A légtömör építésmód megköveteli a belső levegő szabályszerű cseréjét. A gépi lakásszellőztetésben központi és egyedi rendszerek állnak erre rendelkezésre. Kérdés azonban, hogy melyik megoldás milyen épülettípushoz és milyen peremfeltételek mellett alkalmas a szellőztetési feladat ellátására.
Új építéseknél a DIN 1946-6 „Lakások szellőztetése“ című szabvány szerinti szellőztetési koncepció megvalósítása a követelmény. Ha egy felújítás esetén a régi ablakok több mint egyharmadát kicserélik, vagy ha a meglévő tetőfelület több mint egyharmadát légtömörré teszik, akkor ugyancsak szükséges az előbb említett szellőztetési koncepció megvalósítása. Ökölszabályként az érvényes, hogy a központi szellőztetési megoldások főleg az új építésekhez alkalmasak, a decentrális megoldások pedig felújítások esetén. A piacon rendelkezésre álló, folyamatosan növekvő kínálat alapján a rendszer kiválasztásánál azonban mindig az adott épület egyedi adottságai a mértékadóak.
Mivel a központi lakásszellőztetésnél légcsatorna-hálózat kiépítésére van szükség, ezért az főleg új építéseknél jön szóba, mivel a szellőztetési rendszer már a kezdetektől fogva betervezhető. A légcsatornák a lehetőségek szerint elhelyezhetők a padlóban vagy az álmennyezetben, és ügyelni kell arra, hogy azok sima belső felületekkel rendelkezzenek. Ha egy felújítandó épületben kialakítható álmennyezet, akkor a központi rendszer itt is az egyik alternatíva lehet.
Forrás: haustec.de
Fotóillusztráció: Freepik
