A lángossütők mint a gázos szakma megmentői

Na kérem az úgy volt, hogy megjelent a  34/2021. (VII. 26.) ITM rendelet (Egyes ipari és kereskedelmi tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítések), ilyen gyakran előfordul, nem nagy ügy.

Ennek a rendeletnek van egy melléklete, ami így van felépítve:

 A.B.C.D.E. 
1.TevékenységVálasztható szakma (részszakma), szakképesítés vagy jogszabály alapján szervezett képzésben szerzett képesítés önálló tevékenység eseténNem önálló tevékenység a B., D. vagy E. oszlopban szereplő követelmény nélkül végezhetőKorábbi jogszabályban előírt szakma, szakképesítés, egyéb képesítésSzakma (részszakma), szakképesítés, egyéb képesítés helyett
a szakiránynak megfelelő más szakma, szakképesítés vagy magasabb szintű szakirányú végzettség, képesítés elfogadhatósága


A oszlop: mi a tevékenység, egyértelmű

B oszlop: milyen végzettség kell a tevékenység végzéséhez, ha valaki önálló tevékenységként végzi. (vállalkozói jogviszonyban)

C oszlop: nem önálló tevékenységként (alkalmazottként) végezhető a tevékenység B, C,E oszlopban szereplő követelmény nélkül. Ez az az eset amikor egy B vagy D vagy E oszlop szerinti jogosultsággal rendelkező felügyeli a szakképzetlen alkalmazottat. Ebben az oszlopban végezhető, vagy nem végezhető szerepelhet.

D oszlop: Korábbi jogszabályban előírt szakma, szakképesítés, egyéb képesítés

E oszlop: Más szakma, szakképesítés vagy magasabb szintű szakirányú végzettség, képesítés elfogadhatósága (pl. szakirányú mérnök stb.)

Nézzünk egy triviális esetet:

 A.B.C.D.E. 
40.Hűtő- és klímaberendezés-szerelés, karbantartásHűtő- és szellőzésrendszer-szerelő
Hűtő-, klíma- és hőszivattyú berendezés-szerelő
végezhetőHűtő- és légtechnikai rendszerszerelő
Hűtő-, klíma- és hőszivattyú berendezés-szerelő
elfogadható


Joggal gondolta a szakma, gépészetben nagy csodák nem lehetnek, nem is foglakozott ezzel senki.

Egyszer csak tele lett a sajtó azzal, hogy a Balatonon csak szakács sütheti a lángost, el is nevezték a rendeletet „lángossütő rendeletnek”.

Tekintettel arra, hogy a vendéglátás lobbiereje messze meghaladja bármelyik más szakmáét, gyorsan megjelent az 51/20216x.12.) ITM rendelet, ami módosította a 34/2021-es rendelet akként, hogy új eddig még nem létező szakma előírása esetén (a létező szakmák a már hatálytalan 5/1997. (III. 5.) IKIM és a 21/2010. (V. 14.) NFGM rendelet mellékletiben voltak) a tevékenységet folytató személynek 2023. december 31. napjáig kell eleget tennie az 1. mellékletben meghatározott követelményeknek.

Ugyanebben a rendeletben teljes mértékben rendbe tették a lángossütő problémát, visszaállítva rendelet előtti állapotot.

Nézzük meg még egyszer miről van szó:

Nyilván tévedés volt követelményként olyan szakmai végzetséget kérni ami előtte egyáltalán nem létezett, hiszen ezzel senki sem rendelkezik, rendelkezhetett.

Felmerül a kérdés, melyik szakma lehet az, ami eddig nem is létezett és követelménnyé vált (volna) néhány nap után.

Természetesen egy uj szakma valamely uj eddig még nem létező technológiai fejlődés, innovatív megoldás vagy tudományos áttörés estén jön létre, abból a célból, hogy a képzett szakma művelői meg tudjanak annak felelni, azoknak a kihívásoknak, amik egy gyökeresen megváltozott körülmény követel.

Nyilván az informatika, az elektromobilizáció, a fúziós energia, az üzemanyagcellák, az energiatárolás területén szükségszerű lépés lehet ez.

A rendelet 98 tevékenységet sorol fel a hozzá tartozó szakképesítéssel, szakképesítésekkel.

A 86.sorban megjelent egy eddig nem létező szakma ekképpen:

 A.B.C.D.E. 
86.Újonnan telepített tüzelőberendezések égéstermék-elvezetőinek építése, szerelése. Újonnan telepített tüzelőberendezések égési-, hígításilevegő-ellátásának építése, szerelése. Meglévő égéstermék-elvezetők, levegőellátó rendszerek átalakítása, javítása. Meglévő égéstermék-elvezetők, levegőellátó rendszerek bontásaÉgéstermék-elvezető építő, szerelő, karbantartónem végezhető nem elfogadható


Első döbbenetünk után vizsgáljuk meg ezt a tevékenységet:


Tevékenység:

Újonnan telepített tüzelőberendezések égéstermék-elvezetőinek építése, szerelése. Újonnan telepített tüzelőberendezések égési-, hígításilevegő-ellátásának építése, szerelése. Meglévő égéstermék-elvezetők, levegőellátó rendszerek átalakítása, javítása. Meglévő égéstermék-elvezetők, levegőellátó rendszerek bontása

Választható szakma (részszakma), szakképesítés vagy jogszabály alapján szervezett képzésben szerzett képesítés önálló tevékenység esetén

Égéstermék-elvezető építő, szerelő, karbantartó

Nem önálló tevékenység a B., D. vagy E. oszlopban szereplő követelmény nélkül végezhető

nem végezhető

Korábbi jogszabályban előírt szakma, szakképesítés, egyéb képesítés

Üres (nincs elfogadható más képesítés)

Szakma (részszakma), szakképesítés, egyéb képesítés helyett, a szakiránynak megfelelő más szakma, szakképesítés vagy magasabb szintű szakirányú végzettség, képesítés elfogadhatósága

nem elfogadható


Ez a 98 sorban meghatározott tevékenység közül az egyedüli, amely felügyelettel, korábbi szakmával, és más vagy magasabb képesítéssel sem végezhető.

Ez a legszigorúbban szabályozott tevékenység.

MI VAN??


Felületes ismertekkel rendelkezők (és akik igy szeretnék érteni), a következőket olvassák ki ebből:

  1. Égéstermék elveztővel (elvezető minden, amin égéstermék megy), bármit csak az tehet, akinek van „Égéstermék-elvezető építő, szerelő, karbantartó” végzettsége.
  2. A munkavégzőnek kell ilyen végzettség, tehát alkalmazott is csak ilyen végzettséggel érintheti meg az elvezetőt.
  3. Nincs olyan korábbi szakma, ami kiváltaná, helyettesítené ezt.
  4. Nem fogadható el más szakma. magasabb szintű szakmai végzettség.


Ez igen.


Innentől, mivel ilyen végzettsége senkinek sincs, a gázszerelés a következőképpen alakulna (2023.12.31.től):

A gázszerelő elvállalja a gázszerelést. (ugye három eset lehetséges, tervköteles kivitelezés, készülékcsere, egyszerűsített készülékcsere.)

A tervező elkészíti a kivitelei terveket, (amikor kell), és nagyon ügyel arra, hogy a műszaki leírásban pontosan meghatározza ki szerelheti az égéstermék elvezetőt.

A gázszerelő egyeztet égéstermék-elvezető építő, szerelő, karbantartóval (vagy a Kazán- és kemencekőművessel, mert a mostani félinformációk szerint ők is elvégezhetik a gázszerelő mester helyett a kivezető összedugdosását), aki elvégzi az égéstermék elvezető összeszerzését, elvégzi a hidraulikus méretezést, és kiállít egy kivitelezői nyilatkozatot, amire ráírja a végzettsége számát.

A gázszerelő elvégzi a szerelést, majd a kivitelezés helyétől függően megkeresi a kéményseprőipari szolgáltatót, vagy a katasztrófavédelmet a kéménypapír miatt.

Még érdekesebb amikor uj épüket készül, és falazott, vagy előregyártott kerámia elemekből álló klasszikus kémény építenének.

Nem falazhatja fel a kőműves?

Bontásnál, külön le kell bontani a meglévő kéményt?

Nyilvánvalóan azonnal látszik, hogy ez a dolog kicsit (nagyon) sántít.

Még a magyar jogalkotás körülményei között is valószínűsíthető, hogy ez a szabályozás korrigálásra kerül, mégis miért kell ebben az írásban elemezgetni?

Két okból:

Egyrészt hamis információk terjednek. másrészt könnyen több százezres, a kiesett idővel együtt milliós kár érheti a gázszerelőket, és ezt egy szakmai egyesület nem hagyhatja szó nélkül.

(Lásd Perfekt blog írása, ami ide kattintva olvasható el!)

  1. Igen erős állítás:

„hanem a gázszerelőkre is, akik a saját gázszerelési munkáiknál a gáztüzelő-berendezések részeként forgalomba hozott, és más égéstermék-elvezetőket is, ezidáig szakképesítés nélkül megszereltek.”

Az igazság a következő.

A gázszereléshez előírt képesítést a 42/2017. (XII. 11.) NGM rendelet 1. melléklete szabályozza.
Ez a közismertebb nevén a gázszerelő igazolványhoz kapcsolódó rendszer.
Ez tartalmazza nyilvánvalóan a készülékhez tartozó minden tartozék létesítési, és más jogosultságokat.
A gázszerelői igazolvány követelményrendszere messze meghaladja a bevezetni kívánt képesítés követelményeit.

  1. Az írás azt sugallja, hogy a Kazán- és kemencekőműves, Kéményszerelő és a Tüzelőberendezés égéstermék-elvezető készítő szakma erre a tevékenységre elfogadható.

Ez igy is lehetne, ha a rendelet mellékletének, D és E oszlopa ezt lehetővé tenné.

  1. Elsöprő erővel megindult a tanfolyamok szervezése az új szakmára.

Az alapvető feltételek.

  • 8 általános
  • egészségügyi vizsgálat
  • 300 óra tanfolyam majd vizsga
  • 350 ezer forint tanfolyami díj.


Az elérendő kompetenciák:

a képzés során megszerezhető kompetenciák birtokában képes lesz:

  • önállóan és csoportmunkában is képes újonnan telepített tüzelőberendezések égéstermék-elvezető berendezéseinek és azok tartozékainak szakszerű, a vonatkozó szabványoknak és a beépítésre kiválasztott szerkezetekkel szemben támasztott követelményeknek megfelelő építésére, szerelésére,
  • a használatban lévő vagy újból használatba kerülő égéstermék-elvezető berendezéseken elvégezni a szükséges karbantartási, javítási munkálatokat,
  • azok átépítését, béléscsövezését, utólagos belső vakolását,
  • a szerelt égéstermék-elvezető berendezések újbóli hőszigetelését, keményhéjalását, rögzítéseinek megerősítését,
  • a tisztítási-, ellenőrzési feltételek elírások szerinti kialakítását, valamint az ehhez szükséges szerkezetek (kéményseprőjárda, korlát, lépcső) kiválasztását, telepítését,
  • az építészeti és épületgépészeti terveket olvasni és értelmezni, illetve egyeztetni a közreműködő szakemberekkel,
  • munkája során számítógépet használni, elvégzi a szükséges adminisztratív teendőket, valamint kiemelt figyelmet fordítani a munka-, tűz- és környezetvédelmi előírások betartására.


Jól látható, hogy az évek óta vitatott mi az égéstermék elvezető vitát félretéve, igazán a klasszikus kéményépítés a cél, és ez a gázos szakma részéről elfogadható, pontosabban közömbös.


Érdekes még, hogy a kezdeti tanfolyami felhívások a 07323004 sz. programkövetelmény szerinti képzést a „Kazánok, kemencék építése, bontása, javítása” 34/2021. (VII. 26.) ITM rendelet 1. melléklet 45. pontjánakmunkaterületre, címezte, ami arról szól, hogy a Kazánok, kemencék építése, bontása, javítása tevékenységet az Égéstermék-elvezető építő, szerelő, karbantartó szakmával lehet végezni (ezt képeznék) de végezhető a meglévő Kazán- és kemencekőműves szakmával is. Ez igy magában teljesen érhető és logikus változtatás.

Visszatérve a rendelet 86.sorában lévő képzettségi követelményekre, az az elképzelés, hogy a gázszerelő nem szerelheti a készülékek azok rendeltetésszerű és biztonságos használatához szükséges tartozékokat alapjában ésszerűtlen és elfogtathatatlan.

Véleményem szerint a jogalkotónak nem volt ilyen szándéka, és rövid időn belül a jogszabály pontosodni fog. Sajnos ez szükséges, mert nem mindenki számára egyértelmű, hogy a 34/2021. (VII. 26.) ITM rendelet semmiben sem érinti a gázszerelők jogosultságát!

Miért?


A gázellátással kapcsolatos minden tevékenység alapdokumentuma a GÁZTÖRVÉNY. (2008. évi XL. törvény a földgázellátásról)

Ebben a törvényben felhatalmazást kap az NGM-ITM, hogy részletes szabályokat rendeletben szabályozzon.(„ A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 133. § (2) bekezdés 2., 3. és 4. pont)

Ennek a felhatalmazásnak a meghivatkozásával az NGM kiadta a „42/2017. (XII. 11.) NGM rendelet a gázszerelők és gázkészülék-javítók tevékenysége folytatásának részletes feltételeiről…” rendeletet, aminek 1.sz melléklete szabályozza „Az 1. §-ban meghatározott tevékenységekhez előírt képesítést és gyakorlati időt”

Ez a tevékenység a földgázellátásról szóló törvény és végrehajtási rendelete szerinti csatlakozóvezetékkel és felhasználói berendezéssel kapcsolatos tevékenység.

Eddig értehető?

Amennyiben GÁZTÖRVÉNY alá tartozó bármilyen tevekénységet rendeletben módosítani kívánják, akkor rendelkeznie kell a szabályozást létrehozónak a Gáztörvény felhatalmazásával, és ezt meg is kell hivatkozni a rendelet fejlécében.

A 34/2021. (VII. 26.) ITM rendelet fejlécében van ilyen hivatkozás, de azok hatálytalanított tartalmakra hivatkoznak.

Tehát a sokat emlegetett rendelet nem tartalmaz, és nem is tartalmazhat olyan módosítást, amely érint a GÁZTÖRVÉNY alá tartozó szabályt, beleértve természetesen a szükséges képzettségeket.

Nézzük meg a rendelet 55.sorát:

Tevékenység (pontos idézet):

Központifűtés- és csőhálózat-szerelés (ide nem értve a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény szerinti gázszerelési tevékenységet)

Választható szakma…

Központifűtés- és gázhálózat-rendszer-szerelő
(Égéstermék elvezető szerelő)

Tehát ebben a pontban a rendelet alkotója fontosnak tartotta kiemelni, hogy nem végezhető a GÁZTÖRVÉNY alá tartozó tevékenység központi fűtés és csőhálózat szerelő végzettséggel.

Valószínűleg ez a mondat hiányzik a 86.pontból, hiszen a gáztörvény hatálya alá tartozó készülékek részegységeinek, tartozékainak szerelése csak gázszerelő igazolvánnyal végezhető, égéstermék-elvezető építő, szerelő, karbantartó végzettséggel nem.

Azt, hogy a az égéstermék elvezető szerelhet e központi fűtést végképp nem tudom eldönteni, de mintha így lenne.

Mindenkinek önálló döntése az, hogy mit tesz jelen esetben. Nyilván sokak gondolják úgy, hogy egyszerűbb ezt a papírt megszerezni, mint harcolni.

A tanácsom az: várjanak, de ha nem akarnak akkor feltétlenül írassák be a képzési szerződésükbe, hogy ez a végzettség szükséges lesz a gázkészülékek égéstermék elvezetőjének szerelésre, és enélkül a gázszerelői tevékenység csak korlátozottan végezhető 2023.december 31-től.

Célszerű a költségekről nyilvántartást vezetni, úgy, mint kiesett munkaidő, utazás, szállás stb.

Ne felejtsétek el: minden gázszerelő süthet lángost.

Szerző: Murányi Sándor
Illusztrációs fotó: LuAnn Hunt / Pixabay

Megosztás

Előző olvasása

A földgázfelhasználás hidrogénnel történő helyettesítésének elméleti potenciálja Magyarországon

Következő olvasása

Korrózió vízellátó rendszerekben