A Nemzeti Klímavédelmi Hatóság vezetőjét, Gulyás-Béky Ágnest kérdeztük a fűtési- és légkondicionáló rendszerek energetikai felülvizsgálatáról és az új szabályozási elemekről.
Már tavaly ősszel is volt alkalmunk beszélgetni az energetikai felülvizsgálatról, ezért mielőtt rátérnénk az új jogi tudnivalókra, szeretném kérni, hogy elevenítsük fel, hogy mi az alapvető célja az energetikai felülvizsgálatnak?
– Az energetikai felülvizsgálat célja, hogy a 70 kW feletti effektív névleges teljesítményű hőfejlesztő és légkondicionáló, vagy ezekkel kombinált szellőzőrendszerek hatékonyságát, méretezését, és optimalizálhatóságát megvizsgálja az energetikai felülvizsgáló (néhol inspektorként említik). A mérések kiértékelését követően a felülvizsgáló energetikai értékelést ad a rendszerre vonatkozóan, valamint intézkedési- és módosítási-javaslatokkal látja el az üzemeltetőt. A felülvizsgálat kötelezettje a rendszer (épület) üzemeltetője, aki a kötelezettség teljesítése érdekében megállapodást köt egy energetikai felülvizsgálatra jogosult szakemberrel vagy céggel, rendelkezésére bocsátja a rendszer azonosításához szükséges, a rendszer használatával, üzemeltetésével, karbantartásával kapcsolatos dokumentumokat és információkat.
A 2022. január 1-e előtt üzembe helyezett rendszerek esetén az első energetikai felülvizsgálatot 2025. december 31-ig, a 2022. január 1. után üzembe helyezett rendszerek esetén pedig egy éven belül szükséges elvégeztetni, azt követően pedig legkésőbb nyolcévente kötelező azt megismételni. Energetikai auditra köteles rendszerek esetén, az audittal együtt a felülvizsgálati jelentést is be kell nyújtani.
Ha jól emlékszem, vannak olyan esetek, amelyekben a rendszer mentesül a felülvizsgálati kötelezettség alól?
– Igen, és ez az egyik olyan vonatkozás, amelynek mentén a szabályozás az idei év során módosult. Eddig is mentesültek az energetikai felülvizsgálati kötelezettség alól, azok a lakóépületek, amelyek rendelkeztek folyamatos elektronikus felügyeleti és ellenőrző funkciókkal, és azok a nem lakóépületeknél is, amelyeknek a hűtő, fűtő rendszere 290 kW-nál nagyobb effektív névleges teljesítményű és épületautomatizálási és -szabályozási rendszerrel felszerelt.
Az idei évben annyival egészültek ki a meglévő mentességi szabályok, hogy nem szükséges energetikai felülvizsgálat azon épületek vonatkozásában sem, melyekben a rendszer működtetése energiahatékonyság-alapú szerződés, vagy távhőszolgáltatóval megkötött rendszerüzemeltetési szerződés hatálya alá tartozik.
Az üzemeltetőknek milyen teendője van a felülvizsgálati alól mentesség igazolásával összefüggésben?
– A rendszer energetikai felülvizsgálat alóli mentességét a rendszerüzemeltetőnek kell igazolnia. Ezt úgy teheti meg, hogy a Klímagáz adatbázis erre szolgáló felületén, a rendszerhez hozzáféréssel rendelkező energetikai felülvizsgáló útján kérelmet nyújt be a Nemzeti Klímavédelmi Hatóság felé, amelyet a Magyar Mérnöki Kamara bírál el. Amennyiben a kérelem pozitív elbírálásban részesül, onnantól az üzemeltetőnek nem kell nyolcévente, illetve ha energetikai auditra is kötelezett, akkor négyévente az energetikai felülvizsgálatot elvégeztetni a rendszerén.
Mik azok a további új szabályok, amelyekről még nem ejtettünk szót?
– A jelentés elkészítését követően 5000 forint jelentésdíjat kell fizetni a Hatóság részére a 2023. április 6-án hatályba lépett új rendelkezés szerint, a Klímagáz adatbázisban kiállított díjbekérő alapján.
És végezetül szeretném tájékoztatni az olvasókat, hogy amennyiben a vonatkozó jogterületet mélyebb szinten is szeretnék tanulmányozni, akkor lehetőségük van a Nemzeti Klímavédelmi Hatóság honlapján a Jogszabályok menüpontban megismerni a szabályozást.
További információ: https://nkvh.kormany.hu/jogszabalyok1
