (pl: R290/R600/R601…) készülékek telepítési előírásainál. Főleg a kültéri telepítési feltételek voltak túlszabályozottak a szabványalkotók szerint.

Az esettanulmányok között bemutatta a több tanuszodánál (Zirc, Vecsés, Kisbér, stb.) komfort hűtésre és fűtésre alkalmazott megoldásukat. Itt 180kW-os EUROKLIMAT HERA R290 hőszivattyúk kerültek beépítésre.  A tervezett vízhőmérsékletek fűtésre +52^oC    (tk=-13^oC), hűtésre és párátlanításra pedig +5 ^oC (t_k=+35^oC). A hőszivattyú -20^oC és +45 ^oC külső hőmérsékletek között működőképes. A propántöltet mennyisége 6,5 kg/hűtőkör, aminek a széndioxid-egyenértéke 0,041 tonna/gépegység. Az R410A-val szembeni megelőzött kibocsátás pedig 65 tonna CO₂/gépegység.

Propán és izobután szivárgás potenciális veszélyei

Tomlein Peter előadásában kiemelte a gyúlékony hűtőközegekkel történő balesetek okait. Ezek a következők:  

• Propánt tartalmazó, érzékelő nélküli helyiségekbe való belépés, 
• Szellőzetlen helyiségekben végzett munka szivárgó propánnal,
• Lefejtés és forrasztás vákuumozás és nitrogénátöblítés nélkül,
• Maradék hűtőközeg propán olajban és forrasztásban,
• Propán leeresztés alagsorban szellőztetés nélkül (Indonéziában),
• Gyúlékony hűtőközeggel való retrofit,
• Szivárgó egység szétszerelése hűtőközeg eltávolítása nélkül,
• Eldugult, elzáródott kapilláris és forrasztás,
• Szivárgás a kompresszor kábeltömítésén keresztül
• Acetilén szivárgása és forrasztás a propán töltetű hűtőkamrában
• Szivárgás a környezetbe (hegesztés, cigaretta,..)
• Szivárgás vízbe, közvetett hűtés során.

A felelősségekkel kapcsolatban megemlítette, hogy a szlovák bírósági gyakorlat szerint:

• A kivitelező cég nem tudja elkerülni a felelősséget a hibás rendszerért, még akkor sem, ha pontosan követte az ügyfél által átadott terveket.
• A bíróság álláspontja szerint a kivitelező köteles ellenőrizni a rendszer műszaki és jogi megfelelőségét, és szükség esetén változtatásokat végrehajtani a biztonság garantálása érdekében.
• Ez a feltétel előzetes (vagy utólagos) kockázatelemzést követel meg. Fontos kiemelni, hogy a kivitelező kötelessége megvizsgálni például a hűtőközeg-töltetek korlátait a felhasználás szempontjából.

Egy konkrét esetben, 2021. augusztus 10-én egy 56 éves karbantartó meghalt, miközben egy kereskedelmi létesítmény hűtőkamráját javította. A baleset akkor történt, amikor a karbantartó egy repedt csövet forrasztott a hűtőrendszerben, és a helyiség hirtelen lángba borult. A bíró a peres eljárás során egyértelműen rámutatott a kockázatelemzés hiányára, a munkaterületek rossz besorolására és a munkavállalók megfelelő képzésének hiányára. A karbantartó cég tulajdonosát egy év és nyolc hónap börtönbüntetésre ítélte, mert egy technikust szellőzés nélküli gépházban, megfelelő képzés és személyi védőfelszerelés nélkül engedett dolgozni. Az üzemeltető tulajdonosát pedig nyolc hónap börtönbüntetésre ítélte, mert nem adott részletes tájékoztatást a karbantartó cégnek a szűk és szellőzés nélküli munkakörnyezet kockázatairól.

Nagyteljesítményű ipari hűtőberendezéseken végzett retrofitok tervezési gyakorlati, és üzemelési tapasztalatai 

Az előadó, Kecse-Nagy Mátyás beszámolt arról, hogy Magyarországon turbókompresszoros hűtőgépeken elsőként végeztek retrofitot, amelynek során 1995-1998 között három, különböző elpárolgási hőmérsékleten üzemelő hűtőberendezést alakítottak át az abban az időben környezetbarát hűtőközegnek tekintett R134a -ra illetve  R123-ra. 

A három retrofit műszaki adatai:  

1. MITSUBISHI  YORK M 323 A  típusú turbókompresszoros hűtőgép átállítása R12-ről  R134a -ra egy töménysav üzemben 1995-ben.
   A kompresszor gyártási éve:1985, n=7700 f/perc,   Q= 5.280.000 Kcal/h=6.140 kW, p_sz=1,73 bar (abszolut), p_ny=10,8 bar (abszolut), t_elp= -15 ^oC, közvetítő közeg 30%-os metilalkohol, a hűtőközegtöltet tömege 1600 kg. 
2. YORK/BORG WAGNER LTD típusú egyfokozatú turbókompresszoros hűtőgép átállítása R11-ről  R123a-ra egy klórcseppfolyósító üzemben 1998-ban. 
   A kompresszor gyártási éve: 1980, n=9400 f/perc, Q= 720.000 kcal/ó=837kW, p_sz=-0,52 bar, p_ny=1,57 bar, t_elp= +6 ^oC, közvetítő közeg édesvíz, töltet tömeg 280 kg. 
3. KAZANYI gyártmányú 3 darab háromfokozatú turbókompresszoros hűtőgép átállítása R12-ről   R134a-ra egy hűtőtelepen 1998-ban.
   A kompresszorok gyártási éve: 1968-1974, fordulatszám n=9.500 f/percről 10.200 f/percre  növelve, Q_össz= 1.500.000 kcal/ó=1744 kW, t_elp= 0 – (-3) ^oC, közvetítő közeg glikolos víz.   

Az átalakítások előtt a régi és az új hűtőközeg hűtőkörfolyamati hőtani, kémiai, és fizikai tulajdonságainak figyelembevételén túlmenően a szerkezeti anyagok, a kenőanyagok és a statikus és dinamikus tömítések kémiai viselkedésének megfelelő anyagokat építettünk be. A MITSUBISHI York kompresszor járókerekének alumíniumlapátjánál polimer ragasztást végeztek és   alumínium csúszócsapágy ötvözetet alkalmaztak, a többi kompresszornál pedig fehérfém csúszócsapágy titánötvözetet alkalmaztak a járókeréknél. Az alumínium Mn tartalma a 2 %-ot nem léphette túl. Az új poliészter olaj a ragasztott járókereket nem oldotta, a retrofit elkezdése előtt ezt ellenőriztük!

A retrofit elkezdése előtt elkészítettük a hűtőrendszer szabályozási vázlatát, és méréseket végeztünk különböző terheléseken. Az összehasonlításnál az új hűtőközeg mért értékénél 3-5%-os fajlagos hűtési teljesítmény javulással számoltunk -15 ^oC elpárolgási hőmérséklet mellett.

A retrofit elkezdése előtt ellenőriztük az üzemóra számot, amely kétszerese volt az előírt üzemóraszámnak, ezért nagy karbantartási revíziót végeztünk, a forgórész statikus és dinamikus kiegyensúlyozását követően a tömítőanyagcserét is elvégeztük. Az olajrendszert az ásványolajtól megtisztítottuk a tisztítást addig végeztük amíg a maradék ásványolaj tartalom 1% alá csökkent.

A szabályozó és védelmi, biztonsági értékeket az új közeg paramétereinek megfelelő értékeire állítottuk be. A poliészterolaj nedvszívó képességére fokozott figyelmet fordítottunk. A teljesítmény mérést különböző terheléseken végeztük el. az eredmények igazolták a számításainkat. 

Megállapítható, hogy egy jól tervezett hűtőrendszer akkor műkődik üzembiztosan, ha igazodik a fogyasztói igényekhez miközben a hűtőgépet is megvédjük a károsodásoktól!

Dr. Vajda József