Miközben akár fontos zsinórmérték is lehetne az adott évre meghatározott minimális rezsióradíj, az építőiparban jellemzően nem, vagy csak nehezen tudják használni a vállalkozások.
Mi megkérdeztünk épületgépész vállalkozásokat is.
Még októberben tájékoztatott arról az az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ), hogy az Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottság (ÉÁPB) javaslatára az építési és közlekedési miniszter rendeletében kihirdette a 2023. évi ajánlott minimális építőipari rezsióradíjat.
A több mint 20 tételből álló költségtételeket számba vevő számítás a 2022. évi minimális értékeket veszi alapul. (A költségtételekről részletesen a cikk alján!)
Ezek alapján a 2023. évre ajánlott, 18/2023 (X.5.) ÉKM rendeletben megjelent minimális építőipari nettó rezsióradíj legkisebb összege a 2021. évi 4.530 Ft-ról 5.856 Ft-ra emelkedik az ÉVOSZ és az ÉFÉDOSZSZ megalapozott számításai szerint. Ez a két évvel ezelőttihez képest mindösszesen 23 százalékos emelkedés. Ez azért fontos, mert 2022-ben az ÉÁPB által kiszámított 5.070 Ft-os rezsióradíj-javaslat nem jelent meg.
Az új rezsióradíj 2023. október 10-étől hatályos.
Állandó változás: emelkedik a minimálbér összege is még idén
A 2023. évi minimális építőipari rezsióradíj változását a 2022. évi 5.070,- Ft/óra javaslathoz képest az elvárt garantált bérminimum 2023. év eleji 14 %-os emelkedése mellett a pótlékok (túlórapótlék, műszakpótlék, egyéb bérpótlékok), a kiegészítő fizetés és annak járuléka, valamint az ügyvitel, munkahelyi irányítás költségnövekedése okozta – írta közleményében az ÉVOSZ. Hozzátették, ezek mellett a csoportos személyszállítás és az energiaköltségek jelentős emelkedése is hozzájárult a minimális építőipari rezsióradíj 2023. évi fajlagos összegének emelkedéséhez.
Ehhez képest a Gazdaságfejlesztési Minisztérium november közepén, tehát pont egy hónappal később már arról tájékoztatott, hogy a Versenyszféra és a kormány Állandó Konzultációs Fórumának tagjai, valamint a kormány megállapodott a minimálbér és a garantált bérminimum emeléséről.
„A munkaadók és munkavállalók megegyezésének köszönhetően december 1. napjától a minimálbér havi bruttó összege 266 800 forintra, a garantált bérminimum havi bruttó összege 326 ezer forintra emelkedik”
– közölte az MTI.
A minimálbér 15 százalékos és a garantált bérminimum 10 százalékos emelése ráadásul már december 1-jével hatályba is lép, azaz már a 2023-as évre is szinte azonnal újra kellene számolni a minimális rezsióradíjakat.
Nem relevánsak a számok, jellemzően nem ez alapján áraznak a vállalkozások
– Inkább elméleti számok ezek, mint amit a valóság mutat, ha csak a munkaerő-megtartásra gondolunk, még a minimálbér duplája is kevés sokszor, amit nyilvánvalóan érvényesíteni kell az árajánlatainkban – mondta az épületgépész.hu-nak Eszes Ferenc, a ceglédi Termika Kft. ügyvezetője, aki nem túl optimista a jövő évvel kapcsolatban sem. A 2023-as év végi minimálbéremelés kapcsán, ami 2024-re is érvényes természetesen, a MÉGSZ tagvállalkozásának ügyvezetője úgy látja, a bérek mellett jelentős tételként fog megjelenni a működési költségekben a január 1-jével bevezetett jövedéki adó emelése, amellyel a munkavállalók szállításának költsége fog jelentős tételként megjelenni.
– Mi is egy ettől független saját rezsióradíjjal dolgozunk, amely a javasolthoz képest jellemzően legalább 3-400 forinttal több – tette hozzá Eszes Ferenc, aki azt hangsúlyozta, a vállalkozások méretétől és a munkavállalók szerkezetétől is függ, hogy mekkora terhet jelent egy-egy ilyen költségemelkedés.
Ezt erősíti, hogy az ÉVOSZ közleményében arra is kitérnek, „az elvárt garantált bérminimum alkalmazása jogszabályi kötelezettség. Az építőipari vállalkozások mobilitásának eredményeként székhelyüktől jóval távolabb is vállalnak munkát, ami elsősorban a személyszállítás költségének növekedését jelenti.
– Ha minden költséget érvényesítek az árban, akkor könnyen elképzelhető, hogy egyre több megbízó esetében nem tudok olyan árajánlattal élni, amely ne okozna számára kifizetési problémát – mondta portálunknak Udvari Ferenc, a Thermo-Pipe Kft. ügyvezetője, aki – mint elmondta – egyre inkább érzi a piacon, hogy megjelentek újra a lánctartozások és a kinnlevőségek, ami komoly kockázat az építőipari piacon.
Udvari Ferenc kérdésünkre egy javaslattal is élt, ugyanis úgy látja, érdemes enne elérni, hogy az épületgépész szakma is meghatározzon saját minimális rezsióradíjat, mert a munkaerő-megtartás miatt egyre nehezebb lesz olyan árakat érvényesíteni, amely figyelembe veszi a magasabb képzettségű, főként mérnöki bérigényeket.
– Ezek mellett pedig hatékony megoldás lenne, ha a szakmánk szereplői akár konkrét projektek kapcsán is együttműködnének, partnerséget alakítanának ki, ugyanis ha csak a munkavállalók szállítási költségének brutális növekedést nézzük, sokkal rentábilisabb lenne az együttműködés fő- és alvállalkozói formában, különösen ha más és más városokról vagy megyékről van szó – tett újabb javaslatot a MÉGSZ tagvállalkozásának ügyvezetője.
| A minimális építőipari rezsióradíj költségnemei és értékei | ||
| 1. | Megnevezés | A vállalkozások 2022. évi tényadataiból egy munkaórára számított érték, Ft/óra |
| 2. | Alapbér [2023. évben 296 400 Ft alapbérrel (garantált bérminimum) és 174 munkaórával számolva] | 1704 |
| 3. | Pótlékok, kiegészítő fizetés | 550 |
| 4. | Foglalkoztatói járulékok (SZOCHO adó 13%) | 293 |
| 5. | Szállásköltség | 29 |
| 6. | Csoportos személyszállítás | 387 |
| 7. | Védőruha, védőfelszerelés | 18 |
| 8. | Munkahelyi szociális szolgáltatás | 74 |
| 9. | Munkaegészségügyi szolgáltatás | 93 |
| 10. | Munkavédelmi költség | 29 |
| 11. | Ügyvitel, munkahelyi irányítás költsége | 1319 |
| 12. | Rezsianyag, munkahelyi energia költség | 76 |
| 13. | Felvonulás, munkahelyi berendezkedés, ideiglenes létesítmények költsége | 17 |
| 14. | Szerszámhasználat | 25 |
| 15. | Értékcsökkenési leírás | 74 |
| 16. | Nyomtatvány, írószer | 3 |
| 17. | Postaköltség | 3 |
| 18. | Telefonköltség | 6 |
| 19. | Bankköltség | 21 |
| 20. | Egyéb szolgáltatás: | |
| minőségbiztosítás, környezetvédelem | 3 | |
| 21. | Kötelező adó, járulék: | |
| iparűzési adó 2 % | 81 | |
| innovációs járulék 0,3 % | 1 | |
| 22. | Biztosítások | 15 |
| 23. | 2-22. sor Összesen | 4 821 |
| 24. | Produktivitási érték (ledolgozott napok alapján) | 87,40% |
| 25. | Improduktív órák költsége[23. sor összesen x (1,00 – 0,874)] | 607 |
| 26. | Veszteségidő aránya | 6,50% |
| 27. | Veszteségidő költsége(23. sor összesen x 0,065) | 313 |
| 28. | Elvárt eredmény | 2% |
| 29. | Elvárt eredmény értéke(23+25+27. sor összesen x 0,02) | 115 |
| 29. | Mindösszesen 23.+25.+27.+29. sor | 5 856 |
Az adatok értelmezése, meghatározása
Az 1. sorszám alatt az alapbér szerepel, melynél a 2023. évi garantált bérminimum lett figyelembe véve 1.704 Ft összeggel az 573/2022. (XII. 23.) Korm. rendelete 2. § (3) bekezdése szerint.
A 2. sorszám alatt a pótlékok, kiegészítő fizetés növekedése részben a túlórapótlék növekedésével, részben pedig az alapbér növekedésével függ össze, mivel az szolgál leggyakrabban ezek számításának alapjául.
A 3. sorszám alatti szociális hozzájárulási adó mértéke változatlan maradt, de a garantált bérminimum, mint számítási alap változása miatt ez is emelkedett.
A 4. sorszám alatt a szállásköltség növekedése annak következménye, hogy a munkavégzés helyétől
távolabbi lakhelyen élőknek a korábbinál nagyobb mértékben kell szállást biztosítani.
Az 5. sorszám alatt a csoportos személyszállítás költségeit a megkérdezett szervezetek véleménye alapján növeltük meg, mely szerint ilyen jellegű költségeik az elmúlt évben növekedtek, legnagyobb mértékben a növekedés a korábbinál több munkahelyet érintő megrendeléseknek tudható be.
A 6. 7. és a 8. sorszám alatt szereplő védőruha, munkahelyi szociális szolgáltatás és a munkaegészségügyi szolgáltatások értékének növekedése elsősorban az inflációból adódik.
A 9. sorszám alatt a munkavédelmi költségek szerepelnek, melyekre az elmúlt években a megkérdezett szervezetek csak a legszükségesebb feladatoknak eleget téve költöttek.
A 10. sorszám alatt az ügyviteli, munkahelyi irányítás költségei szerepelnek, mely tevékenységek az utóbbi időben jelentősen megnövekedett feladatot jelentenek a cégeknek, s ezáltal magasabb költségeket is. A megnövekedett feladat egyrészt a több munkából adódik, számottevő része viszont abból adódik, hogy a szakképzett munkaerő hiánya miatt gyakrabban kell betanított munkásokat, segédmunkásokat alkalmazni, mely egyre jelentősebb növekedést gyakorol a munkahelyi irányítás költségeire.
A 11. sorszám alatt a vállalkozások üzemelésének fenntartása érdekében felmerülő rezsianyag, munkahelyi energia költségei találhatók, melyek szintén jelentős mértékben növekedtek.
A 12. sorszám alatt a felvonulás, munkahelyi berendezkedés, ideiglenes létesítmények költsége is növekedett a megkérdezett szervezetek jelzése szerint.
A gépesítés növekedését jelzi a 13. sorszám alatti szerszámhasználat és a 14. szám alatti értékcsökkenési leírás összegének növekedése.
A 15. sorszám alatti nyomtatvány, írószer, a 16. sorszám alatti postaköltség, a 17. sorszámon szereplő telefonköltség jelentősen nem változott.
A 18. sorszámon a bankköltség, a 19. sorszámon lévő egyéb szolgáltatás költségei (minőségbiztosítás, környezetvédelem) enyhén növekedtek, a 20. sorszámon pedig a kötelező adó, járulék között az iparűzési adó alapjának növekedése következtében alig lehetett számszerűsíthető növekedést nyomon követni.
A 21. sorszám alatt szereplő biztosítási költségek valamelyest emelkedtek, mely változás a biztosítók által automatikusan beépített indexálásnak köszönhető.
ZBT
Fotóillusztráció: Freepik
