A klímaváltozás miatt egyre intenzívebb hőhullámok váltak rendszeressé, és emiatt növekszik a légkondicionálók iránti igény. A hűtési technológiák azonban hozzájárulnak az üvegházhatású gázok kibocsátásához, ami tovább súlyosbítja a klímaváltozást. Az egyenlőtlenségek is megjelennek, mivel a gazdagabb országok jobban hozzáférnek ezekhez a rendszerekhez.
A Válasz Online cikkében pedig sürgetik a fenntarthatóbb és igazságosabb megoldások fejlesztését a probléma kezelésére.
Az elmúlt évtizedekben, bár ritkán volt kánikula nélküli nyár, a magyar társadalom megszokta, hogy klímaváltozás ide vagy oda, jellemzően maximum 1-2 hétig tartott egy-egy, hőségriasztással is járó tartós hőség.
Éppen ezért borítékolható volt, hogy a lakossági és vállalati szektor korábban elmaradt klímaberuházásait aktuálisan fontolóra veszi, vagy legalábbis betervezi a nyári és a következő hónapokra.
Egy korábbi kutatásból (és a 2022-es népszámlálás során először rá is kérdeztek au otthoni klimatizálásra) kiderült például – amit a Válasz Online részletezett –, hogy „míg az előző népszámlálás idején, 2010-ben csak a lakások 4%-a volt klimatizált, a 2022-es adatok szerint már 27,6%-uk, de egyes régiókban jócskán 40% fölötti az arány. A fővárosban főleg ott, ahol magas az új építésű lakások aránya, például a XI. és XIII. kerületben, ezen túl pedig a budapesti agglomerációban, a Balatonnál és az alföldi városokban, például Szegeden, ahol nyaranta ma már gyakran mediterrán hőség tapasztalható”. Ebből tehát jól látható, hogy eddig jellemzően a főként nagyobb városokban élők döntöttek klíma beszerzése mellett, míg a kistelepüléseken és falvakban élők nem.
A Válasz Online cikkében arról is ír, hogy
a jelentősen megnövekedett igényekre meg is jelentek a megfelelő garanciális és szervizháttér nélküli „szerencselovagok vállalkozók”, emiatt pedig egyre többször lehetett találkozni „zombiklímákkal”.
A cikkben arról is említést tesznek, hogy „a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint ma mintegy 2,3 milliárd klímaberendezés működik globálisan. A növekedés azonban nem volt egyenletes. Európában például „csak” háromszoros volt, míg Kínában már tízszeres, itt a lakások 60%-a légkondicionált. A prognózis még drámaibb: 2050-re 5,6 milliárdra nőhet a légkondik száma”.
A komfortos hűvös levegő nagyobb energiafelhasználással is jár
„A közvetlen kihívást a klímaberendezések energiafelhasználása jelenti. Az IEA becslése szerint a ma üzemelő hűtőberendezések (ebben a ventilátorok is benne vannak) energiafogyasztása 2100 TWh, mintegy duplája az ezredforduló körüli értéknek. Az IEA szerint ez az energiaigény az évszázad közepére 6000 TWh-ra emelkedhet – bár a növekmény akár 45%-kal is csökkenthető lenne (triplázás helyett csak duplázás), ha az emberek a már ma elérhető leghatékonyabb készülékeket vásárolnák meg, nem beszélve a jövőbeli technológiai fejlődésről. Ám nem ezt teszik, sőt, a legtöbb fogyasztó ma inkább a legolcsóbban beszerezhető (aztán persze drágábban üzemeltethető), kevésbé hatékony energiabesorolású berendezéseket vásárolja„ – írja a cikk szerzője.
„Júniusban egy kínai erőmű óránként 800 tonna szenet égetett el, hogy Sanghaj lakói tovább hűsölhessenek.” – szemléltették a problémát egy IEA közleményre utalva.
A Válasz Online teljes cikke ide kattintva olvasható el.
Fotóillusztráció: Canva
