Erősen indította a MÉGSZ az idei évet: január 31-én a Lurdy Ház konferenciaszintjén a START 2024 rendezvény keretein belül egyidejűleg három konferenciára is sor került. Ezek az Energiahatékonyság és komfort (15 előadással), a Klíma, légtechnika és hőszivattyú (16 előadással), valamint a Központban a napelemes rendszerek (7 előadással) konferenciák voltak, ezek mellett a BPVMK kamarai kötelező képzése is párhuzamosan zajlott egy negyedik teremben.
Az Energiahatékonyság és komfort három előadásáról írunk alább részletesen, az előadások teljes listája (teljes terjedelmükben megnézhetők itt, (és cikkünk alján) a következő volt:
- Építőipari trendek. Mi várható az építőiparban 2024-ben?
Szarka László elnök, Magyar Építési Anyag és Építési Termék Szövetség (MÉÁSZ) - Régi fűtési rendszerek adaptációja hőszivattyúra, illetve hybrid megoldásokra,
Versits Tamás fűtéstechnika üzletágvezető, Weishaupt Hőtechnikai Kft. - Energiahatékonyság Polar hőszivattyúval, „pénztárca” komforttal összekötve,
Medgyesi Tamás ügyvezető, Cool Airconditional Kft. - Épületek komplex gépészeti szimulációi – tanulságok,
Prof. Dr. Kistelegdi István, tanszékvezető, Óbudai Egyetem, Ybl Miklós Építéstudományi Kar, Szimulációs Design Tanszék - Ke Kelit mennyezethűtési/fűtési rendszer gipszkarton álmennyezetekhez, akár 7 cm-es rétegrendigénnyel, Kaszab Gergely képviseletvezető, Ke Kelit GmbH
- Intelligens szivattyútechnikai megoldások hűtő- és fűtőrendszerek fenntartható üzemeltetéséhez, Hegedűs Tamás értékesítési vezető, épületgépészeti nagykereskedelmi üzletág, Wilo Magyarország Kft.
- Dynamic control – szivattyúvezérlés a maximális energiahatékonyságért,
Szakács Gergely, KSB Hungary Kft. - Több hőtermelős rendszerek szabályozása, egyedi helyiségszabályozás, jól működő hidraulika, Várföldi Róbert kereskedelmi vezető, Siemens Zrt. SI Building technology
- Retrofit+ megoldások a Belimotól, Pivarnyik Zoltán, tervező- és projekttanácsadó mérnök, Belimo
- Energiatakarékos és korszerű épületüzemeltetés, Nagy Péter, ügyvezető, Energy Control Kft, a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara alelnöke
- HMV rendszerek. Komfort, Higiénia és Energiahatékonyság, Geyer-Ehrenberg Szilveszter, PUR- Reflex
- Energiahatékonyság a zuhanyzóban – Bemutatkozik az ACO ShowerDarin Public X,Kóczián Ádám Food & Kitchen Kategória Menedzser, ACO Kereskedelmi Kft.
- Szerelt, forrasztott vagy csöves? – Hexonic hőcserélők speciális fűtési és hűtési alkalmazásokra, Keresztes Nagy Zsolt, regionális értékesítési vezető, HEXONIC
- Energetikai korszerűsítés LINK3 tároló segítségével, Boronkai Miklós ügyvezető, Öko Valentia Kft.
- Oventrop termékek, hőszivattyús rendszerekhez, Németh Roland magyarországi képviseletvezető, Oventrop GmbH
Régi fűtési rendszerek adaptációja hőszivattyúra, illetve hybrid megoldásokra
Versits Tamás előadásában példa kapcsán bemutatta, hogy egy hőszivattyú és egy gázkazán alternatív bivalens üzeménél +2 °C-os bivalencia-hőmérsékletnél a hőszivattyú az éves hőigény 46%-át fogja fedezni, bivalens párhuzamos üzemben pedig már a 83%-át. Az előadásban mindkét rendszernek bemutatta a hidraulikai kapcsolását. Az egyik ábrán bemutatta, hogy az éves hőigény hány százaléka kerül kielégítésre a különböző hőmérséklettartományokban:
| Hőmérséklettartomány (°C) | 15-től 10 -ig | 10-től 5-ig | 5-től 0-ig | 0-tól -5-ig | -5-től -10-ig | -10-től -15-ig |
| A hőigény aránya (%) | 7 | 22 | 35 | 27 | 9 | 6 |
Az üzemeltetés, és ezzel együtt az energiamegtakarítás fő területe az átmeneti időszakra esik, amelyben, vagyis 0 °C külső hőmérséklet felett az éves hőigény 64%-át kell kielégítenünk. A méretezési állapothoz közeli hőmérsékleteken pedig csak az éves hőigény 6%-át kell fedezni.
Előadásában kiemelte, hogy a fűtőtesteket nem érdemes túlméretezni, vagyis ezek hőleadására sem érvényes “a nagyobb az jobb” elv. Ha a fűtőtestben keringtetett térfogatáramot 10 %-kal megnöveljük, akkor a radiátor hőteljesítmény-jelleggörbéjéből következően annak hőteljesítménye mindössze 2%-kal nő, vagyis nem kapunk érdemi teljesítménynövekedést. Mivel ebben az esetben a nagyobb közegsebesség miatt megnő a csőhálózat ellenállása, ezért csak a szivattyúteljesítmény felesleges növeléséből származó elektromos áramfogyasztás nő meg. Egy 50%-os térfogatáram-csökkenés viszont a radiátorteljesítményt csak alig több, mint 10%-kal csökkenti.
Egy egyszerű számítási példán bemutatta, hogy egy 18 kW fűtési hőigényű épületben beépített 1980-as gyártású (η=80%) 24 kW-os gázkazán éves gázfogyasztása 3.165 m3. Ha ezt a gázkazánt azonos teljesítményű kondenzációs kazánra cseréljük ki (η=105%), és az előremenő hőmérsékletet 60 °C-ban korlátozzuk, akkor az éves gázfogyasztás 2.410 m3-re csökken. Ha ennél még tovább megyünk, és az épület hőigényét hőszigeteléssel és/vagy ablakcserével 12 kW-ra csökkentjük, és ehhez az épülethez egy, ugyancsak η=105%-os, de már csak 15 kW-os kondenzációs kazánt illesztünk, továbbá az előremenő hőmérsékletet 50 °C-ban korlátozzuk, akkor az éves gázfogyasztás 1.600 m3-re, vagyis az eredeti érték felére csökken.
Egy 200 m2-es családi ház meglévő gázkazánjának hőszivattyús kiegészítése során a hőszivattyú jó kihasználása érdekében olyan gépet érdemes választani, amelynél a bivalencia-hőmérséklet +2 °C, és így a hőszivattyú szükséges teljesítménye mindössze 8 kW lesz.
Azt a jellegzetességet, hogy milyen fontos a hőszivattyús rendszerek esetén a fűtési rendszerek előremenő hőmérsékletének alacsony értéken való tartása, néhány könnyen megjegyezhető számmal érzékeltette. Eszerint hőszivattyús rendszerek esetén minden 1 °C-os előremenő fűtővízhőmérséklet-emelés 2,5% elektromos áram többletigényt eredményez, vagyis 20 °C-os hőmérsékletemelés 50%-os többlet áramigényt jelent.
Ke Kelit mennyezethűtési/fűtési rendszer gipszkarton álmennyezetekhez, akár 7 cm-es rétegrendigénnyel
Fenti című előadásában Kaszab Gergely először is a következő, a gyakorlat szempontjából fontos kérdést tisztázta:
- Komfortos-e a mennyezetfűtés a lábzónában, és szükséges-e kiegészítő padlófűtés alkalmazása?
A kérdés megválaszolására bemutatta, hogy hogyan változik a levegőhőmérséklet a belmagasság függvényében alacsony energiaigényű házakban különböző fűtési rendszerek esetén. Ez alapján megállapította, hogy
- Padló- és mennyezetfűtésnél 2 m-es belmagasságig szinte azonos léghőmérsékleti görbe alakul ki.
- Mennyezetfűtésnél a padló hőmérséklete 1,5 – 2,0 °C-szal alacsonyabb, mint a mennyezet felületének hőmérséklete.
- Mennyezetfűtésnél a lábzónában az ideális fűtésnek megfelelő 22 °C-os padlóhőmérséklet alakul ki, tehát nem szükséges kiegészítő padlófűtés alkalmazása.
Rátérve a felülethűtések témakörére, az ott jelentkező páralecsapódás elkerülésére a következő szabályozástechnikai megoldások alkalmazását javasolta:
- Szabályozószelep, vagy keringető szivattyú lekapcsolása a harmatpont elérésekor (mérése a mennyezethűtő felületen elhelyezett harmatpont-érzékelővel).
- A hidegvíz-hőmérséklet rugalmas megemelése a harmatponti hőmérséklet alapján vezérelve.
- Légtechnika alkalmazása a páratartalom kedvező értéken tartásához, ami egy légszárítási feladatot eredményez.
Fontos fizikai következmény, hogy 26 °C-os helyiséghőmérséklet esetén a páralecsapódás veszélye nélkül 50% relatív nedvességtartalomig tudunk üzemelni 15/18 °C-os hűtési rendszerrel, amelynek a hűtőteljesítménye kb. 69 W/m2. 65%-os relatív nedvességtartalom esetén a páralecsapódás érdekében a hűtési hőmérsékleteket 19/22 °C-ra kell növelni, és ilyenkor a hűtési teljesítmény kb. 39 W/m2-re, vagyis 57%-ára csökken.
A felületközeli mennyezethűtési rendszerek és a betonmagtemperálás összehasonlításánál elmondta, hogy az utóbbiak számos hátránnyal rendelkeznek. Ezek a következők:
- A betonmag temperálás szerelése a betonvas szerelési folyamatát félbeszakítva három lépésben történik (betonvas szerelés, gépészeti csőszerelés, betonvas szerelés).
- Nehezen javítható.
- Lassú reakcióidő a betonfödém nagy hőtehetetlensége miatt.
- Hűtési teljesítménye korlátozott (26 °C, és 16/19 °C esetén mindössze 42 W/m2).
- Kiegészítő fűtés és hűtés szükséges.
- Kétirányú teljesítményleadás jön létre.
Több hőtermelős rendszerek szabályozása, egyedi helyiségszabályozás, jól működő hidraulika
Bevezetőjében Várföldi Róbert a helyiségszabályozás fejlődését mutatta be. Kezdve az egész épületet kiszolgáló központi termosztáttal, és folytatva az egyedi helyiségszabályozással, majd a kommunikációképes egyedi helyiségszabályozással. Végül a sort olyan kommunikációképes egyedi helyiségszabályozási megoldások zárják, amelyek komplex komfortot biztosítanak, vagyis léghőmérséklet, páratartalom, és légminőség szabályozást is végeznek. Megjegyezte, hogy a központi termosztátról egyedi helyiségszabályozásra való átmenet 30% energiamegtakarítást eredményez.
A kommunikációképesség azért fontos, hogy a hőtermelő felé jelezhessük a hőigényt, a fűtés és a hűtés között üzemmódot tudjunk váltani, az épületszerkezetek védelmének érdekében jelezhessük a kondenzáció veszélyét, a működés biztonsága érdekében megteremtsük a távfelügyelhetőség lehetőségét, és végül központi beavatkozásokat (pl. esti lekapcsolást) hajthassunk végre.
AZ RDG200 kommunikációképes szobatermosztátokról elmondta, hogy azok jól illeszkednek bármilyen környezetbe. A hotelek számára különösen fontosak a következő funkciók:
- Kártyafogadó és ablakkontaktus kezelése
- Állítási tartomány korlátozása
- Központi felügyelet és beállítás
- ECM ventilátorok kezelése
Rátérve a vezetéknélküli rendszerekre, ezekről elmondta, hogy azok nagyon gyorsan és olcsón telepíthetőek, lehetővé teszik akár 40 eszköz csatlakoztatását, és egyszerűen üzembehelyezhetők. További előny, ami különösen középületek esetén érdekes, hogy a meglévő hidraulikai kapcsolás mellett elvégezhető az egyes helyiségek zónázása.
A gépészeti rendszerek hidraulikája kapcsán beszélt a korábbi statikus hidraulikai beszabályozás, és a jelenlegi, PICV-vel történő dinamikus hidraulikai beszabályozás jellemzőiről. Az utóbbinál alkalmazott kombiszelepek fő alkotórészei az integrált nyomáskülönbség szabályozó, a rendkívül precíz előbeállítási lehetőség a maximális térfogatáram beállításához, a szelepmozgató motor, és a nyomásmérési pontok. A dinamikus szabályozószelepekkel jól szabályozhatók fűtött/hűtött mennyezetek, és a négycsöves fan-coil rendszerek is.
Befejezésül szólt a több hőtermelős rendszerek szabályozásáról és a COP-mérésről. Az előbbire kiválóan alkalmas az Albatros szabályozó. Ennek fő funkciói a hőszivattyúk kaszkád szabályozása, a kiegészítő hőtermelő indítása a bivalencia-hőmérséklet alapján, szilárd tüzelésű kazán figyelése, napkollektoros rendszerek szivattyújának indítása, az elektromos fűtőpatronok kezelése és a napelemes rendszertől érkező jel fogadása.
Dr. Vajda József
