„…ugyan megújuló energiaforrásokat nagyobb arányban használunk, és a szén részesedése is csökkent a villamosenergia-termelésben, de az energiaigény általános növekedése miatt összességében több szenet használtunk fel” – elemezte a Guardian jelentésére alapozva a Telex, amely itt olvasható el.
Mint ahogyan a cikkben idézik Clea Schumert, a jelentést vezető World Resources Institute agytröszt kutatóját, aki azt mondta:
„Nincs kétség afelől, hogy nagyrészt helyes dolgokat teszünk. Egyszerűen nem haladunk elég gyorsan. Értékelésünk egyik legaggasztóbb megállapítása, hogy a szén fokozatos kivezetésére irányuló erőfeszítések messze elmaradtak a helyes úttól.”
Nemrégiben Gelencsér András, az Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja „Fenntartható? Fejlődés?” című székfoglaló előadásának fókuszában is a fenntartható fejlődés valódi lehetőségeinek és korlátainak kérdésköre állt. Az előadásban (amely itt nézhető vissza) részletesen foglalkozott a fenntarthatóság társadalmi-ökológiai kihívásaival, a döntéshozatal felelősségével a jelenben hozott intézkedések hatásairól a jövő generációira nézve.
Gelencsér előadásában hangsúlyozta, a fenntartható fejlődés kérdése nem csupán technikai vagy gazdasági probléma, hanem komplex társadalmi, ökológiai rendszer. A klímaváltozás — amely az átlaghőmérséklet, csapadék és széljárás hosszú távú változásait jelenti — súlyos hatással van a globális életfeltételekre. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése mellett beszélt a légköri aeroszolok szerepéről, amelyek részben befolyásolják az éghajlati viszonyokat.
Az előadás kitért arra is, hogy a fenntartható fejlődés korlátait részben az emberi tevékenységek okozta környezeti terhelés, erőforrások kimerülése és társadalmi-gazdasági tényezők határozzák meg. Különös figyelmet kapott az, hogy
a jelenlegi globalizált gazdasági rendszerek és a fogyasztói kultúrák jelentősen akadályozzák a valódi fenntarthatóságot.
Gelencsér András felhívta a figyelmet arra is, hogy a tudományos kutatás és ismeretterjesztés kulcsszerepet játszik abban, hogy a közösségek, döntéshozók és a társadalom egésze megértse a fenntarthatatlan folyamatokat és azok következményeit. A tudás mellett azonban szükség van politikai akaratra és valódi cselekvésre is.
Előadásának egyik alapvető üzenete volt, hogy a most hozott döntések nemcsak a jelenlegi társadalmak életminőségét, hanem a jövő generációk túlélési esélyeit is alapvetően meghatározzák. A fenntartható fejlődés tehát nemcsak egy tudományos fogalom, hanem erkölcsi követelmény is.
Forrás: Telex / MTA
Fotóillusztráció: Canva / AI
