Az Eurofound (Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javítására) 2024-ben egy ötvenoldalas kutatási jelentést tett közzé.
Ennek címe: „A lakossági fűtés és hűtés karbonmentesítése: A hőszivattyús kihívás”, mely kapcsán beszámolónkban ennek legfontosabb gondolatait foglaljuk össze.
Szakpolitikai intézkedések a célok elérése érdekében
A lakossági fűtés karbonmentesítése az Európai Unió szén-dioxid-semlegessége 2050-ig történő elérésére irányuló stratégiájának fontos eleme. A fentebb idézett címmel kiadott Eurofound kutatási jelentés a hőszivattyúk lakóépületekbe történő beépítésére összpontosít, feltárva az általuk realizálható energiahatékonyság növekedést, és az üvegházhatású gázok csökkentését szolgáló lehetőségeket. Mivel az épületek az EU üvegházhatásúgáz-kibocsátásának több mint egyharmadát teszik ki, így az épületállomány energetikai fejlesztése elengedhetetlen az éghajlati célok eléréséhez.
Az EU által kitűzött ambiciózus éghajlati célok elérése érdekében jelentős szakpolitikai intézkedéseket vezettek be. Ezek a következők:
- Fit-for-55 szakpolitikai csomag: Felgyorsítja a dekarbonizációs menetrendet minden ágazatban. Ez az összetett jogalkotási és szakpolitikai csomag növelni fogja a megújuló energiaforrások elterjedését, és az energiahatékonyságot.
- Renovation Wave (felújítási hullám) kezdeményezés: Célja, hogy megduplázza az EU épületállományának felújítási arányát, és hogy segítse a tagállamokat a felújítási intézkedések fokozásában.
- RePower EU-kezdeményezés: 2022 és 2026 között a hőszivattyú-berendezések számának megduplázására törekszik, 2030-ig 50–60 millió új telepítést célozva meg, hogy csökkentse az EU importált gáztól való függőségét.
- Az épületek energiateljesítményéről szóló irányelv: Meghatározza a keretet a fosszilis tüzelőanyagok épületekben történő felhasználása fokozatos megszüntetéséhez, és ösztönzi a megújuló alternatívák, köztük a hőszivattyúk telepítését, miközben javítja az épületek energiahatékonyságát és kezeli az olyan területeket, mint az energiaszegénység.
Mindezekről a szakpolitikai intézkedésekről Az ÉPÜLETGÉPÉSZ folyóiratban a következő címek alatt és lapszámokban olvashat:
- REPowerEU: új, ambíciózus energetikai stratégia a fosszilis függőség csökkentésére, 2022/3. szám
- A Hi-Smart oktatásfejlesztési projekt, és az uniós épületenergetikai irányelv tervezett változásai, 2022/4. szám,
- Hőszivattyú technológia: kulcs az európai épületállomány megújításához, 2022/4. szám.
A kutatási jelentés néhány fontos megállapítása
- A hőszivattyúk telepítése bonyolultabb, mint pl. gázkazánok telepítése, és szélesebb körű készségeket és kompetenciákat igényel. Ezért elengedhetetlen a megfelelő képzési programok beindítása és működtetése, annál is inkább, hogy az e területen meglévő munkaerőhiányon enyhítsünk. A becslések szerint az Európai Unióban további 70.000 szerelőre lesz szükség a hőszivattyúkkal kapcsolatban 2030-ra kitűzött célok teljesítéséhez.
- 2022-ben még Európa jelentette a hőszivattyúk leggyorsabban növekvő piacát, de 2023-ban a növekedés megtorpant a gázárak normalizálódása, valamint az egyes EU-országok politikájával és támogatási programjaival kapcsolatos bizonytalanságok miatt. Míg egyes országokban (pl. Finnország, Svédország) széles körben elterjedt a hőszivattyú alkalmazása, addig máshol (pl. Magyarországon) viszonylag új technológiának számít, és korlátozott a piaci fejlődése.
- A támogatási programok és a rendelkezésre álló pénzügyi források nagyon eltérőek az unió különböző országaiban. Az iparági szereplők a támogatások és azok stabilitásának biztosítását fontos célként jelölték meg.
- A villamos energia földgázhoz viszonyított magas költsége számos országban jelentős akadályt jelent a hőszivattyúk széleskörű bevezetése előtt, és a befektetés pénzügyi megtérülése túl hosszúnak tűnhet a relatíve alacsony gázárak miatt az áramárakkal összevetve.
Ez utóbbival kapcsolatban Kiss Pál, a Magyar Hőszivattyú Szövetség elnöke a XII. Megújuló Energia Szakmai Napon azt a kérdést tette fel, hogy „Hogyan lehet ösztönözni a lakosságot, miért döntenének amellett, hogy hőszivattyúra váltsanak?” Válaszában kifejtette, hogy ennek a kérdésnek a megválaszolásában alapvető a villamosenergia ár és a gázár aránya. Az EHPA (Európai Hőszivattyú Szövetség) állásfoglalása szerint annak érdekében, hogy a hőszivattyú megtakarítást jelentsen, a villamosenergia ára maximum duplája lehet a gáz árának. Jellemzően a skandináv országokban ez az arány 1,5 alatt van, Magyarországon pedig 2,5 – 3,5. (az előadásról készült beszámolót lásd itt: epuletgepesz.hu/2024/09/27/)
A mellékelt diagramon látható, hogy a vizsgált országok között Magyarország sajnálatos módon az élbolyban van a villamosenergia és a gázár statisztikai nyilvántartások szerinti arányának tekintetében. Ezen túlmenően hazánk az egyetlen olyan ország, ahol növekedett ez az arány 2019 és 2023 között, ami kevésbé biztató a hőszivattyús technika széleskörű elterjedésére vonatkozóan.
A villamosenergia és a gázár aránya a háztartási fogyasztók számára néhány tagországban Euró/kWh-ban 2019 és 2022 3. és 4. negyedévében. (forrás: Eurostat)
V. J.
Fotóillusztráció: Canva
