Lezárult a jelentkezés a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Nemzeti Tőkeholding (NTH) együttműködésével, valamint a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) finanszírozásával megvalósuló Lakhatási Tőkeprogramra. A március 17. és 24. között meghirdetett pályázatra 20 piaci alapkezelő 23 alapja jelentkezett, összesen mintegy 393 milliárd forint összegű tőkeigénnyel. A közel kétszeres túljelentkezésre tekintettel a lakáskínálat bővítését támogató tőkeprogram végül 100 milliárd forinttal megemelt, 300 milliárd forintos keretösszeggel indul el. A program akár további 1000 milliárd forint értékű fejlesztésnek is megágyazhat a piacon, segítve ezzel a magánszemélyek lakáshoz jutását és az otthonteremtést – tájékoztatott a Nemzeti Tőkeholding november elején.
Közleményükben azt írják, „a pályázat sikeresen zárult, a Lakhatási Tőkeprogramra összesen 20 piaci alapkezelő adta le jelentkezését az alapjaival, közülük 19 megfelelt a kiírt követelményeknek. A piaci befektetési alapkezelők az eredetileg meghirdetett 200 milliárd forintos kereten jelentősen túlmutató, 393 milliárd forint értékben igényeltek forrást. A Nemzetgazdasági Minisztérium, a Magyar Fejlesztési Bank és a Nemzeti Tőkeholding az igényeket figyelembe véve a keretösszeg megemeléséről határozott, így a program 300 milliárd forintos keretösszeggel indul el.
A megvalósítók azt várják, hogy további mintegy 1000 milliárd forintnyi fejlesztés indulhat el, és országszerte akár 30 ezer új ingatlan készülhet el.
A tőkeprogramra olyan hazai alapkezelők jelentkezhettek nyilvános pályázat útján, amelyek jelentős tapasztalattal, szakmai tudással és eredményekkel rendelkeznek, és 2024. év végéig legalább 25 milliárd forint vagyont kezeltek ingatlan- és/vagy értékpapíralapokban, vagy átlagosan együttesen legalább 25 milliárd forint jegyzett tőkéjű magántőkelapot kezeltek. Egy alapkezelő akár több alappal is pályázhatott, így alaponként legalább 5 milliárd forint, alapkezelőnként maximum 20 milliárd forint tőkejuttatást kaphatnak. Az első források kihelyezése várhatóan a második negyedévben valósulhat meg.
Az MFB a magyar gazdaságfejlesztés kiemelt szereplőjeként, kontraciklikus szerepvállalásával hozzájárul a gazdasági teljesítmény stabilitásához, így a lakáspiaci ingadozások kisimítása is határozott célkitűzés. „A megfizethető lakhatás biztosítása kulcsfontosságú társadalmi és gazdasági kérdés. Az MFB elkötelezett a piaci szereplők katalizálását célzó kezdeményezések finanszírozásában, amelyek bővítik az ingatlanpiaci lehetőségeket. A stratégiai jelentőségű ágazat fejlődési pályára állítása kulcsfontosságú a magyar családok támogatása szempontjából, emellett jelentős mértékben hozzájárul a gazdasági teljesítményhez is” – emelte ki Katona Bence, a Magyar Fejlesztési Bank elnök-vezérigazgatója, aki azt is elmondta, „a program keretében az ingatlanalapok az elnyert tőkejuttatás 100%-át kizárólag magyarországi ingatlanbefektetésekre fordíthatják, azon belül is elsősorban lakások, valamint bérlakások és kollégiumi épületek fejlesztésére. A Lakhatási Tőkeprogram forrásainak 30 százaléka Budapest területén kívül megvalósuló projektekre irányulhat”.
Buda Sándor, a Nemzeti Tőkeholding elnök-vezérigazgatója az eredmények kapcsán elmondta: „Örömmel tapasztaltuk, hogy a Lakhatási Tőkeprogram iránt ilyen kiemelkedő érdeklődés mutatkozott a piaci alapkezelők részéről, ez jó fokmérője a megfizethető lakóingatlanok fejlesztése iránti igénynek. A megvalósítási szakasz még az idén elkezdődik, 2-3 éven belül pedig már el is készülnek az új lakóépületek, kollégiumok.”
Az egyes tőkebefektetések piaci alapon, vagyis legalább 30 százalékos magánbefektetői hozzájárulással, a piaci feltételekkel megegyező hozamelvárások mellett valósulnak meg. Minden fejlesztéshez kötelező független szakértői (GAP és MEIP) vizsgálat is, amely igazolja a piaci hiányosságot és a projekt gazdasági racionalitását. A nyertes alapok a rendeltetésszerű felhasználás érdekében beszámolási kötelezettséggel bírnak az NTH felé, amely szankciókkal élhet a nem időarányos vagy nem megfelelő teljesítés esetén.
Forrás: Nemzeti Tőkeholding / sajtóközlemény
Fotóillusztráció: Canva
Mit hozhat a program az ingatlanpiacon?
Régóta vitatott a hazai ingatlanpiacon, hogy az államnak részt kell-e vennie újlakásépítési ösztönző programokban. A jelenleg futó, de egyelőre inkább csak a könnyen mozgósítható „forró tőkét” bevonó 3%-os állami támogatású lakásvásárlási hitel nem hozta meg a kívánt élénkítő hatást. Ezzel együtt azonban mintegy 10-15 százalékkal megemelkedtek az ingatlanárak, az albérletárak nem kevésbé.
A közvetlen támogatás felpezsdítheti az újépítésű lakások piacát, és enyhítheti az elmúlt évek kínálati hiányát, mérsékelheti az árak elszabadulását, és élénkítheti a gazdaságot. A kormányzati szándék szerint a 30%-os magánbefektetői részvétellel nőhet az átláthatóság és szakmai kontroll, valódi piaci igényekhez igazodó beruházások valósulhatnak meg. Az országos lefedettség, különös tekintettel a vidéki projektekre (források 30%-a Budapest területén kívül kerül kiosztásra), hozzájárulhat a regionális fejlesztéshez és a helyi gazdaságok fellendítéséhez.
A közvetlen állami-magatőke befektetéses lakásépítési modell nemzetközi szinten is egyre népszerűbb, hiszen hasonló mechanizmusok működnek például Németországban, Ausztriában vagy az Egyesült Királyságban is a városfejlesztés és energiahatékony építés területén.
Mit ad ez az épületgépészeti piacnak?
- Az új építési hullám komplex gépészeti kihívásokat és jelentős kapacitásigényt teremthet, különösen a fenntartható, energiatudatos és megújuló forrásokat alkalmazó rendszerek esetében.
- Várhatóan növekszik a kereslet a korszerű hőszigetelési, fűtés-hűtés (pl. hőszivattyú, kondenzációs kazán, okos vezérlés), vízellátási és csatornázási megoldások iránt, ami ösztönözheti az innovációt és versenyt az épületgépész szektorban.
- A projektekhez kötelező független gazdasági (GAP és MEIP) vizsgálatok garantálhatják, hogy a műszaki tartalom megfeleljen a piaci és fenntarthatósági elvárásoknak, és ténylegesen csökkentse az üzemeltetési költségeket.
- A jelentős beruházási volumen elősegítheti az egyes ágazatokon belüli specializációt, az utánpótlás-képzést és a hazai épületgépészeti szereplők megerősödését, továbbá hozzájárulhat a magyar munkaerőpiac stabilitásához.
Zámbori Bíró Tamás
