A MÉGSZ 2023. szeptember 20-án, Budapesten rendezte meg a XI. Megújuló Energia Szakmai Napot. Elkészült a rendezvény szakmai összefoglalója.  

A szakmai nap előadásai és előadói

– Hodermarszki Zsolt: Hőszivattyúk a napelemek tükrében
– Pethő Gábor: Hőszivattyúk és a fenntartható energetikai megoldások: A Remeha technológiák szimbiózisa a megújuló energiaforrások hasznosításában.
– Medgyesi Tamás: Semmi sem veszhet kárba – viharsarki hagyományok és a ma energetikája
– Simon Sándor: Greenway Neo N megújuló energiás alkalmazásokhoz
– Versits Tamás: Hybrid fűtési megoldások társasházak és nagyobb teljesítmények esetére
– Hartai Mátyás,: Hőszivattyús megoldások a meglévő rendszerek mellett
– Farkas Dániel: Zöld hőforrás és megfelelő komfort: Fondital Procida hőszivattyúk a fenntarthatóságért
– Major Ádám: Komplett megoldást nyújtó hőszivattyús rendszerek
– Várföldi Róbert: Felületfűtés/hűtés szabályozása, többhőtermelős rendszerek szabályozása, PICV szelepújdonságok
– Kiss Pál, Magyar Hőszivattyú Szövetség: Magyarországi hőszivattyúpiaci helyzetkép
– Gordos László: Hőszivattyús rendszerek vizsgálata okos műszerekkel
– Boronkai Miklós: Biomassza fűtés lehetősége ipari létesítményeknél – Diplomaterv egy gyártócsarnok fűtésével kapcsolatban
– Ádám Zoltán Levente: Hőszivattyús megoldások a Daikintól
– Varga Pál, MÉGSZ: A nap kérdése – Merre tart a napenergia-hasznosítás Magyarországon?

A szakmai összefoglalóban néhány előadást kiemelve, azok legfontosabb gondolatait közöljük.

Hőszivattyúk a napelemek tükrében

Hodermarszki Zsolt bevezetőjében elmondta, hogy a napelemes rendszerek áramtermelésének elszámolásával kapcsolatos változások különösen azokat a családokat érintik hátrányosan, akiknek az elektromos-áram fogyasztása a téli időszakban nagyobb. Ilyenek azok a háztartások, amelyekben a fűtés elektromos energia felhasználásával történik. Egy modern energiamenedzsment rendszerrel lehetővé válik, hogy minél több energiát el tudjunk tárolni akkor, amikor azt nem tudjuk felhasználni, és minél kevesebb energiát vegyünk ki a hálózatból, amikor a napelemek termelése csekély. A példaként felhozott 5 kW-os napelemes rendszerrel magyarországi feltételek mellett a nyári hónapokban a havi áramtermelés 700 kWh körül van, amiből az átlagos napi termelés kb. 24 kWh-ra adódik ki, amit a napelemek napos időszakban tudnak megtermelni, jellemzően 10 és 16 óra között. 

Mit kezdjünk ezzel a napi 24 kWh-val? Választhatjuk azt a megoldást, hogy a hálózatba való betáplálás helyett felhasználjuk vagy eltároljuk az energiát. Ezek egyik  lehetősége az elektromos autó töltése, vagy akkumulátorpakkokba való töltés. Ez utóbbi sajnos nagyobb beruházást igényel, mivel egy 5 kWh energiatárolású akkumulátoregység ára 1 millió Ft. körül van, amihez még hozzájön a vezérlés és a hybrid inverter ára is. Természetesen a háztartási berendezések is felhasználhatják a megtermelt energiát, de ezek fogyasztása nem olyan nagy, hogy a napi energiamennyiséget elfogyasztanák. 

Ha nincs elektromos autónk és energiatároló akkumulátorpakkunk, akkor a napi 24 kWh nyári termelést hő formájában tárolhatjuk el, mégpedig a HMV-tárolóban lévő vízben, és magában az épületszerkezetben, ez utóbbiban túlhűtés formájában. Egy 200 literes HMV-tároló 10 ^oC-ról 50 ^oC-ra való felfűtéséhez kb. 10 kWh energia szükséges, amelynek elvégzéséhez COP=4 értékű hőszivattyút feltételezve 2,5 kWh elektromos áram szükséges, ami a napi termelésnek csak az egytizede. Itt jön segítségünkre az épülettömeg. Egy 120 m²-es téglafalazatú, beton padlóval és födémmel rendelkező épület hőtárolásra alkalmas tömege kb. 48 tonna, amelyben kb. 11 kWh hőenergiát tudunk eltárolni, a releváns épületszerkezetek 1 ^oC-szal való fűtésével vagy hűtésével. Ha nyári esetben pl. 3 ^oC-szal túlhűtjük az épületet, akkor 34 kWh hőenergiát tudunk betárolni abba. Mindehhez persze valamilyen hőszivattyús technológia, vagyis split klíma, vagy hőszivattyú és fan-coilok szükségesek,  amelyek napi áramfelhasználása kb. 9,7 kWh. Összesítve az eddigieket: amennyiben közvetlen elektromos HMV-termelést és hőszivattyús hűtést alkalmazunk, akkor 10+9,7 = 19,7 kWh elektromos energiát, ha pedig hőszivattyús HMV-termelést, és ugyancsak hőszivattyús hűtést használunk, akkor 2,5+9,7= 12,2 kWh elektromos energiát használunk fel naponta. 

Egy fontos kérdés, hogy hogyan tároljuk be a felesleges energiát, és az hogyan legyen összhangban a napelem termelésével. Az egyik lehetőség a Nyugat-Európában már elterjedten alkalmazott Smart Grid vezérlés-típus, a másik pedig a Daikin által fejlesztett HOMEHUB áramfigyeléses automatika.  A Smart Grid a napelemtermeléstől és az energiafelhasználástól függő rendszer, ahol két bemenet logikai állapotától függően különböző üzemállapotok állíthatók elő. A jelek egyrészt a villamos hálózattól, másrészt a napelemes rendszer inverterétől érkeznek. Magyarországon az elektromos hálózat még nem rendelkezik ilyen kísérő jelekkel. A Smart Grid négy logikai szinttel és a hozzájuk tartozó négy üzemállapottal rendelkezik. Az első logikai szinten egyik oldalról sem érkezik jel. Ilyenkor a hőszivattyú úgy működik, ahogyan be van állítva, vagyis nincs rá hatással a hálózat és a napelem állapota. A második logikai szinten nincs napelemes áramtermelés, de van egyéb fogyasztás, ezért a hőszivattyú tiltó jelet kap. A harmadik logikai szinten már van napelemes áramtermelés, de nem elegendően nagy ahhoz, hogy maximáljuk a hőszivattyú fogyasztását. Viszont ekkor a hőszivattyú már betárolási üzemben működik, vagyis a szükséges energiánál többet állít elő, amit HMV-termelésre, vagy az épület túlhűtésére használ fel. A túlhűtés mértékét egy termosztáttal kell beállítani. A negyedik logikai szinten a napelem termelése maximális, ilyenkor a hőszivattyú korlátozás nélkül működik, természetesen csak a beállított betárolási hőmérsékletekig (pl. 55 ^oC HMV-hőmérséklet, és 3 ^oC-os túlhűtés). Az előbbi automatizálási feladatok megoldhatók a HOMEHUB egységgel is, amely nem Smart Grid logikai jelekkel kommunikál, hanem árammérői vannak, amivel méri a termelt és felhasznált energiát, és ezek alapján az előbbiekhez hasonló üzemállapotokat alakít ki. Az egység internetes kapcsolattal rendelkezik, és külső eszközökkel is össze lehet programozni.

Greenway Neo N megújuló energiás alkalmazásokhoz

Simon Sándor elöljáróban ismertette azt a hűtőközegekre vonatkozó fontos aktuális lépést, hogy 2022. január 1.-től új berendezés esetén a 40 kW feletti kereskedelmi célú nem kaszkád rendszerekben csak GWP<150 hűtőközeg használható, illetve, ha kaszkád rendszerről van szó, akkor a felső fokozatú hűtőkörben legfeljebb GWP<1500 hűtőközeg használható. Fontos, hogy GWP>2500 paraméterű regenerált, vagy újrahasznosított anyagok 2030-ig használhatók karbantartási céllal, és a módosítási javaslat egyik célkitűzése a regenerált anyagok használatának elősegítése.

A közvetítőközegek kiválasztási kritériumait négy csoportba sorolta, ezek a biztonsági szempontok (toxikológiai tulajdonságok, gyúlékonyság, stb.), termofizikai tulajdonságok (viszkozitás, fagyáspont, hővezető képesség, stb.), műszaki tulajdonságok (kémiai stabilitás, kompabilitás a szerkezeti anyagokkal, stb.) és környezeti hatás (származás, környezeti lábnyom, biológiai lebonthatóság, stb.)  

A GreenwayÆ Neo N közvetítőközegek megnövelt hatékonyságú, növényi eredetű közvetítőközegek. A termékcsalád sajátosságai:

• biológiailag lebomló, ezért szivárgás esetén csökken a talajszennyezés kockázata, így ideális  közvetítőközeg a geotermikus rendszerekhez,
• nagy teljesítményű hybrid inhibítorokról van szó, amely kiváló korrózióvédelmet biztosít,
• bakteriosztatikus tulajdonságú, mivel megakadályozza a közegáramlást és a hőcserét befolyásoló baktériumok kialakulását, a penészesedést, a gombák és algák megtelepedését, ezért ideális padlófűtésekhez és radiátoros fűtésekhez. 

Az MPG közvetítőközegekkel összehasonlítva a GreenwayÆ Neo N-nek sokkal kisebb a viszkozitása, ami -15 ^oC alatt válik hangsúlyosabbá. Ezáltal kisebb szivattyúkat és kisebb csőátmérőket lehet betervezni, ami költség megtakarítást eredményez.

Felület fűtés/hűtés szabályozása, több hőtermelős rendszerek szabályozása, PICV szelepújdonságok

Várföldi Róbert előadásában a címben jelzett szabályozástechnikai megoldások ismertetésén túl kitért a páratartalom- és a széndioxid-koncentráció-szabályozás fontosságára. Páratartalom szabályozással csökkenthetők a megfázásos és az influenzás megbetegedések  akár 70 %-kal is, abban az esetben, ha 40 és 60% között szabályozzuk a belső terek páratartalmát. A széndioxid-koncentráció szabályozásának fontosságával kapcsolatban kiemelte azoknak a teszteknek az eredményeit, amelyeket közcélú épületekben végeztek el. Ezek szerint abban az esetben, ha a CO₂-koncentráció 1000-ről 2500 ppm-re nő, akkor az alaptevékenységben 35%-os, az információk feldolgozásában 60%-os a kezdeményezőképességben pedig 91%-os teljesítőképesség-csökkenés következik be.

Az előadásban bemutatott RDG200 kommunikációképes termosztát család ideális körülményeket teremt többek között az oktatási intézményekben is, mivel általa a beépített érzékelők alapján megtörténik a hőmérséklet-, a páratartalom- és a széndioxid-koncentráció-szabályozás is.   A termosztát időprogram szerinti működése KNX-en keresztül szinkronizálható, és könnyen módosítható a felhasználó által. Az illetéktelen beavatkozás elleni védelmet gombzár funkció, és jelszavas védelem biztosítja. Az energiapazarlás azonnali és világos jelzésére zöld levél funkció szolgál. A további energiaköltség csökkentés az alapjel korlátozási és relatív alapjel eltolási funkciók révén lehetséges.    

Magyarországi hőszivattyú piaci helyzetkép

Az előadásból megismerhettük az európai hőszivattyú eladások dinamikus növekedését. A 2022-ben 1000 háztartásra jutó hőszivattyú eladások tekintetében az EPHA (Európai Hőszivattyú Szövetség) adatai szerint Finnország (69 db), Norvégia (62 db) és Svédország (39 db) állnak az élen, őket követik Észtország (30 db), Dánia (30 db) és Litvánia (29 db). Magyarország az Egyesült Királyságot megelőzve a lista végén foglal helyet, a maga 4 db-os eladásával A 2022-ben Magyarországon eladott hőszivattyúk darabszámát tekintve, levonva belőlük a levegő-levegő hőszivattyúkat (gyakorlatilag Split-klímaberendezéseket) 15.640-es eladott darabszám adódik ki. Ezt összevetve a 3,85 millió lakott, és használatban lévő lakással, 1000 lakásra vetítve 4,062 db eladott hőszivattyút kapunk, ami jó egyezést mutat az EPHA Magyarországra vonatkozó adatával.

A hőszivattyús rendszerek gázkazánokkal szembeni versenyképességének fontos befolyásoló tényezője az elektromos áram és a gázár arányának alakulása a különböző európai országokban. Az EPHA 2023 júniusi adatai szerint ez az arány az elektromos üzemű hőszivattyúk szempontjából különösen kedvező (<1,5) Svédországban, a Benelux-államokban és Bulgáriában, a legkedvezőtlenebb (≥3,5) Németországban és Szlovákiában. Magyarországon ez az érték a 2,5 – 3,5 tartományba esik.

Kiss Pál kiemelte, hogy a hőszivattyús iparág Európában növekedésre készül. Az eddig bejelentett beruházások értéke 5 milliárd euró. Ezek a beruházások többek között a Daikin, Viessmann, Stiebel-Eltron, Bosch, Panasonic, Vaillant, Hoval, Ziehl-Abegg, Alfa-Laval, Grundfoss, Wilo, Kensa, Ariston, Clivet/Midea, Rheinmetall cégeknél valósulnak meg.

A nap kérdése – Merre tart a napenergia-hasznosítás Magyarországon?

Varga Pál a szakembereket, és a háztulajdonosokat egyaránt érdeklő előadásában a napelemes rendszerek által termelt energia elszámolásával kapcsolatos korábbi bizonytalanságok áttekintése után ismetette, hogy mi a helyzet jelenleg. Eszerint:

• Az üzembe helyezéstől számított 10 évig marad az éves szaldó elszámolás. Az ezzel kapcsolatos határidők: 2023. szeptember 7. napjáig benyújtott igénybejelentés, és 2026. január 1. napjáig megtörténő üzembe helyezés, vagy bővítés utáni üzembe helyezés.
• A visszatáplálási tilalmat hamarosan fel fogják oldani az ország csaknem egészében.
• A 2023. szeptember 7.-e utáni igénybejelentéssel megvalósuló rendszerek 2024. január 1-től bruttó elszámolásba kerülnek.
• A bruttó elszámolás részletei még nem ismertek. A legfontosabb kérdés a hálózatba visszatáplált energia átvételi ára. Valószínű, hogy a jelenlegi 5 Ft körüli árnál magasabb, kb. 13 Ft körüli lesz az átvételi ár.
• A hálózatba visszatáplált energia után valószínűleg nem kell rendszerhasználati díjat fizetni.

A szaldós és a bruttó elszámolás között az a különbség, hogy szaldós elszámolás esetén először képezik a vételezés és a visszatáplálás szaldóját (egyenlegét), és az így kapott mennyiséget számolják el az energia díjával. A nem szaldós, hanem ún. bruttóelszámolás esetén viszont nem képeznek szaldót, a vételezett és a visszatáplált energia teljes mennyiségét külön-külön, eltérő díjjal számolják el. Így például évi 1800 kWh betáplálás, és ugyancsak 1800 kWh hálózati vételezés esetén a fogyasztónak szaldóelszámolás esetén 0 Ft-ot, bruttóelszámolás esetén pedig a jelenlegi árakon 36 ezer Ft-ot kell fizetnie az áramszolgáltató felé. 

Befejezésül Varga Pál biztatóan jegyezte meg, hogy a napelemek piacának növekedése egy bizonyos megtorpanás után folytatódni fog.  

Dr. Vajda József

Az előadások visszanézhetők a MÉGSZ youtube-csatornáján, itt: