A legfontosabb tény: január 15-től a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet szerint a vállalkozó kivitelezőnek az általa vállalt építőipari kivitelezési tevékenység körében okozott kár megtérítésérére felelősségbiztosítási szerződéssel kell rendelkeznie. Ráadásul mindezt előzetesen online felületen rögzítenie is kell.
Már mi is foglalkoztunk az építőipari vállalkozásokat jelentősen érintő adminisztrációs és pénzügyi teherről, a kötelező felelősségbiztosításról. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara közben arról tájékoztatott, „a felelősségbiztosítást tényét a MKIK Építőipari kivitelezői adatbázisában minden vállalkozásnak magának kell rögzítenie.
A kivitelezői felelősségbiztosítás nyilvántartásához kapcsolódó dokumentumokat (a biztosító részére adott árbevétel nyilatkozat vagy biztosítási ajánlat, kötvény, fedezetigazolás) várhatóan 2025. január 10-től tudja a rendszer fogadni a kivitelezői névjegyzékben, elektronikus ügyintézés keretében”. Konkrétan ide kattintva lehet ezt megtenni.
2025. január 15-től kötelező a tervezők és a kivitelezők számára a felelősségbiztosítás. A megrendelő számára is biztonságot hoz arra az esetre, ha a tervezője, kivitelezője tevékenysége nyomán harmadik félnek kárt okoz. Az ÉVOSZ becslése szerint a 140.000 érintett vállalkozás felének a múlt évben még minden munkájához nem volt ilyen biztosítása – írja az ÉVOSZ sajtóközleményében.
Hozzáteszik, „jellemzően a kisebb értékű létesítményeknél, az önfoglalkoztató, mikro- és kisvállalkozói körben hiányzik a harmadik félnek okozott kár megtérítése, az ahhoz szükséges fedezet. A jogi problémák elkerülésére, a szakma pozitívabb megítélése érdekében és a versenyegyenlőségi szempontokat alapul véve az ÉVOSZ már évek óta kezdeményezte és szorgalmazta a tervezés és kivitelezés minden szereplője részére kötelezően előírni a felelősségbiztosítást. A felelősségbiztosítás a megrendelőink érdekeit is szolgálja az építések, tervezések környezetében lévő feleket érintő nem várt káresemények rendezhetőségével.
Tervezők esetében a felelősségbiztosításnak fedezetet kell nyújtania a tervezési szakmai előírások, szabályok és a tervezési szerződésben foglalt rendelkezések megszegésével összefüggésben okozott károkra. Kivitelezők esetében a felelősségbiztosításnak fedezetet kell nyújtania az építőipari kivitelezésre vonatkozó szakmai előírások, szabályok és a kivitelezési szerződésben foglalt rendelkezések megszegésével összefüggésben okozott károkra.
A károk lehetnek személyi sérülés és dologi károk, valamint ezen károkkal összefüggésben lévő sérelemdíjak. A felelősségbiztosítás kiterjed a tervező-kivitelező vállalkozással munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyek és alvállalkozók tevékenységéből eredő károkra is – az ÉVOSZ szerint.
Mindeközben a Magyar Épületgépészeti Egyeztető Fórum már tavaly szeptemberben megküldött levelében szakmai aggályait fejezte ki. Mint az Nagy Gyula ügyvezető elnök Lánszki Regő államtitkárnak írt levelében olvasható, „A jogszabálymódosítások legjelentősebb része a kivitelezői és tervezői felelősségbiztosítással kapcsolatos szabályozási javaslat, amely véleményünk szerint csak újabb terhet jelent a szakmagyakorlóknak és a vállalkozásoknak, mivel kötelezővé teszi az éves árbevételtől függő biztosítás megkötését és az általános nyilvántartás bevezetését.
Javasoljuk, hogy maradjon a biztosítási feltétel az adott munka elvégzéséhez, ha a kiírásban ez szerepel, de a vállalkozó dönthesse el, hogy eseti biztosítást köt, vagy éves általánost.
A beszerzési kiírásban kell meghatározni a biztosítási fedezet nagyságát. Ez. jelenleg is így van.
Az, hogy a kamarai szakmagyakorlás feltétel kell legyen a biztosítás megléte és ezt évente a bevétel függvényében frissíteni kelljen, teljesen elfogadhatatlan.
Ha valaki alkalmazottként dolgozik egy vállalkozásban, akkor jogosultság mellett majd egyéni biztosítása is kell legyen, de a biztosításnak a cégének is kell lenni, amelyet majd egy másik kamara fog nyilvántartani, ezt a szabályozást túlzottnak tartjuk és tiltakozunk a bevezetése ellen”.
Mindenestre ami tény, egyelőre az ÉKM által meghatározott jogszabályoknak kell megfelelni, ami további adminisztrációs és pénzügyi terhet ró a hazai építőipari vállalkozásokra, különösen a mikro- és kisvállalkozásokra.
Forrás: ÉVOSZ / Magyar Épületgépészeti Egyeztető Fórum / épületgépész.hu
Fotóillusztráció: Canva
