Az építőipar jelenleg is kihívásokkal küzd, cégszámcsökkenés és visszafogott alapítási kedv jellemzi továbbra is. Bár az építőipari termelés idén némi növekedést mutatott, a szektor hozzájárulása a GDP-hez csökkenő tendenciát mutat – írja az Opten jelentésében.
A magyar kormány célja, hogy 2025-re 3–6 % közötti gazdasági növekedést érjen el. Ennek megvalósításához azonban szükségesek olyan gazdasági intézkedések, amelyek új lendületet adnak a gazdaságnak. Az intézkedéscsomag célja, hogy a konjunktúra helyreállítása mindenki számára előnyökkel járjon, a társadalom és a gazdaság lehető legszélesebb rétegei részesüljenek a fejlődésből, különös tekintettel a magyar családokra, valamint a mikro-, kis- és középvállalkozásokra. Ezt a szándékot a Kormány 2024. október 21-én egy Kormányhatározatban rögzítette, amely „Az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv (21 lépés)” címet viseli.
A kormány jelenlegi GDP-előrejelzése 2024-re 2,5 %, amely a második negyedéves adatok fényében várhatóan a maximális szintet képviseli, így ennél magasabb növekedés idén meglepetés lenne.
Érdekes tény ugyanakkor, hogy az építőipar a GDP-t növelő ágazatok közé tartozott 2024 első felében, annak ellenére, hogy az iparág kihívásokkal küzd. A legfrissebb KSH jelentés szerint az építőipari termelés volumene 2024 első nyolc hónapjában 1,8 %-kal bővült az előző év azonos időszakához képest. Azonban, ha az első félév adataival vetjük össze, amikor a növekedés még 5,1 % volt az előző év hasonló időszakához képest, láthatóvá válik, hogy az építőipar hozzájárulása a GDP-növekedéshez fokozatosan csökken, és az ágazat továbbra is jelentős kihívásokkal néz szembe.
„A jelenlegi piaci helyzetben növekszik a lánctartozás mértéke, ami komoly finanszírozási nehézségeket okoz. Az építőiparban jelentős a tőketartalékok nélküli kis- és mikro vállalkozások száma, ami lánctartozásba kerüléssel párosulva előre vetíti a megszűnő vállalkozások számának növekedését.”
– mondta Koji László, az ÉVOSZ elnöke, az INCONEX Kft. igazgatója.
Az OPTEN adatai alapján egyelőre nem beszélhetünk jelentős javulásról az ágazatban. Az augusztusi kivételtől eltekintve továbbra is folyamatos cégszámcsökkenés figyelhető meg, és szeptemberben már 65 ezer alá csökkent az itt működő társas vállalkozások száma. Ez tavaly decemberhez képest 1,4 ezer vállalkozással jelent kevesebbet. Az alapítási kedv továbbra is visszafogott, az év eleje óta nem érte el a 3,2 ezret, ami az előző év azonos időszakához képest 500 vállalkozással kevesebb. Ugyanakkor
közel 4,6 ezer társas vállalkozás hagyta el a piacot szeptember végéig, ami azt jelenti, hogy tizennégyből egy cég megszűnt. Az új eljárások – felszámolások, kényszertörlések és végelszámolások – száma is magas, szeptember végéig közelíti a hétezret, bár ez 6,5 %-kal alacsonyabb, mint az előző év hasonló időszakában. Ezzel együtt tíz vállalkozásból legalább egy a jövőben várhatóan befejezi működését.
Az építőipar továbbra is kihívásokkal teli ágazat, a várt fellendülés még nem érkezett el. Az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv célkitűzései között szerepel a gazdasági konjunktúra élénkítése, a lakhatás javítása, valamint a hazai kkv-szektor megerősítése. Magyarországon a társas vállalkozások többsége a kkv-kategóriába tartozik, ez az építőiparban sincs másként. A Demján Sándor Program – amely a hazai kkv-k méretének megduplázását célozza – így ebben az ágazatban is kiemelt figyelmet kaphat. „Az intézkedéscsomagnak ugyanakkor vannak kockázatai is, a vásárlóerő növelése inflációs nyomást idézhet elő, míg a lakhatási problémák kezelése csupán bizonyos építőipari szegmensekben lendítheti fel a keresletet. Az intézkedéscsomag fontos lehetőségeket kínál, de csak a jövő dönti el, hogy ezek mennyire bizonyulnak elegendőnek.” – mondta Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője.
Az Opten – Cégfluktuációs Index (CFI – az adott időszak alatt törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkhöz képest) szeptemberre vonatkozó értéke az építőiparban országosan 20,1 % volt. Vármegyei szinten nézve a legmagasabb fluktuációt Budapest, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye produkálta, míg a legalacsonyabb OPTEN-CFI értéket Zala, Csongrád-Csanád és Hajdú-Bihar vármegye érte el.
Opten – CFI vármegyénként az építőiparban, 2024. szeptember
| Vármegye | Alapítások | Megszűnések | Felszámolások* | Opten – CFI |
| Főváros | 120 | 334 | 143 | 38,27% |
| Szabolcs-Szatmár-Bereg | 32 | 20 | 37 | 26,42% |
| Borsod-Abaúj-Zemplén | 23 | 28 | 22 | 25,08% |
| Heves | 10 | 11 | 13 | 21,76% |
| Vas | 6 | 7 | 7 | 15,37% |
| Jász-Nagykun-Szolnok | 9 | 8 | 32 | 14,76% |
| Pest | 57 | 81 | 33 | 14,62% |
| Nógrád | 9 | 0 | 2 | 14,04% |
| Fejér | 7 | 16 | 12 | 12,01% |
| Komárom-Esztergom | 9 | 8 | 3 | 11,99% |
| Somogy | 7 | 4 | 9 | 10,80% |
| Tolna | 7 | 2 | 8 | 10,75% |
| Békés | 5 | 3 | 2 | 10,47% |
| Bács-Kiskun | 5 | 14 | 6 | 10,34% |
| Baranya | 6 | 8 | 3 | 9,77% |
| Veszprém | 5 | 7 | 3 | 9,15% |
| Győr-Moson-Sopron | 12 | 6 | 7 | 9,08% |
| Zala | 3 | 5 | 2 | 8,73% |
| Csongrád-Csanád | 12 | 1 | 5 | 8,67% |
| Hajdú-Bihar | 9 | 5 | 17 | 7,09% |
| ÖSSZESEN | 353 | 568 | 366 |
Forrás: Opten
Fotóillusztráció: Canva
