Felkavarta az indulatokat a meglehetősen gyorsan bevezetett kötelező, építőipari felelősségbiztosítással kapcsolatos rendelet, amely nemcsak adminisztrációs, de anyagi terhet is ró a vállalkozásokra.
Korábbi cikkünkben mi is megkérdeztünk érintett épületgépész vállalkozásokat és szamagyakorló mérnököket, és a visszajelzések alapján megállapítható, hogy sok esetben ellentmondásos a szabályozás, bizonytalan információkkal rendelkeznek még a biztosítók is, ezért kijelenthető, az intézkedést nem fogadta jól a szakma.
A biztosítási kötelezettség bevezetését követő tapasztalatok alapján a Magyar Épületgépészeti Egyeztető Fórum ügyvezető elnöke újabb levelet írt az Építési és Közlekedési Minisztérium államtitkárának, Lánszki Regőnek.
A rendelet szövege szerint „A tervező a tervezési szerződésben vállalt valamennyi tervezői szolgáltatás körében okozott kár megtérítésére köteles felelősségbiztosítási szerződést kötni. A felelősségbiztosítási szerződést a tervező javára – szerződőként – más személy vagy a tervezőt foglalkoztató cég is megkötheti, ebben az esetben a felelősségbiztosítási szerződés biztosítottjaként a tervezőt kell nevesíteni.
A rendelet szövegében ellentmondás van, mert a szerződést megkötő tervező a vállalkozás, vagy a vállalkozó, de a rendelet szövege szerint biztosítással az egyénnek kell rendelkeznie
– írja többek között a levélben Nagy Gyula.
Amennyiben a munkáltató köti meg helyette, akkor a szerződésben az egyéni szakmagyakorlót nevesíteni kell. A jelen biztosítási gyakorlat szerint a tervező vállalkozásoknak van biztosítása, amiben nincs nevesítve az egyén. Ezt a gyakorlatot a kamarák is elfogadták, de a rendelet szövegét sajátosan értelmezve a jogosultság megszerzéséhez elegendő, ha a munkavállaló szakmagyakorló igazolja, hogy a cégének van biztosítása, a cég viszont igazolja, hogy a szakmagyakorló az alkalmazottja és a rendelet szerinti tervezői biztosítással rendelkezik. Ez így viszont ellentétes a rendelet szövegével, mert nem a biztosított nevére szól a biztosítási szerződés! Ha nem a személy nevére szól a biztosítás, akkor károkozás esetén ki lesz a kártérítés kötelezettje?”
Erre a helyzetre megoldásként Nagy Gyula azt javasolja, hogy csak a tervezési vállalkozási tevékenységre legyen kötelező a felelősségbiztosítás. Indoklásában aláhúzza, a tervezési tevékenységet csak valamilyen vállalkozási formában (társas és egyéni vállalkozás) lehet folytatni, a munka valójában csapatmunka, egyénekre, az egyén felelősségére nehezen bontható le, ezért indokolatlan a szakmagyakorlási jogosultság feltételeként szabni az egyéni felelősségbiztosítás meglétét. A vállalkozás és a munkaadó teljes mértékben felelős a tagjaiért, vagy az alkalmazottjaiért. A biztosítás nyilvántartási feladata többlet adminisztrációs feladatot is jelent a kamaráknak. Nem érthető, hogy a kamarák miért nem tiltakoztak a szakmagyakorlás feltételeként szabott egyéni biztosítási kötelezettség ellen.
Az ügyvezető elnök ezért – a Magyar Épületgépészeti Egyeztető Fórum nevében – azt javasolja, hogy az egyéni szakmagyakorló építészekre és mérnökökre vonatkozó rendeletet változtassák meg, a vállalkozások biztosítási kötelezettségének megtartása mellett az egyénekre vonatkozó, a szakmagyakorlási jogosultság feltételeként kötelező biztosítási kötelezettséget töröljék el.
A kötelező felelősségbiztosítással kapcsolatos összes cikkünk ide kattintva érhető el.
Fotó: Canva
