X. Klíma- és Légtechnikai Szakmai Nap

Az októberi budapesti szakmai nap kulcsszavai az F-gázok és az energiahatékonyság/hővisszanyerés voltak.  A rekordszámú, 17 előadást tartalmazó programot Keszthelyi István a KÉOSZ elnökségi tagja vezette le.  

Az előadók és előadásaik:

  1. Az F-gáz kereskedelem aktuális helyzete – Kihívások és megoldások, Gurdon-Kiss Hermina, klímavédelmi hatósági referens, Nemzeti Klímavédelmi Hatóság 
  2. Hogyan járulhatnak hozzá a légkondicionáló berendezések és a hőszivattyúk az épületek szén-dioxid-mentesítéséhez és az F-Gáz III-nak megfelelő európai célok eléréséhez? Simon Sándor mérnök-üzletkötő, Climalife Kft.
  3. Kincs, ami nincs? Kincs ami HEM! – A energiahatékonysági törekvések kiaknázatlan lehetőségei, Medgyesi Tamás ügyvezető, Cool Airconditional Kft.
  4. Komfort és hatékonyság. Kell hozzá szellőzés. Kell hozzá az Aereco! Engel Ziegler György kereskedelmi vezető, Aereco Kft.
  5. Költséghatékony megoldások a légtechnikában, Sárközi Ádám, EXANDAIR
  6. Az ideális páratartalom fenntartásának elmélete és gyakorlata – Condair légnedvesítők és légszárítók, Győrfi Dávid, Condair Kft.
  7. Légfüggönyök hűtött terekhez, Nyárády Győző értékesítési vezető, Rosenberg Hungária Lég- és Klímatechnika Kft.
  8. Belimo ZoneEase™ VAV – Beltéri levegőminőség alapú légmennyiség-szabályozás, Schmidt Ferenc értékesítési vezető, Belimo Magyarország
  9. Szivattyútechnikai lehetőségek és megoldások a lég- és klímatechnikában,
    Szeles István, Brumán Krisztián, CBS Grundfos South East Europe Kft.
  10. Hővisszanyerési lehetőségek, hulladékhő hasznosítása, Ádám Zoltán Levente, Daikin Hungary Kft.
  11. A2L hűtőközegek alkalmazása, használata, biztonsági előírásai,Piblinger Tibor épületgépész műszaki ellenőr, felelős műszaki vezető, épületgépészeti energetikai felülvizsgáló
  12. Fenntartható négyévszakos klímakontrol és körkörös vízmanagement-megoldások, Ádám Zsombor épületenergetikai mérnök, ügyvezető, Oxyma Systems Kft.
  13. Légtechnikai megoldások a komfort és az egészség érdekében, Farkas Róbert klíma- és légtechnikai szortimentvezető, Gienger Hungária
  14. TOSHIBA klímaberendezések nem csak komfort, hanem technológiai célokra is! (szerver alkalmazások, légkezelők DX kalorifereinek energia ellátása),Kalina Zsolt, Atlantisz Klíma
  15. COP 20? Tervezés nélkül? – Beépített hőszivattyús légkezelők, Gyurcsik Tibor gépészmérnök, ügyvezető, KomfoTrade Zrt.
  16. Hogyan ne legyen komfortos a Komfort szellőzés, Dimitrov Andor, Zehnder Hungary Kft.
  17. Új kihívások a klímatechnikában a kényszerű hűtőközeg-váltások kapcsán, Várkonyi Nándor elnök, Hűtő- és Klímatechnikai Vállalkozások Szövetsége (HKVSZ)

Beszámolónkban három előadás legfontosabb gondolatait közöljük. A teljes program visszanézhető a MÉGSZ youtube-csatornáján, itt:

A 11. számú előadáshoz kapcsolódóan megjegyezzük, hogy az ÉPÜLETGÉPÉSZ 2022/2. számában olvasható Horváth Zoltán „Alternatív hűtőközegek biztonsági kérdései” című cikke, amelyben a A2L besorolású hűtőközegekkel is foglalkozik.  

Az F-gáz kereskedelem aktuális helyzete – kihívások és megoldások

Gurdon-Kiss Hermina ismertette, hogy az F-gázokat szabályozó, 2024.  március 11.-én hatályba lépett új uniós jogszabály 

  • mennyiségi korlátokat állapít meg a fluórozott szénhidrogének forgalomba hozatalára vonatkozóan,
  • feltételeket szab az F-gázok meghatározott felhasználási módjára vonatkozóan,
  • feltételeket szab az F-gázok, és az F-gázokat tartalmazó, vagy azok működéséhez szükséges egyes termékek és berendezések importjára, exportjára, forgalomba hozatalára, további szállítására és felhasználására vonatkozóan.
  • szabályokat állapít meg a jelentéstételre vonatkozóan.
Gurdon-Kiss Hermina

Az EU F-gáz rendelet magyar nyelven az alábbi linken érhető el:

https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=OJ:L_202400573

A jogszabály a következő legfontosabb követelmények köré épül:

  1. F-gázok teljes megszüntetése 2050-re.
  2. Az előállított HFC-mennyiséget 2036-ra 15%-ra kell csökkenteni.
  3. Számos HFC-t tartalmazó termék- és berendezés-kategória forgalomba hozatalának tiltása (ide tartoznak egyes háztartási hűtőgépek, hűtőberendezések, habok és aeroszolok).
  4. A tilalmat kiterjeszti az alacsonyabb GWP-értékű F-gázokat használó termékekre is (Biztonsági aggályok felmerülése esetén mentesség adható a tilalom alól). 
  5. 2027-től teljes tilalom a legalább 150-es GWP-értékű F-gázokat tartalmazó kisebb (< 12kW) monoblokk hőszivattyúkra és légkondicionáló berendezésekre, 2032-ben pedig teljes kivezetésük. 
  6. F-gáz tartalmú split-készülékek és hőszivattyúk esetén 2035-től teljes körű tilalom. 
  7. A nagyobb GWP-értékű split-készülékek egyes tiltására korábbi határidők vonatkoznak (Ez alól mentesség adható biztonsági követelmények teljesítése érdekében, és korlátozott számú további kvóta vezethető be a hőszivattyúkra, figyelembe véve a REPowerEU céljait).
  8. 2026-tól tilos magas GWP-vel működő légkondicionáló- és hőszivattyú-berendezések karbantartása, de a gázok regenerálása vagy újrahasznosítása esetében az eltérés 2032-ig lesz érvényes. 
  9. A HFC-kvótakiosztás ár 3 EUR tonna széndioxid egyenértékre vonatkoztatva.

Elmondta, hogy az új rendelet által leginkább a magas GWP-vel rendelkező hűtőközegek az érintettek (Pl. 404A, 407C, 410A), ezek elérhetősége csökkeni fog a piacon. A forgalomba hozatallal kapcsolatban a jelenlegi kvótakiosztási mechanizmus pedig szigorodik. A rendelet IV. mellékletében felsorolt termékek és berendezések forgalomba hozatala a mellékletben meghatározott időponttól kezdve tilos. Például háztartási hűtő- és fagyasztó-berendezésekbe 2026. január 1-től már egyáltalán nem lehet F-gázt tölteni.  A tilalom nem vonatkozik azokra a berendezésekre, amelyeknek a magasabb energiahatékonyságuk miatt az életciklusuk során a széndioxid-egyenérték-kibocsátásuk alacsonyabb lenne, mint a vonatkozó környezetbarát tervezési követelményeknek megfelelő, egyenértékű berendezésé. 

Az F-gáz felhasználás ellenőrzéséhez kapcsolódóan 2025. január 1-től tilos a rendelet I. mellékletében felsorolt, legalább 2500 GWP-értékű F-gázok használata hűtőberendezések szervizelésére vagy karbantartására, kivéve a katonai berendezéseket és a -50 ∞C alatti hűtés eseteit (a legfontosabb változás itt, hogy eltűnik a 40 t CO2-egyenérték korlát). Légkondicionáló és hőszivattyú berendezések esetén a tilalmi időpont 2026. január 1. Továbbá a folyadékhűtők kivételével 2032. január 1.-től tilos az I. mellékletben felsorolt, legalább 750 GWP-értékű gázok felhasználása telepített hűtőberendezések karbantartásához vagy szervizeléséhez.    

Hővisszanyerési lehetőségek, hulladékhő hasznosítása

Ádám Zoltán, a Daikin Hungary Kft. előadója a légtechnikai hővisszanyerőket a következő típusokba sorolta be:

  • keresztáramú, vagy lemezes,
  • rotációs, vagy forgódobos,
  • glikolos, vagy közvetítőközeges,
  • hőcsöves (heat pipe). 

A leginkább elterjedt keresztáramú hővisszanyerők előnye, hogy itt nincsenek mozgó alkatrészek. Hátrányaik, hogy por és szennyeződések hatására csökkenhet a hatásfokuk, számolni kell a lefagyás veszélyével, nagyobb helyigényűek, és a tisztításuk nagyobb odafigyelést igényel. Alkalmazási területük a lakások és irodák, valamint kereskedelmi és ipari létesítmények. 

A rotációs hővisszanyerők előnyei a kisebb helyigényük, és hogy a tisztító-szektort is tartalmazó forgó tárcsák segítségével a hőenergia és a nedvesség egyaránt átadásra kerül. A friss levegő egy része a tisztító-szektoron keresztül visszafordulva kiszorítja onnan az elhasznált levegőt, és egyúttal tiszta, friss levegővel tölti fel a rotor érintett celláit. Hátrányaik, hogy por és szennyeződések hatására csökkenhet a hatásfokuk, és a tisztításuk ugyancsak nagyobb odafigyelést igényel. Felhasználási területeik az irodák, kereskedelmi és szolgáltató létesítmények.

A glikolos hővisszanyerők előnye, hogy ezeknél lehetőség van más hulladákhő felhasználására is. Hátrányaik a több szerelvényezés, a széles elemek, és az alacsonyabb hatékonyság. Alkalmazási területeik, az ipar, steril terek, az éttermek és hotelek konyhái, tehát elsősorban azokon a területeken, ahol az elszívott levegő nem keveredhet vissza a szellőzőlevegő-ágba. 

A hőcsöves hőcserélők olyan kötegelt, lezárt csövek, amelyek hűtőközeget tartalmaznak. Függőleges beépítés esetén a csövek alsó részét a meleg közegáramban tartva a hűtőközeg elpárolog és ezáltal hőt vesz fel, a cső felső részén pedig a kondenzáció során átadja ezt a hőt a hideg közegnek. A lekondenzált hűtőközeg a gravitáció hatására folyik vissza a cső alsó részébe. Ezek előnyei, hogy nem tartalmaznak mozgó alkatrészeket, kicsi a tömegük, helytakarékosak, és minimális a karbantartási igényük. Hátrányuk, hogy a csövek nem cserélhetőek. Alkalmazási területeik a családi házak, irodák és ipari létesítmények.

Fentieken túl említést tett a levegő-visszakeverésről, mint a gyakorlatilag veszteségmentes és legjobb hővisszanyerési módról, amelynél a hőenergia és a légnedvesség egyaránt átadásra kerül. A módszer hátránya, hogy a visszakevert levegő minősége problémát okozhat, gond lehet, ha funkciót vált a kiszolgált terület (pl. raktárból gyártócsarnok lesz), ezért körültekintő tervezést igényel. Alkalmazási területük az alacsony komfortigényű létesítmények, mint pl. a raktárak, gyártócsarnokok, és bevásárló központok.  

A 2018. évi ERP (Ecodesign Regulation) rendelet értelmében a keresztáramú és a forgódobos hőcserélőknek minimálisan 73%-os hatásfokkal, a glikolos hőcserélőknek pedig minimálisan 68%-os hatásfokkal kell rendelkezniük. Hőcsöves hőcserélőkre ilyen jellegű előírás nincs. 

A továbbiakban az előadó részleges és teljes hővisszanyeréssel, négycsöves hőszivattyúval, valamint víz/víz hőszivattyúval kapcsolatban mutatott be hővisszanyerési és hulladékhő-hasznosítási lehetőségeket és példákat.

Új kihívások a klímatechnikában a kényszerű hűtőközeg-váltások kapcsán 

Várkonyi Nándor, a HKVSZ elnöke az új európai uniós F-gáz rendelet fontosabb klíma- és légtechnikai vonatkozásai között kiemelte, hogy

  • a rendelet hatálya alá kerültek az alternatív hűtőközegek is (pl. széndioxid, ammónia, propán, izobután),
  • drasztikus forgalomba hozatali tilalmak léptek életbe, pl.  
  • 2025. január 1. után a < 3 kg HFC-töltetű split-klímakészülékeket csak <750 hűtőközeggel szabad forgalomba hozni, amelyet az R32 még kielégít,
  • 2035. január 1. után az osztott rendszerű (tehát a fűtő-hűtő split-készülékeket, a levegő-víz hőszivattyúkat) nem szabad HFC hűtőközeggel forgalomba hozni, mégpedig a GWP-értéktől függetlenül.  
Várkonyi Nándor

A következőkben arra a kérdésre kereste választ, hogy a szigorítások következtében milyen tendenciákra számíthatunk? Ezzel kapcsolatban megállapította, hogy

  1. Előtérbe kerül az alternatív hűtőközegek alkalmazása a klíma – légtechnika – hőszivattyú területen is. 
  2. Elsősorban a szénhidrogének (propán, izobután) jöhetnek számításba. Lakásklímák esetében ugyanis a kereskedelmi hűtésekben már elterjedten alkalmazott széndioxid-hűtőközeg energetikai okokból, a kialakuló nagy nyomások miatt és az elhelyezhetőség szempontjából is nemigen kerülhet szóba.  
  3. Megnőnek a biztonsági kockázatok a tűz- és robbanásveszélyes anyagok használata miatt.  

Ez utóbbival kapcsolatban olyan veszélyekkel kell számolnunk, hogy 

  1. A helyiségben kialakulhat robbanóképes elegy, amennyiben nem tartjuk be a töltetmennyiség/helyiségtétfogat arányára vonatkozó, szabvány által előírt biztonsági követelményeket. 
  2. A kompakt berendezések telepítésekor is felléphet tűz- és/vagy robbanásveszély, ha nem tartjuk be a telepítésre vonatkozó védőtávolságokat. 
  3. Szabálytalanul, kellő körültekintés nélkül elvégzett hűtőköri javításoknál is lehetséges tűzeset vagy robbanás előidézése. 
  4. Szabálytalanul tárolt, vagy szállított tűzveszélyes hűtőközeg-palackok is felrobbanhatnak, és tüzet okozhatnak.
  5. Robbanásveszélyes területen végzett munka során a szabványok által előírt, biztonságos eszközök használata hiányában is kialakulhat vészhelyzet (pl. nem szikramentes szerszámok alkalmazása esetén).

Mit kell tennünk a megelőzés érdekében?

Először is be kell tartanunk a szabványi előírásokat, pl. az MSZ EN 378-1,2,3,4 szabványsorozat előírásait a gyártás, tervezés és a telepítés vonatkozásában, az üzembentartás vonatkozásában pedig az MSZ EN ISO 22712 szabványt. Az említett szabványsorozatnak egyébként készül a felülírása, ami 2026-ban fog megjelenni, a biztonságtechnikára vonatkozó új, 5. szabványrésszel.

Az előbbieket aprópénzre váltva, a töltetmennyiség/helyiségtérfogat viszonyszám alapján el kell dönteni, hogy szükség van-e biztonsági intézkedésre. Amennyiben igen, úgy a tervező bevonásával kockázatelemzést kell végeztetni, és a telepítést a tervező által előírt módon kell végrehajtani, adott esetben koncentráció-érzékelő, vagy vész-szellőzés beépítésével.

Az előadó befejezésül a következő néhány tanácsot osztotta meg a hallgatóságával:

  1. Képezni kell magunkat az újonnan alkalmazott anyagok és technológiák megismerése terén.
  2. Sok esetben közvetítőközeges rendszer telepítése válik szükségessé, tehát elkerülhetetlenül fontos a hűtősök számára az áramlástechnikai rendszerek felépítésének, helyes működtetésének alapszintű ismerete, tehát ezen a területen is képezni kell magunkat.   

V. J.

Megosztás

Előző olvasása

Visszanézhetők a X. Klíma- és Légtechnikai Szakmai Nap előadásai

Következő olvasása

Épületgépész 2024/5 – október