A Start 2025 épületgépészeti évindító meghirdetett öt tematikus programjának egyike, a főprogram, az energiahatékonyság és a komfort témájával foglakozott. A teljes rendezvénysorozat a sokéves hagyományoknak megfelelően Budapesten a Lurdy konferenciaközpontban került megrendezésre, ez alkalommal január 29.-én. A konferenciát Dr. Szánthó Zoltán, a BME Gépészmérnöki Karának egyetemi docense vezette le.
A konferencia előadásai
Összesen 18 előadás hangzott el, amelyek címeit és előadóit a következőkben soroljuk fel.
- Építőipari trendek Magyarországon. Mit várhatunk 2025-ben?
Szarka László elnök, Magyar Építési Anyag és Építési Termék Szövetség (MÉÁSZ) - Hibrid hőellátás nagyobb teljesítményben – az ötlettől a megvalósulásig,
Versits Tamás üzletágvezető, Weishaupt Hőtechnikai Kft. - Ke Kelit mennyezethűtési fejlesztések 2025, Jordán Jenő szaktanácsadó, Ke Kelit magyarországi képviselet
- A 2024-es Év Épületgépész Tervezőjének előadása: A BUDAVÁRI Királyi Palota komplex rekonstrukciója, Lantos András ügyvezető, Lan-Terv Kft.
- Intelligens szivattyútechnikai megoldások hűtő- és fűtőrendszerek fenntartható üzemeltetéséhez, Hegedűs Tamás értékesítési vezető, épületgépészeti nagykereskedelmi üzletág, Wilo Magyarország Kft.
- Hőszivattyúzás CO2 hűtőközeggel, Bakonyi Kornél ügyvezető, CoolTech Hűtéstechnikai Kft.
- URSA – építészeti és épületgépészeti szigetelések, Varga Tamás alkalmazástechnológus, értékesítési szaktanácsadó, URSA Salgótarján Zrt.
- Kamstrup fogyasztásmérők, automatikus távleolvasás és adatmegjelenítés
Fekete Balázs műszaki igazgató, Comptech Kft. - Épületek energiateljesítmény-értékelése a Belimo Retrofit+ alkalmazással,
Pivarnyik Zoltán tervező- és projekttanácsadó mérnök, RAC – Belimo - Szabályozástechnikai és energiafogyasztás mérési újdonságok és trendek,Várföldi Róbert RSL/INS kereskedelmi vezető SI Building Technology, Siemens Zrt.
- BIM alapú tervezés, megvalósítás és a megvalósult állapotok rögzítése
Az új BIM rendelet lendületet adhat a BIM alapú projektek elterjedésének. Kinek, mikor, mi a feladata egy BIM módszertant alkalmazó beruházás során?
Dr. Rák Olivér, Pécsi Tudományegyetem, Műszaki és Informatikai kar (PTE MIK) - Dinamikus nyomástartás a modern épületekben,
Geyer-Ehrenberg Szilveszter, Reflex Winkelmann GmbH - Egy sportközpont melegvízellátása PAW frissvíz-modulokkal,
Boronkai Miklós ügyvezető, Öko Valentia Kft. - A BWT víz – és sótakarékos innovatív vízlágyítói, Osztotits Dániel, BWT Hungária Kft.
- Kevesebből TÖBBET! Beépített hőszivattyús légkezelők SCOP 20 mellett!Gyurcsik Tibor gépészmérnök, ügyvezető, KomfoTrade Zrt.
- Korszerű gáznyomás-szabályozók a Kristály Kft. palettáján, Somoskeőy István, Kristály Kft.
- Egészségügyi kockázatok minimalizálása ivóvízhálózatok tervezésekor,
Márvány János tervezőlátogató mérnök, tanácsadó, Resideo Kft. - A tervezői és kivitelezői kötelező felelősségbiztosításról bővebben
Szabóné Kovács Lívia építésügyi regisztrációs irodavezető, Magyar Kereskedelmi és Iparkamara
Beszámolónkban négy előadást kiemelve, azok legfontosabb gondolatait közöljük. Az előadások visszanézhetők a MÉGSZ youtube-csatornáján itt:
Hibrid hőellátás nagyobb teljesítményben – az ötlettől a megvalósulásig
Versits Tamás előadásának bevezetőjében az alapismeretek felelevenítése kapcsán elmondta, hogy a fűtési idényben a külső hőmérséklet túlnyomó gyakorisággal a 0 – 7 ∞C-os tartományba esik, és így az üzemeltetés fő területe az ún. átmeneti időszakban van. Ennek megfelelően a 0 ∞C feletti tartományban visszük be az éves fűtési hőenergia 64%-át, míg a méretezési állapotban mindössze a 6%-át. Szemléletes ábrákkal felhívta a figyelmet arra, hogy kerülni kell azt a gyakorlatot, hogy a hőszivattyút túlméretezzük.
A továbbiakban egy megvalósult, és már hat hetes üzemeltetési tapasztalattal rendelkező projektet ismertetett. Az adott, felújításra került hotelépület fűtési hőigénye 200 kW, hűtési igénye pedig 140 kW. A hotel 126 szobával rendelkezik, amelyek HMV-igényét is ki kell elégíteni. A hőtermelés eddig a tetőtéri kazánházban elhelyezett 5 db FÉG AF105 típusú kazánmodullal történt (5×120=600kW), a HMV tárolására pedig 4 db 1000 literes tartály szolgált. A tulajdonos a felújítást alapvetően kazáncserével képzelte el, de úgy, hogy az megújuló energiaforrásokkal üzemelő berendezésekkel (napkollektor, hőszivattyú) legyen kiegészítve. Elvárás volt, hogy a kivitelezés alatt a HMV szolgáltatás zavarmentesen üzemeljen, és hogy a munkákat a hotelvendégek minimális zavarása mellett végezzék. A tervezők a hőigények kielégítésére 6 db kondenzációs gázkazánt és 5 db split rendszerű hőszivattyút választottak ki. A kazánok az égéslevegő hozzávezetés és az égéstermék elvezetés módja szerint besorolva C33 típusúak voltak. A tetők alacsony hajlásszöge miatt napkollektorok telepítése nem volt célszerű. Az energiahordozók (földgáz és elektromos energia) adott projektre vonatkozó árainak vizsgálata alapján az adódott ki, hogy a hőszivattyúk maximális előremenő hőmérsékletét 45 ∞C-ra, a bivalencia pontot 5∞C-ra, a határhőmérsékletet pedig 2 ∞C-ra kell felvenni. Ennél a projektnél a hőszivattyúk és a gázkazánok üzemeltetésére egy ritkán alkalmazott üzemmód, az ún. határ-párhuzamos üzem került megvalósításra. Ilyenkor a hőszivattyú nem kapcsol le a bivalencia pont elérésénél, hanem a gázkazánokkal párhuzamosan üzemel egészen a határhőmérsékletig. Ezzel a megoldással a bivalens alternatív üzemnél kiadódó 40%-os fedezési fokot 56%-ra lehetett növelni.
Az alkalmazott hidraulikai kapcsolásnál a hőszivattyúk csak a szobai Fan-Coil fűtési körre csatlakoznak, kielégítve a fűtési és hűtési igényeket is. A hőszivattyúk így az FC kör hőigényét közel 80%-ban tudják fedezni. Fontos megjegyezni, hogy az FC kör keverőcsapos hidraulikus szivattyús blokkja kimondottan a hőszivattyú hőfoklépcsőjére került kiválasztásra.
Ke Kelit mennyezethűtési fejlesztések 2025
Az előadó, Jordán Jenő a mennyezethűtési – fűtési rendszerek összehasonlítása kapcsán bemutatta, hogy felületközeli mennyezethűtés (Ke Kelit rendszer), az első vasalás feletti hűtési csövek és épületszerkezeti temperálás esetén a szükséges fajlagos teljesítmények 60 W/m2, 64 W/m2 és 65 W/m2, a csőfal külső hőmérséklete rendre 18,3∞C, 16,5 ∞C és 14,8∞C, miközben a helyiség hőmérséklet mindhárom esetben 27 ∞C, a mennyezet felületi hőmérséklete pedig nagyobb, egyenlő, mint 21 ∞C.
A Ke Kelit, betonfödémbe épített felületközeli mennyezethűtési és -fűtési rendszer jellemzői:
- az előregyártott modulok miatt rövid fektetési idő, naponta akár 300 – 400 m2 is kivitelezhető,
- a modulok rögzítése gázpatronos kapocsbelövővel és nemesacél kapcsokkal történik,
- a modulok 100 és 150 mm-es osztástávolsággal készülnek,
- a rendszerben alkalmazott sínek rögzítők és az acélhálók távtartói is egyben,
- a rögzítősínekből a csövek felfelé könnyen kipattinthatóak, ezáltal lehetségesek a kisebb helyszíni nyomvonal-módosítások, pl. a villanyszerelő dobozok könnyen kikerülhetők,
- nincs üvegszálas vagy fémháló,
- 16×2,0 mm-es ötrétegű, diffúziómentes cső kerül alkalmazásra, amelynek külső rétege megvédi a diffúziógátló réteget az acélháló mozgatása által okozott sérülésektől,
- közvetlen csatlakozás az osztóra és gyűjtőre,
- széles méretválaszték, egészen 2,4 m-es szélességig és 6,0 m-os hosszig,
- egyedi ráhagyott csőhosszak, így elkerülhetők a betonfödémben való toldások,
- egyszerűbb tervezés,
- a nagyobb csőátmérő miatt kedvezőbb légtelenítés,
- a hűtési teljesítmény 69,4 W/m2 (26 ∞C-os helyiséghőmérséklet és 16/19 ∞C-os hűtővíz-hőmérséklet mellett).
A Ke Kelit rendelkezik előregyártott technológiájú, felületközeli mennyezethűtési és -fűtési rendszerrel is, amely gyors helyszíni telepítést, dinamikusabb szerkezetépítést tesz lehetővé, és kevesebb sérülési veszélyt biztosít. Magyarországon már ez a rendszer is kezd elterjedni.
Intelligens szivattyútechnikai megoldások hűtő- és fűtőrendszerek fenntartható üzemeltetéséhez
Hegedűs Tamás előadásában az elkövetkező 20 évre előretekintve a következő megtrendekre hívta fel a figyelmet: urbanizáció, vízhiány, globalizáció, klímaváltozás, energiahiány és digitális transzformáció.
A jelen kihívásaira válaszolva a Wilo készen áll a BIM által támasztott igények kielégítésére, ugyanis:
- a Wilo BIM-adatokhoz a Revitben található Wilo-CLAB segítségével könnyen hozzá lehet férni,
- a Wilo-CLAB az Autodesk Revit összes verziójában működik,
- a közvetlen webszerver-kapcsolatnak köszönthetően mindig aktuális adatok állnak rendelkezésre,
- kis adatméretű komplett CAD-modellek állnak rendelkezésre,
- a nemzetközi szabványoknak megfelelően beágyazott termékinformációk érhetők el,
- a Wilo készen áll a támogatásra az épület teljes élettartama alatt.
Az új szabályozási megoldások a primer és szekunder oldali szivattyúk közti kommunikáción alapulnak, amely révén megtakarítást érünk el a szivattyúk villamosenergia-felhasználásában valamint az épület primerenergia-igényében, és ezzel magas rendszerhatékonyságot érünk el. További előnyös funkció a maximális vagy minimális térfogatáram korlátozása. Ilyenkor a szivattyú maximum vagy minimum csak annyit szállít, amennyi a fűtés/hűtés aktuális teljesítményéhez szükséges, sem többet, sem kevesebbet. A legújabb Wilo szivattyúk rendelkeznek No-Flow Stop funkcióval is, ami azt jelenti, hogy a szivattyú automatikusan leáll nulla áramlási igény észlelésekor. Ezáltal további energiamegtakarítás érhető el.
A kivitelezők munkáját megkönnyítendő a Wilo szivattyúk a rugalmas beépítési pozíciók révén egyszerűen telepíthetők. Például függőleges motortengely esetén bármely beépítési helyzet megengedett, kivéve a lefelé álló motort, és a járókerék, a hozzá kapcsolódó motor és az elektronikus modul négy helyzetbe elfogatható.
Az elektronikus modul magyar nyelvű kezelőfelületén megjelennek az aktuális üzemi munkapont (térfogatáram és szállítómagasság), valamint az aktuálisan mért értékek is (közeghőmérséklet, elektromos teljesítményfelvétel).
Az üzemeltetők számára a Wilo-Stratos MAXO okosszivattyú a következő lehetőségeket nyújtja:
- kényelmes beállítás applikáción keresztül,
- távoli elérés és szabályozás,
- online hozzáférés a működési adatokhoz Gateway-en keresztül,
- a működési üzemmódok beállítása Bluetooth kapcsolaton keresztül,
- szoftver frissítés Bluetooth kapcsolaton keresztül.
Egészségügyi kockázatok minimalizálása ivóvízhálózatok tervezésekor
Márvány János elmondta, hogy a vízbiztonsági terv követelményeit az angol nyelvű MSZ EN 1717:2001 Ivóvíz szennyezés elleni védelme vízellátó rendszerekben és a visszaáramlás miatti szennyeződést megakadályozó szerkezetek általános követelményei című szabvány szabályozza. A szabvány a folyadékokat öt kategóriába sorolja. Ezek a következők:
- Emberi fogyasztásra alkalmas, szennyeződésmentes tiszta ivóvíz, mely kezelést nem igényel. Ide tartozik a 30∞C-nál nem melegebb ivóvíz közvetlenül az ellátó hálózatból.
- Emberi egészségre nem ártalmas folyadék, amelyhez valamilyen íz, szín, szag társul, vagy nem megfelelő hőfokú. Ide tartozik a használati melegvíz, a folyékony élelmiszer (pl. sör), és a lágyított víz.
- Egészséget veszélyeztető anyagokat tartalmazó folyadék, emberi fogyasztásra alkalmatlan. Ide tartozik a fűtési rendszerben keringő víz.
- Olyan folyadék, amely nagyon mérgező összetevőket tartalmaz, fogyasztásra alkalmatlan. Pl. radioaktív, rákkeltő, és fertőtlenítőszeres víz.
- Olyan folyadék, amely mikrobiológiai okból veszélyes az emberi egészségre. Pl.állatok ivóvize, úszómedencék vize.
Az ivóvíz minőségét veszélyeztető visszaáramlás (nyomáskülönbség) oka lehet a visszaszívás (nyomásesés a primer oldalon, pl. csőtörés, szivattyúzás, vagy tűzivíz-elvétel miatt), és a visszanyomás (szekunder oldalon megnövekedett nyomás, pl. hőtágulás, vagy túlnyomást okozó szerelvény miatt).
A probléma megoldására az előbbi kategóriákhoz illeszkedő vízvisszafolyásgátlókat kell alkalmazni, amelyek minimum PN10 nyomásfokozattal és 65 ∞C közeghőmérséklet-tűréssel rendelkezzenek. Ezek beépítése a vízszintes csőszakaszba történjék a leágazásoknál, ha ez nem lehetséges, akkor közvetlenül a vízmérő után. A visszafolyásgátlóknak a fluktuáló belépő nyomás elleni védelmére javasolt nyomásszabályozó beépítése. Ezen kívül a beépítés fagymentes és elárasztás ellen védett helyre történjék. Elrettentő példaként említette, hogy egy vízvisszafolyásgátló nélkül kialakított rendszernél permetszeres víz került visszaszívásra a keverőkádból az ivóvízellátó rendszerbe, amelyet a szomszédos ingatlan tulajdonosa az ott csapolt víz zöld színéből vett észre.
Dr. Vajda József
