2023. március 23-án a Víz Világnapja rendezvénysorozathoz kapcsolódóan került sor Pécsett az V. Hatékony Vízellátás Nemzetközi Konferenciára. A rendezvényen 123 fő vett részt személyesen, emellett a PTE MIK hallgatóinak – közülük is azoknak, akik nem kérték a részvételt kötelező szakmai továbbképzésként elfogadni – lehetőségük volt online bekapcsolódni, többen éltek is a lehetőséggel.
A konferencia szerepe az épületgépészeten belül
A Konferencia fölvállalt szerepe – szemléletváltást segítő, újdonságokat fókuszba helyező, hiánypótló, szakmai és szakmaközi tapasztalatcserére lehetőséget biztosító fórum – az indulástól máig folyamatosan aktuális. A Konferencia törekszik a témaválasztásával a vízellátást abba a pozícióba emelni, ami a jelentőségéből adódóan megilleti, megilletné ezt a szakágat. Már jónéhány éve érzékelhető a vízellátás új megközelítésének megjelenése, a korábbi „ökölszabályok” megingása – vezetékméretek, áramlási sebesség, anyaghasználat, hőszigetelési vastagság, stb. kapcsán. Talán már kezd tudatosulni a szakemberekben, hogy a vízhatékonyságot az energiahatékonysággal azonos fontosságúként kell értelmezni, de ezen a téren még bőven van teendő, a gondolkodásmódunk, szakmai megoldásaink megváltoztatásán. A vízellátás takarékos megoldásánál árnyalja a képet az ivóvízhigiénia kérdésköre – első helyre kell rangsorolni, a takarékosság igényét is megelőzve az egészséges ivóvíz szolgáltatásának szükségességét, higiénikus, baktériummentes vízellátást kell biztosítani. A víz = kincs, a víz = élelmiszer, és ezekből adódóan óvnunk kell a vizet, mennyiségét és minőségét tekintve egyaránt. Ezt a célkitűzést az alternatív vízforrások – csapadékvíz, szürkevíz, tisztított szennyvíz – használatával is megközelíthetjük. A szakmai tapasztalatcsere, az ún. „jó gyakorlatok” átadása a Konferenciánkhoz hasonló rendezvényeken hozzájárul a víz jelentőségének tudatosításához. Ennek is köszönhető talán, hogy a Magyar Mérnöki Kamara immár második alkalommal akkreditálta a konferencia előadásait kötelező szakmai továbbképzésként két tagozata, az épületgépészet és a vízépítés, vízgazdálkodás terület szakemberei számára.
A konferencia témái
Szervezőként, a konferenciaprogram összeállítójaként – a COVID miatti két év kihagyás után – igyekeztem a már hagyományosnak tekinthető témák mellett az időközben felmerült új szempontok, változások ismertetésének is teret adni. Így a Konferencia programja 3 tématerület köré szerveződött:
- ivóvízhigiénia,
- hatékony és higiénikus használati melegvíz termelés,
- környezettudatos vízelvezetés.
A Konferencia megnyitójában egy gondolatot emeltem ki a vízhatékonyság sokrétű értelmezése és a műszaki tevékenységre váró kihívások közül: a jövő nem olyan lesz, mint a múlt és emiatt létfontosságú, hogy a mérnöki létesítmények méretezési, kivitelezési és üzemeltetési alapelveit hozzáigazítsuk az új, nem‑stacioner világhoz. Esetenként olyan feladatokra kell megoldást találni, amely feladatok ma még megfogalmazás szintjén sem léteznek. Nem visz előre a korábbi megoldási módszerekhez való ragaszkodás a megváltozott körülmények, elvárások, rendeletek között, új módszerek, eljárások alkalmazása a célravezető. A fejlesztések eredményeit, az innovatív megoldásokat mielőbb át kell ültetni a gyakorlatba, és vissza kell csatolni a tapasztalatokat a rendszerek létesítésének korábbi szakaszaiba, meg kell jelenni pl. az üzemeltetési tapasztalatoknak a tervezésben, kivitelezésben. Ehhez is nyújtottak hasznos ismereteket a konferencia előadásai.
Az elhangzott előadások és előadóik
- Klórozási melléktermékek keletkezése törésponti klórozás és fertőtlenítés során – Dr. Stefán Dávid (Nemzeti Népegészségügyi Központ) vegyésztől
- Új rendeletek és új megoldások a jó vízminőség megtartásáért – Nagy Zoltán (Viega Kft.) tervezési tanácsadótól
- Hogyan épül fel egy higiénikus vízhálózat? – Lászlófi András (Rehau Kft.) műszaki tanácsadótól
- Energiahatékony HMV termelés – Major Ádám (Hajdú cégcsoport) szakértőtől
- Geotermikus energia, termálvíz-hasznosítás a HMV-termelésben – Dr. Nyers Árpád (PTE MIK) adjunktustól
- A használati melegvíz cirkuláció célszerű kialakítása és Vízfogyasztás csökkentés szürkevíz hasznosítással – 2 előadás Dr. Szánthó Zoltán (BME) egyetemi docenstől
- Biológiailag tisztított szennyvíz, mint alapanyag – Dr. Lakner Gábor (Hidrofilt Kft.) kereskedelmi igazgatótól (Az előadás alapján készült szakcikket következő lapszámunkban közöljük.)
- Városon belüli csapadékvíz elvezetés – alkalmazkodva a klímaváltozáshoz – Kovács Katalin (Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány) szakértőtől.
Néhány új ismeret a Konferencia előadásaiból
Nagy Zoltán egy új rendeletről beszélt, amin még a nyomdafesték sem száradt meg. 2023. január 12-én jelent meg az 5/2023. (I. 12.) Kormányrendelet az ivóvíz minőségi követelményeiről. Fontos változás, hogy „Közintézmény esetében az épület üzemeltetője, ennek hiányában a tulajdonosa gondoskodik a vízbiztonság fenntartásáról.” Felértékelődik tehát az épület-üzemeltető szerepe a vízminőség fenntartásának feladatában. Nagyobb hangsúlyt kap az ólomkockázat kezelése. Jelenleg az ivóvíz célú csapvízben az ólom megengedett határértéke 10 µg/l., ami 2036-ra felére csökken. Ivóvízhálózat felújításakor már most figyelni kell a 2036-os célértékekre, ólom esetében az 5 µg/l határérték betartására. Az előadó a legionella rendelet végrehajtásáról szóló, évente januárban megjelenő Módszertani levél változásairól is beszélt, többek között arról, hogy a cirkulációval kiegészített HMV hálózatokban a korábbi 3 literes szabály 2 literesre módosult. Ennyi lehet pl. a cirkuláltatás nélküli vezetékűrtartalom.
Lászlófi András beszélt többek között arról a minimális hőszigetelési vastagságról, amelyet mind hideg mind HMV hálózatok esetén alkalmaznunk kell, és amellyel az ivóvízhigiénia biztosítása mellett energiahatékonnyá tehetjük hálózatainkat.
Dr. Szánthó Zoltán a HMV-cirkuláció célszerű kialakításáról szóló előadásában a szakmai szempontok mellett azokról a körülményekről is beszélt, amelyek szükségesek (és elégségesek is? – ez kérdéses) ahhoz, hogy a cirkulációs hálózatok a korrekt módon történt tervezés szerint épüljenek meg. A korrekt tervezés fontos elemei az igényes hőszigetelés, a pontos méretezés és a hidraulikai beszabályozás – ezekkel minimalizálhatók a cirkuláltatás mindenképpen jelentkező veszteségei. Az igényes hőszigeteléssel csökken a keringtetendő térfogatáram, és ezzel a szivattyúzási munka. A pontos méretezésre a DVGW 553 mellett már a DIN 1988-300 is javaslatot ad; az utóbbi szabványban tárgyalt „hozzákeverési eljárás” lehetővé teszi a túlméretezés elkerülését, ami szintén az üzemeltetési költségek csökkenését eredményezi, amihez a hidraulikai beszabályozás is elengedhetetlen. Dr. Szánthó Zoltán fontos gyakorlati konklúzióval zárta előadását: kihívás, de el kell fogadtatnunk megbízóinkkal és a piaccal, hogy gazdaságilag is megéri számukra tisztességesen megfizetni a mérnöki munkát.
A konferencia helyszíne és logója
A szakmailag nívós rendezvényhez a helyszín is színvonalas, elegáns volt, a Magyar Tudományos Akadémia Pécsi Területi Bizottsága (MTA PAB) székházában, az ún. Vasváry villában zajlott le a Konferencia.
A kisjubileumát ünneplő, 5. alkalommal zajló Konferencia ajándékot is kapott, logo készült a rendezvényhez. A PTE MIK művész-oktatóját, Dr. Krámli Márta egyetemi docens szobrászt kértem meg hallgatói pályázat kiírására építész hallgatóknak – logotervezésre. A nyertes verzió alapötletét 8 pályamű közül választottam ki. Grósz Anna Boróka építész hallgató alább látható munkája jelképezheti a továbbiakban a Konferenciát, célkitűzéseit. Véleményem szerint ez a logo sugallja azt a védelmet, amit a víz érdemel, és amely védelem, a „jó gazda kezében” tartott rendszer egyben a vízellátás hatékonyságát is segíti.
Eördöghné Dr. Miklós Mária habil. egyetemi docens PTE MIK,
a Magyar Tudományos Akadémia Pécsi Területi Bizottsága
Gépészeti és Épületgépészeti Munkabizottsága elnöke,
főszervez
