Cikkünket elolvasva betekintést nyerhet a BIM jogszabályi környezetébe, megismeri a felsőoktatási kínálatok egyikét, valamint egy esettanulmányt is, amelynél egy szennyvíztisztító telep kivitelezése és megvalósult állapotrögzítése BIM-alapon történt.
A BIM lehetőségei és szükségessége
Az építményinformációs modellezés (BIM) az épületgépészet és egyéb építőipari szakágak esetén is dinamikusan fejlődő, a tervezést, kivitelezést és üzemeltetést támogató módszertan, amely a szakterületek közötti együttműködés hatékonyságát jelentősen javítja. Tervezési szakaszban a BIM-modellek segítségével lehetővé válik a gépészeti rendszerek háromdimenziós vizualizációja, a modellezett geometriák segítségével ütközésvizsgálatokat, anyagmennyiség-kigyűjtéseket és akár rendszer-optimalizálást is végezhetünk. Emellett a dinamikus szimulációk tudományos megalapozottsággal építhetők be a BIM-alapú munkafolyamatokba, elősegítve a pontosabb tervezést. A kivitelezés során a modellek térben és időben követhető háromdimenziós információforrásként szolgálnak, csökkentve a felmerülő hibalehetőségeket, ezzel javítva a kivitelezés minőségét és lefolyását. A meglévő és megvalósult állapotokat rögzítő felmérés, majd az ezek alapján készülő BIM-modellek pedig támogatják az üzemeltetést, amely akár élő üzemeltetési rendszerré is fejleszthető a projektek zárásaként.
A hazai szabályozási környezet is folyamatosan alkalmazkodik ehhez a fejlődéshez. A 2023. évi LXIX. – az állami építési beruházások rendjéről szóló – törvény előkészítési és megvalósítási kötelezettségként helyezi előtérbe a BIM használatát, hozzájárulva a több szegmens közötti integrált információáramláshoz. Ugyanakkor a 31/2024. (VIII. 22.) ÉKM-rendelet konkrét követelményrendszert ír elő a BIM-alapú tervezés és műszaki megvalósítás számára, amely épületgépészeti szempontból a rendelet hatálya alá eső beruházások esetén már elvárásként jelenhet meg. A BIM alkalmazásának fontosságát az üzemeltetési fázisban is felismerte a jogalkotó. A 27/2025. (VIII. 28.) ÉKM-rendelet – amely az állami tulajdonú ingatlanokon megvalósuló építmények üzemeltetésének feltételeit és az üzemeltető kiválasztásának szabályait rögzíti – szintén utal a BIM-szemléletre. Ez a szabályozás újabb lépés afelé, hogy a BIM ne csupán a tervezési és kivitelezési szakaszokban, hanem az üzemeltetés teljes időtartama alatt aktív eszközként jelenjen meg, biztosítva az adatvezérelt (akár digitális iker alkalmazásán alapuló) üzemeltetés lehetőségét.
Az oktatás szerepe a BIM fejlődésében és elterjedésében
A BIM-módszertan hazai elterjedésében kulcsszerepet játszik a felsőoktatás. A Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Karán több mint tíz éve zajlik célzott BIM-oktatás. A tantervekbe integrált kötelező és választható kurzusok során a hallgatók elméleti és gyakorlati szinten is megismerik a BIM-módszertanok alapjait, kapcsolódó fogalmait és alkalmazási területeit. A képzés részeként a diákok nemcsak a tervezéstámogató, modellező szoftverek használatát sajátítják el, hanem komplex feladatokon keresztül fejlesztik a BIM-modellekhez kapcsolódó információmenedzsment-kompetenciáikat is. Emellett betekintést nyernek a BIM-modellek különböző felhasználási lehetőségeibe – legyen szó ütközésvizsgálatról, anyagmennyiség-kinyerésről stb. –, így felkészülten léphetnek be a digitális építőipari környezetbe.
A digitalizáció térnyerése az építőiparban nemcsak technológiai, hanem oktatási kihívásokat is magával hozott. A BIM-módszertan eredményes alkalmazásához nem elegendő a szoftveres ismeret, elengedhetetlen a komplex szemléletmód és a szakágak közötti együttműködés kultúrájának elsajátítása. Ebben játszanak kulcsszerepet a szakirányú továbbképzések, amelyek gyakorló mérnökök számára kínálnak naprakész tudást és gyakorlati megközelítést.
A PTE Műszaki és Informatikai Karán 2021-ben indult el a BIM-szakmérnök szakirányú továbbképzés, amely növekvő érdeklődés mellett jelenleg is maximális létszámmal fut. A képzés célja, hogy strukturált keretek között fejlessze a szakmagyakorlók BIM-kompetenciáit, legyenek azok például épületgépészek, építészek, építőmérnökök, villamosmérnökök, tervezők, kivitelezők. A modulárisan felépített képzés során nem csupán az egyes szakmai területek elmélyítésére kerül sor, hanem különös hangsúlyt kap a multidiszciplináris gondolkodás és az együttműködés fejlesztése is, ami a BIM egyik legfőbb erőssége.
A résztvevők valós példákon, esettanulmányokon és projektalapú gyakorlati feladatokon keresztül sajátítják el, hogyan lehet a BIM-modellt és -módszertant az előkészítés, tervezés, kivitelezés és üzemeltetés különböző fázisaiban hatékonyan alkalmazni. A képzés kiemelten foglalkozik a BIM szerződéses követelményeivel (pl. EIR-, BEP-dokumentumcsomagok), az adatrögzítési módszertanokkal, a minőségbiztosítási elvekkel, a BIM-szabványok és jogi környezet megértésével és számos más kapcsolódó tématerülettel. Mindezek mellett a nemzetközi gyakorlatok és innovatív megoldások is bemutatásra kerülnek, ezáltal a résztvevők nemcsak hazai, hanem globális kontextusban is el tudják helyezni tudásukat. A BIM-szakmérnök szakirányú továbbképzés hosszú távon hozzájárulhat ahhoz, hogy a BIM-szemlélet széles körben, tudatosan és hatékonyan épüljön be a hazai építőipari gyakorlatba.
Esettanulmány – megvalósulás rögzítése, majd üzemeltetés-szempontú alkalmazása
A Szabadics Építőipari Zrt. részvételével kivitelezett, a DV-Dráva projektcsoport keretében megvalósuló „Gelse központú agglomeráció szennyvízelvezetése és -tisztítása” című, KEHOP-2.2.2-15-2021-00172 azonosítószámú projekt célja egy új, korszerű szennyvíztisztító telep létesítése volt, a meglévő telep közvetlen szomszédságában. A beruházás megrendelői elképzelése egy klasszikus, átfolyó rendszerű, két párhuzamos vízággal működő eleveniszapos technológia alkalmazása volt, amely a hazai gyakorlatban régóta megbízható és sztenderd megoldásként ismert.
A projekt megvalósítása a Sárga FIDIC szerződéses rendszer keretében történt, amely lehetőséget biztosított innovatív, hatékonyabb technológiai megoldások alkalmazására. Ennek eredményeként a hagyományos, több műtárgyból álló telepi kialakítás egy tömbösített, komplex műtárgyon belül valósult meg. Ez a megközelítés lehetővé tette a technológiai gépészeti berendezések számára szükséges minimális tér biztosítását, valamint a korábban kihasználatlan, meddő terek funkcionális hasznosítását. A műtárgyba integrálásra került a felügyeleti központ, valamint a szociális blokk, amely a kezelőszemélyzet számára biztosítja a szükséges munkakörnyezetet. A tervezés során kiemelt szempont volt a telep „tiszta térként” való kialakítása, amely lehetővé teszi a diszpécserközpontból történő folyamatos panorámás vizuális kontrollt. Ez a megoldás nemcsak az üzemeltetés hatékonyságát növeli, hanem hozzájárul a higiéniai és biztonsági követelmények magas szintű teljesítéséhez is.
A telep fontos innovatív eleme egy speciálisan kialakított és szigetelt, energiaoptimalizált központi átemelő. Másrészről az egy helyiségben elhelyezett előmechanikai egység, az iszapvíztelenítés, valamint ipari vízellátás egy légtérben való elhelyezése miatt, a korrozív gázok és gőzök korrózióvédelmi kockázatot jelentenek, ezért a fűtési rendszer mennyezetbe ágyazott megoldással került kialakításra. A hőenergia biztosítására levegő-víz hőszivattyús rendszer készült, amely a felületi fűtés mellett fan-coil berendezésekkel is támogatja a technológiai hőigény kielégítését, miközben megfelelő komfortot biztosít az üzemeltető személyzet számára.
Az építmény összetettsége, a technológia, az épületgépészeti rendszerek, a tartószerkezet és építészet együttese indokolta a BIM alkalmazását. A projekt megfelelő lefutása céljából egy EIR-dokumentum (megbízói követelményeket tartalmazó dokumentum) készült, amelyben a Szabadics Építőipari Zrt. megfogalmazta BIM-szempontú igényeit. A leendő vezető megbízott fél ezt követően egy PRE-BEP-dokumentumban válaszolt, és igazolta vissza az igények teljesíthetőségét, majd később ezen igényeket a megvalósítás szintjére emelte. A követelmények megfogalmazása során egy lézerszkenneres felmérés elkészítése került kiírásra, melynek végeredménye egy szakáganként eltérő részletességgel újra-mintavételezett pontfelhőállomány lett (1. ábra). A BIM-modell készítése során a modellezők kiemelt figyelmet fordítottak a geometriák, az elemazonosítás és az információtartalom megfelelőségére, hiszen ezáltal biztosítható a modell üzemeltetési célú hasznosítása.
A mennyiségi kigyűjtések rendszerezését a P&ID (Piping and Instrumentation Diagram) elemazonosítási struktúrája teszi lehetővé, amely alapján a gépészeti elemek helyiségenként, illetve egyedi „worksetparaméter” szerint csoportosíthatók. Ez a paraméter a berendezések technológiai rendszerben betöltött funkcióját tükrözi, így biztosítva a pontos és funkcionális alapú nyilvántartást (2. ábra). Az egyes berendezések rendelkeznek releváns paraméterhelyekkel, melyekben az üzemeltetési és garanciális adatok tárolhatók, támogatva ezzel az üzemeltetést.
A kiviteli és a megvalósulási tervi állapotok összevetése a ténylegesen felmért állománnyal elengedhetetlen részét képezi az üzemeltetési célú modellépítésnek. Jelen projekt esetén a pontfelhőállomány és a tervek alapján készülő geometriák összevetése szoftveresen történt. Végeredményként a gépészeti rendszerek pontos, a megvalósult állapotoknak megfelelő formában készültek el, így biztosítva az üzemeltetéshez szükséges geometriai adatok helyességét (3. ábra).
Összegzés
A BIM-módszertan elterjedése és alkalmazása véleményünk szerint az építőipari fejlődés egyik alappillére. Célszerű meglátni és megérteni a technológiában rejlő előnyöket, és biztosak vagyunk abban, hogy ami először nehézségnek, plusz időráfordításnak tűnik, az a későbbiekben jobb minőségű munkát és hatékony, jobban átlátható folyamatokat eredményez.
Köszönetnyilvánítás
A cikk megírásához szakmai támogatást nyújtott a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Kar, BIM Skills lab kutatócsoport, valamint a vele együttműködésben álló Szabadics Építőipari Zrt.
A cikk megírásában szerzőtársaim voltak Bakai Nándor, dr. Máder Patrik Márk, Jászberényi Tünde, mindhárman a PTE MIK BIM Skills lab kutatócsoport tagjai, valamint Németh Miklós, a Szabadics Építőipari Zrt. BIM-szakmérnöke.
Dr. Rák Olivér
adjunktus
PTE Műszaki és Informatikai Kar
BIM Skills labor kutatócsoport
Dr. Rák Olivér
2009-ben kezdte meg tanulmányait a PTE Műszaki és Informatikai Kar építészmérnöki képzésén, ahol korán megmutatkozott a digitális megoldások iránti érdeklődése. 2016-ben a doktori tanulmányai alatt már a BIM-módszertanok alkalmazásával foglalkozott, és kutatta az innovatív eljárások piaci alkalmazhatóságát. 2018-tól az MSZT és a CEN (Európai Szabványügyi Testület) delegált tagjaként hozzájárult a BIM-szabványosítás folyamataihoz. 2021-től mint a kar adjunktusa a PTE MIK „BIM szakmérnök szakirányú továbbképzés” oktatójaként is segíti a mérnökök képzését, valamint szakdolgozatok, doktori kutatások témavezetőjeként és aktív kutatóként folyamatosan fejleszti tudását, és új digitális megoldásokkal támogatja az építőipar számos szegmensét.
Kiemelt fotó: Canva
