Az építőipar meghatározó szerepet játszik Magyarország energia- és környezetvédelmi kihívásainak kezelésében. Az ÉVOSZ 2025-ben első alkalommal készített fenntarthatósági felmérést tagvállalatai körében, ahol a nagy vállalatokat kérdezte, és amelyet a jövőben tervezetten minden évben megismételnek.
A válaszadók lefedik az építőipar teljes értékláncát a kivitelezőktől az építőanyag-gyártókon át a mérnöki irodákig.
Az eredmények szerint a nagy vállalatok 75 százaléka rendelkezik környezetirányítási rendszerrel, 62 százalékuknál pedig fenntarthatósági stratégia is működik. A válaszadók több mint fele kijelölt felelőst foglalkoztat a területre.
A vállalatok többsége az energiafogyasztást (92 %), a keletkező hulladékot (77 %) és a vízhasználatot (72 %) méri, de a közvetett kibocsátások – például szállítás, utazás – nyomon követése jóval ritkább (42, illetve 37%).
A kibocsátások csökkentésében vegyes a kép: 42 százalék konkrét szén-dioxid-csökkentési célt tűzött ki, 15 százalék már karbonsemlegességi tervvel is rendelkezik, ugyanakkor a vállalatok több mint egyharmadának nincs semmilyen célja.
A körforgásos gazdaság elvei széles körben jelen vannak: a válaszadók 82 százaléka foglalkozik újrahasznosítással és hulladékcsökkentéssel, míg 62 százalék beszerzéseinél is figyelembe veszi a fenntarthatósági szempontokat.
A társadalmi területen is van előrelépés: a cégek kétharmada méri a munkavállalói elégedettséget, 70 százalékuk tartott már fenntarthatósági képzést, és 85 százaléknál működik panaszkezelési rendszer.
Az irányítási szempontokban ugyanakkor hiányosságok látszanak: mindössze a cégek 32 százaléka vizsgálja alvállalkozói fenntarthatóságát, és kevesebb mint felük rendelkezik olyan kockázatkezelési rendszerrel, amely a fenntarthatósági kockázatokat is figyelembe veszi.
A piaci tapasztalat az, hogy mikro- és kisvállalkozói körben a fenntarthatósági kérdésekben komoly elmaradások vannak a nagy vállalatokhoz képest. A nagyobb piaci szereplők tudásának, gyakorlatának megosztására is szükség van. A legnagyobb kihívásokat a kapacitáshiány, az adminisztratív terhek, a magas költségek és az adatgyűjtés nehézségei jelentik.
A fenntarthatóság építőipari szerepéről és a friss felmérés eredményeiről az ÉVOSZ podcastjében, a Spakli’21 legújabb adásában is szó esett, ahol Bene János beszélgetett Kálmán Péterrel, az ÉVOSZ Fenntarthatósági Tagozatának elnökével, az Óbuda Group vezérigazgatójával. A központi kérdés: miért vált elkerülhetetlenné a fenntarthatóság az építőiparban, és hol tartanak ezen az úton a hazai szereplők?
Az ország teljes energiakészletének 40 százalékát az építőipari és az épületek használják fel, és a keletkező hulladék több mint fele – 52 százalék – szintén az építkezésekhez, az épületekhez köthető. „Az építőipar óriási hatással lehet az energiafüggőség csökkentésére és a megtakarításokra, valamint a hulladékgazdálkodásra” – hangsúlyozta Kálmán Péter.
„A fenntarthatóság nem kezelhető egyetlen szakma felelősségeként, közös ágazati fellépésre van szükség. Ezért hoztuk létre az ÉVOSZ első olyan tagozatát, amely a teljes építőipari vertikumot összefogja” – hangsúlyozta a tagozat elnöke. Az ÉVOSZ jó gyakorlatokkal és mintadokumentumokkal támogatja a tagságot, valamint sürgeti, hogy uniós és állami források segítsék a fenntartható építkezésekhez szükséges, 0–5 százalék körüli többletköltségek finanszírozását.
A teljes podctast-beszélgetés itt meghallgatható:
Forrás: ÉVOSZ / sajtóközlemény
Fotóillusztráció: Canva
