A cikksorozat negyedik részben beüzemelési és első indítási kérdéseket tárgyal a szerző. Ismerteti továbbá az első indításnál gyakran előforduló hibákát és a dokumentálást is.
Beüzemelés
A hőszivattyúk átadás-átvételi eljárásának fontos része a beüzemelés. A beüzemelés tartalmazza az első indítást, a teljes rendszer ellenőrzését és vizsgálatát.
Mielőtt az első indítás megtörténne, a következőket szükséges elvégezni, ellenőrizni:
Erősen javasolt épületgépész tervdokumentáció szerint vizsgálni a kivitelezést. Amennyiben ez nem áll rendelkezésre (pl. utólagos beépítés esetén) ragaszkodni kell a kapcsolási rajzhoz, amely tartalmazza a hőszivattyú illesztését a meglévő fűtési rendszerhez (hidraulika, szabályozás).
A beüzemelés személyi feltétele: érvényes hűtéstechnikai szerelői jogosultság megléte.
Mielőtt elkezdődne a beüzemelés a következő ellenőrzéseket kell elvégezni:
- a telepítési környezet megfelelő-e (zaj, szomszéd épülettől való távolság),
- kültéri egység elhelyezése (alaptest, vibrációmentes rögzítés),
- elektromosáram-ellátás biztosítása: gyakran előfordul, hogy az áramforráshoz csatlakozást ideiglenesen oldják meg, hosszabbító alkalmazásával. Ez szigorúan tilos és veszélyes lehet. Mindenképpen ragaszkodni kell a készre szerelt kivitelhez,
- elektromos csatlakozás kültéri és beltéri egység között (split készülék esetén),
- hűtéstechnikai vezetékhálózat megfelelő kiépítése (rögzítés, hő és nedvességszigetelés, nyomvonalvezetés),
- nyomáspróba, vákuumteszt, jegyzőkönyvek (hűtéstechnikai csőhálózat, split készülék esetén),
- csatlakozás a központi fűtési hálózathoz a tervek vagy kapcsolási séma szerint.
Első indítás
Az előbbiek teljesülése esetén lehet az első indítást elkezdeni.
Az indítás előtt be kell állítani a készüléket a használói igényeknek megfelelően. Ezt a vezérlőegység kezelőszerve, illetve márkától függően a vezérlő áramköri mikrokapcsolók segítségével lehet elvégezni. A vezérlőegységet szokás távirányítónak is nevezni, és az a beltéri egységtől akár 10-15 méterre is elhelyezhető. Itt lehet beállítani a dátumot, pontos időt, HMV-termelést, hőmérséklet-szabályozási módokat: vízhőmérsékleteket (előremenő, visszatérő), helyiséghőmérsékletet, termosztátalkalmazást, időjárásfüggő vízhőmérséklet-szabályozást, időprogramozási lehetőséget (napi, heti, szabadság stb.), fűtési zónákat, keverőszelepet és szivattyúkezelését. A lista nem teljes, a gyártmányoktól függően bővülhet. Épületfelügyeleti rendszerhez is csatlakoztathatók, leggyakrabban MODBUS használatával.
A hőszivattyúk rendelkeznek védelmi funkciókkal is az indításnál és folyamatos üzem esetében:
alacsony nyomás, magas nyomás, nyomásarány, a gőz túlhevítési hőmérsékletének korlátja (nyomócső), feszültségtúllépés, inverterfeszültség, kompresszorvédelem, fűtővízoldalon áramláskapcsoló és biztonsági lefúvató szelep.
Az első indítás alatt kell meggyőződnünk, hogy a berendezés megfelelően működik-e. A fűtési hálózatot is aktiváljuk, majd azt követően lehet indítani a hőszivattyút. Ez megoldható, ha a hőszivattyú keringtető szivattyúja biztosítja a megfelelő víztérfogatáramot a központi fűtési rendszerben, kiterjedtebb hálózatoknál a hálózati szekunder szivattyút is a hőszivattyú képes indítani. Fontos: fűtési szezonban, még nem fűtött, új épület esetén ügyeljünk az első felfűtésre, többször előfordult, hogy az indítást követően a berendezés meghibásodott, a hűtőközeg-víz hőcserélő fala átszakadt. A hőcserélőfal átszakadása a gyakori leolvasztás miatt alakulhat ki. Akkor fordulhat elő, ha a fűtővíz előremenő vízhőmérséklete hosszabb távon nem éri el a minimális 20 °C-ot adott időtartományban. Ilyenkor a helyesen kalkulált hőszükséglet feletti igény is jelentkezik a kihűlt határolószerkezet felfűtése miatt. Ha az épület még nem volt felfűtve, vagy hosszabb ideig nem használták (szakaszos üzem, pl. vadászház esetében), póthőtermelő használatára van szükség. Ez lehet a hőszivattyú saját fűtőbetétje vagy egyéb hőleadó, pl. hőlégfúvó. A jelenleg alkalmazott berendezések kiállnak hibára, ha a megfelelő víz előremenő hőmérséklet hosszabb ideig nem éri el a minimális értéket. A folyamatos üzem alatt kell a hűtéstechnikai, az elektromos és fűtéshidraulikai paramétereket ellenőrizni legalább két órán át. A legtöbb hőszivattyú vezérlőpaneljén ezek a jellemzők elérhetők, és azokat dokumentálni szükséges. Léteznek olyan berendezések, amelyeknél a lényeges és fontos jellemzők WIFI-adapter, „felhő” (service cloud, smart cloud stb.) vagy mobiltelefon alkalmazásával egyszerűen lekérdezhetők és tárolhatók. A „cloud” szervizfelületen a szerelő leellenőrizheti a beállításokat, hibalistát és történetet, üzemi paramétereket, valamint beavatkozhat a beállításoknál. Megkönnyíti az adatrögzítést a megfelelő üzemet igazoló paraméterek megjelenítése táblázat vagy diagramm formájában.
A következő jellemzők ellenőrzéséről kell gondoskodnunk:
Elektromos:
- Feszültség, inverterfeszültség, kompresszor áramfelvétele, fázissorrend és szimmetria (háromfázisú készüléknél)
Hűtéstechnika:
- elpárolgási nyomás/hőmérséklet (a külső hőmérséklettől függ)
- kondenzációs nyomás/hőmérséklet (a fűtővíz kívánt értékétől függ)
- nyomásviszony
- gőztúlhevítési hőmérséklet (nyomócső: 65–95 °C)
- utóhűtés (5-15°C)
- elpárolgási-túlhevítési hőmérséklet (2–10 °C)
- a kompresszor invertere frekvenciaarányos-e a fordulatszámmal
- ventilátorfrekvencia
- expanziós szelep nyitási foka (impulzusszám)
Központifűtés-hálózat:
- megfelelő statikus nyomás: 1,5–2,5 bar
- hidraulikai rendszer: automatikus légtelenítő szelepek a magas pontokon
- szennyeződésmentes mechanikai szűrő (hálós, illetve ajánlatos mágneses iszapválasztót alkalmazni)
A fenti jellemzőket könnyen követhetjük a berendezés gyártói kapcsolási rajzán.
Első indításnál gyakran előforduló hibák
A leggyakoribb hibák a következők:
- Áramlási hiba: nem megfelelő a víztérfogatáram a hőcserélő után. Okozhatja eltömődött szűrő, szennyeződés a hálózatban, szennyeződéskiválás a hőcserélőben, vízszivárgás, levegős rendszer.
- Alacsony nyomás hibája: hűtőközegtöltet-hiány, szennyeződés a hűtőközeg-hálózatban, expanziósszelep-hiba.
- Magas nyomás hibája: a kondenzátorventilátor nem működik, a kondenzátor hőcserélője eltömődött, a hűtőközeg csőhálózatában akadály keletkezett, szennyeződés miatti nyomásveszteség-növekedés, nem megfelelő szerelés (csőhajlítás).
- Magas nyomócső-hőmérséklet: hűtőközeghiány, magas nyomásviszony.
A hibákat a gyártói leírás szerinti kódokkal lehet beazonosítani, amelyeket a berendezés megjelenít a vezérlőegységen.
A hűtőközeg-hálózatra vonatkozóan két egyszerűbb kiértékelést mutatok be, ami alapján el lehet dönteni, megfelelő mennyiségű-e a hűtőközegtöltet. Ez különösen a split készülékek esetében történhet meg.
- Hűtőközeghiány: alacsony elpárolgási nyomás (hőmérséklet), magas nyomócső-hőmérséklet: >100–110 °C, magas elpárolgási-túlhevítési hőmérséklet: >10–20 °C, az EEV (expanziós szelep) túlzottan nyitott állapota (közel teljesen nyitva), a kompresszor alacsony áramfelvétele, magas nyomás viszony.
- Hűtőközeg-túltöltés: az elpárolgási hőmérséklet magasabb, a nyomócső-hőmérséklet alacsony (<45 °C), a kompresszor áramfelvétele magas, az EEV nyitási foka alacsony, közel a teljes zárt állapothoz, nincs vagy negatív értékű elpárolgási-túlhevítési hőmérséklet, a nyomásviszony alacsony.
A központifűtés-hálózatot érintő hibák:
- Áramlás hiba: nem megfelelő víztérfogatáram: szűrők ellenőrzése, plusz áramlási ellenállás, pl. kisebb átmérőjű csővezeték alkalmazása, a hőcserélő dugulása a fűtési hálózat csatlakozásánál.
A szennyeződések és az alacsony vízsebesség elzáródásokat okozhat a hőcserében – fagyásveszély!
Nem megfelelő csőátmérő:
Példa: ha a csőátmérő a felére változik, (1”-ról 1/2”-ra), a nyomásveszteség 32-szeresére nő! Ha 25%-kal csökken (1”–¾”), a nyomásveszteség 4,17-szeresére nő. Ha 20%-kal csökken (1 ¼”–1”), a nyomásveszteség 2,92-szeresére nő.
A kis víztérfogatáram súlyos gondot okozhat a fűtési vízhálózatban, a hőleadás csökken, a hőcserélőben az alacsony víztérfogatáram miatt fagyás, lerakódás, falátszakadás történhet. A hőcserélő fagyása a leolvasztás miatt jelentkezhet, amikor a berendezés hűtési üzemmódban dolgozik, és a beltéri egység hűtőközegvizének hőcserélője elpárologtatóként működik.
- Levegős rendszer: áramlási zaj alapján felismerhető.
- Szabályozószelepek túlzott fojtása: beszabályozással elkerülhető.
A mérés, illetve kiértékelés a diagnosztika feladata. Nem csak a beüzemelésnél fontos, hanem az időszakos karbantartás (legalább évente egyszer) elvégzése folyamán.
Mért és dokumentált értékek a beüzemelési jegyzőkönyvben:
fűtővíz előremenő, visszatérő hőmérséklete (optimális a 3–6 °C hőmérséklet-különbség), a hűtőközeg kondenzációs és elpárolgási nyomása, a kültéri egység hőcserélőjének (hűtőközeg) hőmérséklete a külső hőmérséklettel arányos (hőmérséklet-különbség: 5–10 °C) legyen, beltéri egység hőcserélőjének (hűtőközeg) hőmérséklete a kívánt fűtővíz-hőmérséklettel arányos (hőmérséklet-különbség: 5–10 °C) legyen, áramfelvétel (a készülék műszaki leírása szerint), környezeti hőmérséklet, helyiség-hőmérséklet, nyomócső-hőmérséklet, HMV (ha telepített), a melegvíz hőmérséklete, EEV nyitási foka.
A felsorolt jellemzők értékei szerint már eldönthető a hőszivattyú megfelelő üzeme.
Dokumentálás, üzemeltetői oktatás
A beüzemelést – első indítást – és a folyamatos tesztüzemet követően a mért értékeket dokumentáljuk. Az már biztató, ha a készülék nem áll ki hibára, de a mért jellemzőket mindenképpen rögzítsük.
A beüzemelési jegyzőkönyv igazolja a megfelelő beépítést és szabályozott üzemet.
Az átadás-átvételnek része az üzemeltető oktatása. Az üzemeltető feladata továbbiakban az indítás, szabályozott jellemzők beállítása, minden, ami a vezérlőegységen elérhető, kivéve a szervizfunkciókat. A szerviz az esetleges hiba vagy karbantartás alatt ellenőrzi le a jellemzőket, és avatkozik be, ha szükséges.
Befejezésül bemutatok egy mobil diagnosztikai alkalmazást, amely a jelen idejű mérési értékeket mutatja, diagramon megjeleníti azokat az idő függvényében – a teljes mérés elmenthető és tárolható számítógépen.
Összefoglalás
Az eddig tárgyalt hőszivattyúk közös vonása, hogy R410A vagy R32 hűtőközeggel működnek. A beüzemelés a szerelés és beépítés utolsó, nem elhanyagolható fázisa. A személyi feltételek adottak, a beüzemelő hűtéstechnikai jogosultsággal rendelkezzen, legszerencsésebb választás az a szerelő, aki beépítette. Sajnos a gyakorlat azt mutatja, hogy gyakran nem kellő figyelemmel történik az első indítás. A szerelőnek és az üzemeltetőnek is az az érdeke, hogy a hőszivattyú igazoltan megfelelően működjön – hosszú távon. Ehhez a tervszerű, ismétlődő karbantartás is (évente) feltétel. Az évenkénti karbantartást a gyártók is megkövetelik, amennyiben ez nem teljesül, úgy a garancia elvész. A diagnosztika – a mérési adatok kiértékelése már kevesebb időt vesz igénybe, mint régebben, amikor különböző mérőműszerek segítségével történt az adatgyűjtés. Bármelyik eddig ismertetett mérési módszerrel (távirányító, mobilalkalmazás, „cloud”, azaz felhő) kényelmesen, megbízhatóan, gyorsan rendelkezésünkre áll a szükséges adatállomány. A cikk által taglalt beüzemelés fűtési üzemmódban értendő. Hűtés esetén hasonló elvek szerint kell elvégezni az első indítást, beüzemelést.
Gáti György
okleveles gépészmérnök
