36. Távhő Vándorgyűlés: műszaki válaszok az energiaválságra és a MI megjelenésére

Az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület Hőszolgáltatási Szakosztálya 2023. szeptember 19-20.-án Visegrádon tartotta meg 36. Távhő Vándorgyűlését. A Vándorgyűlés mottója „Mesterséges intelligencia és a távhő … és MI hová tartunk?”, volt. A kétnapos rendezvényen a 101 fő regisztrált résztvevő nagy érdeklődéssel hallgatta végig az előadásokat.

A Vándorgyűlés programja

A Vándorgyűlés két napján összesen 15 előadás hangzott el, amelyek címei és előadói a következők voltak:

  1. A távhő előtt álló kihívások, Horváth Viktor helyettes államtitkár, Energiaügyi Minisztérium
  2. Gondolatok a 2023/24 fűtési szezon margójára, Orbán Tibor elnök, Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetsége
  3. Hidrogén erőművi hasznosításának lehetőségei, Molnár Szabolcs főtitkár, Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület
  4. Villanykazán kettős szerepben, Tompa Ferenc vezérigazgatói főtanácsadó, MVM Balance Zrt.
  5. HMV termelő berendezések fejlesztésének kérdései és azok rendszerszintű előnyei, Dr. Szánthó Zoltán docens, BME Épületgépészeti és Gépészeti eljárástechnikai Tanszék, Némethi Balázs osztályvezető, Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. – FŐTÁV
  6. Energiahatékonysági megoldások gazdaságossági számítása, Dr. Vajda József főiskolai tanár, Pécsi Tudományegyetem MIK
  7. Kaposvári „Zöld Fűtőmű” építése, Garai Zsolt kereskedelmi igazgató, Polytechnik GmbH, Ausztria
  8. Nap és szélenergia alapú földgáz-erőművek, Hujber Ottó műszaki igazgató, Coopinter Ipari Termékgyártó és Termelő Kft.
  9. Nyitott gondolkodás a zárt körös HMV ellátásban, Eördöghné Dr. Miklós Mária docens, Pécsi Tudományegyetem, MIK Épületgépész- és Létesítménymérnöki Tanszék
  10. Távleolvasási rendszer és adatszolgáltatás a fogyasztók felé, Fekete Balázs, Comptech Kft., Gnám Bence, Smart Network Solutions Kft.
  11. Rendszerszabályozással elérhető felhasználói oldali energiamegtakarítási lehetőségek irodaházakban, Pál Péter ügyvezető igazgató, Re-Energy Kft.
  12. Adatközpontok veszteséghő-hasznosításának lehetőségei, Seres Tamás, H1-System Kft.
  13. Vezetékek, szerelvények gazdaságos szigetelési vastagsága, Baumann Mihály adjunktus, Pécsi Tudományegyetem MIK, Épületgépész- és Létesítménymérnöki Tanszék
  14. Új szivattyúzási technológiák lehetőségei és használata a szivattyútechnikában, Mózer Gábor service and solution manager, WILO Magyarország Kft.
  15. „Hogyan csináljuk?” Hálózaton együttműködő rendszerek hőkooperációs üzemvitele, Csikós Miklós ügyvezető, Jász-Minta Kft. 

Gerda István, az ETE Hőszolgáltatási Szakosztályának elnöke megnyitó beszédében kiemelte, hogy a Vándorgyűlés mottójaként választott mesterséges intelligenciának sokféle megközelítése van, főleg szoftveres és hardveres. Utalt arra is, hogy az öntanuló szabályozási rendszereket már 20-30 éve ismerjük.

A távhő előtt álló kihívások

Horváth Viktor, helyettes államtitkár előadása bevezetésében elmondta, hogy a 2023/2024-es gázév tekintetében a távhő szektor számára szükséges költségvetési támogatási igény csökkentése és kiszámíthatóvá tétele miatt a következő intézkedések kerültek bevezetésre.

  • Az aktuális gázév tekintetében felfüggesztésre került a távhőszolgáltatók és termelők szabad kereskedőválasztása a szükséges gázmennyiség kötelező átvételének előírásával.
  • Az MVM csoport társaságai (CEEnergy, NEXT) lettek kötelezve a távhőpiac ellátására. Az MVM ezen kötelezés mentén képes a szükséges volumenek fedezésére a teljes téli időszak tekintetében. A fedezés eredményeképpen pedig kiszámíthatóvá válik a költségvetési támogatás mértéke. 

Elmondta, hogy a KKI árak, vagyis a külön kezelt intézmények (például az iskolák, óvodák, bölcsődék, kórházak, orvosi rendelők, állami intézmények) által fizetendő árak az előző időszak felét fogják kitenni, ezáltal elkerülhetők a további leválások a távhőrendszerekről. A KKI árak megújuló alapú (geotermia és biomassza) esetén 7.000 és 10.000 Ft/GJ között, földgáz alapú távhőrendszerek esetén pedig 11.000 és 17.500 Ft/GJ között lesznek.  

A költségmegosztókat érintő szabályozási koncepcióról a következőket ismertette:

  • A költségmegosztók kötelező felszerelése elő lesz írva. A kötelezettség címzettjei a lakóközösségek (társasházak).
  • A kötelezettség alól felmentést kap az a társasház, ahol a költségmegosztók alkalmazása műszakilag nem megvalósítható, vagy nem költséghatékony. A műszaki megvalósíthatóság, illetve költséghatékonyság vizsgálati szempontjait jogszabály rögzíti. 
  • A költségmegosztókat legkésőbb 2026. december 31.-ig kell felszerelni. Ezen határidőig a közös képviselő lefolytatja a vizsgálatot. Amennyiben a vizsgálat eredménye alapján el lehet tekinteni a költségmegosztók felszereléséről, úgy ennek tényéről a közös képviselő a jelzett határidőig hivatalos formában tájékoztatja a település szerinti távhőszolgáltatót. Ha a vizsgálat alapján költséghatékony a költségmegosztók felszerelése, úgy biztosítani kell azok felszerelését, és erről ugyancsak hivatalos formában tájékoztatni kell a területileg illetékes távhőszolgáltatót. 
  • A jogszabályi kötelezettség határidőn belüli be nem tartása esetén szankciót kell alkalmazni a kötelezettségszegő társasházakkal szemben. A szankció megegyezik a hatályos jogszabályban már alkalmazott megoldással.
  • E szankciót kell alkalmazni azokkal a társasházi tagokkal szemben, akik nem engedik be a lakásukba a kivitelezőt.
  • Házközponti fűtés esetén szankció nem kerül előírásra. 

A geotermikus energia hasznosításával kapcsolatban az előadó kitért arra, hogy a távhővel ellátott települések többségében (66 esetben) a goetermikus geológiai kockázat szintje az „extrém” és a „magas” kategóriába esik, így ezen helyszínek további vizsgálata a fejlesztés szempontjából nem indokolt. A „közepes” és „alacsony” geotermikus geológia kockázattal jellemezhető fejlesztési helyszíneken (15 esetben) pedig a következő elemzéseket kell elvégezni:

  • Részletező jellegű geológiai kockázatelemzés és számszerűsítés, mind a termálvíz hőmérséklet, mind a vízhozam vonatkozásában egy optimális helyszínre telepített projekthelyszínen.
  • A várható vízhozamok és vízhozam-tartományok becslése.
  • A várható geotermikus teljesítmény és teljesítmény-tartomány számítása.
  • A távhő iránti piaci igény és a geotermikus potenciál összevetése.
  • A geotermikus fejlesztések kockázat/potenciál alapú prioritási listájának előállítása. 

Befejezésül elmondta, hogy az energetikai beruházások tervezett támogatási kerete összesen 4352 milliárd Ft.   Ennek megoszlása, összegei és felhasználási céljai:

RRF1: 478 milliárd Ft.

  • Hálózatfejlesztés
  • Lakosági napelemek telepítése
  • Hálózati és piaci villamosenergia tárolók létesítése
  • Okosmérők telepítése

RRF2: 2.758 milliárd Ft.

  • Hálózatfejlesztés
  • Energiafüggetlenség biztosítása
  • Alternatív mobilitás fejlesztése
  • Vállalkozások energetikai beruházásainak támogatása

Modernizációs alap: 245 milliárd Ft.

  • Energiahatékonyság növelése
  • Energiaközösségek létrehozása
  • Távhő hatékonyságának növelése

Operatív programok: 871 milliárd Ft. 

  • KEHOP Plusz
  • TOP Plusz

Gondolatok a 2023/24 fűtési szezon margójára

Orbán Tibor az első diáján feltett kérdésre („Miért távhő?”) a következő választ adta: „A távhő eszköz az európai energiaválság megoldására”. A továbbiakban ismertette az IEA (Nemzetközi Energiaügynökség) javaslatcsomagját az orosz gáztól való függetlenség biztosítására, majd kitért arra, hogy a távhő egyszerre képes elősegíteni:

  • az orosz földgázimport csökkentését,
  • az állátásbiztonság növelését,
  • a zöld átállást, vagyis a dekarbonizációt,
  • az energiahatékonyságot,
  • az ágazati integrációt,
  • a munkahelyek teremtését, és végül, de nem utolsó sorban
  • a szegénység (energiaszegénység) csökkentését. 

Széles ívű előadásában ismetette a távhővel elérhető hazai és fenntartható energiaforrásokat, a szabályozásban elismert molekulaárak (a kitermelt gáz ára), a széndioxid-kvótaárak, a külön kezelt intézmények hatósági hődíjainak, valamint a hatósági termelői távhőárak, és a távhőszolgáltatói támogatásigény alakulását.  A továbbiakban részletesen bemutatta a rendelettervezetek iparági egyeztetése kapcsán megfogalmazott javaslatokat. 

Utóbbival kapcsolatban kiemelte, hogy a hulladékhő, ugyanúgy, ahogy az Európai Unióban, idehaza is az Energiahatékonysági Direktíva szerinti „hatékony távfűtés/távhűtés” egyik kiemelt hőforrásává válhat a jövőben. Mivel a hazai távhőszektort érintő szabályozási rendszerben nincs egyértelműen definiálva a hulladékhő fogalma, ezért a fogalommeghatározás vonatkozásában a következő javaslattal élt: „hulladékhő és hulladék hűtőenergia: ipari vagy energiatermelő létesítményekben vagy a tercier szektorban elkerülhetetlen melléktermékként – kapcsolt energiatermelési folyamat használata vagy tervezett használata, illetve a kapcsolt energiatermelés megvalósíthatatlansága esetén – keletkező hő- vagy hűtőenergia, amely távfűtő-, illetve távhűtőrendszerbe való bevezetés híján hasznosítás nélkül távozna a levegőbe vagy vízbe.”

Befejezésül ismertette az Energiahatékonysági Direktíva módosításának hatását a hazai távhőre, és az előző évi Távhő Vándorgyűlésen bemutatott MaTáSzSz javaslatokat a következő két ponttal bővítette ki:

  • Amíg lehet, meg kell őrizni a nagyhatékonyságú CHP-t, vagyis kapcsolt hő- és áramtermelést.
  • Adaptálható pilot projekteket kell indítani az innovatív technológiák alkalmazására. 

Röviden néhány további előadásról

Molnár Szabolcs Hidrogén erőművi hasznosításának lehetőségei című előadásában felhívta a figyelmet arra, hogy a meglévő gázhálózat átalakítása a hidrogén szállítására a jövő egyik feladata a fenntartható távhőszektor számára. A fémcsöveket fokozatosan polietilén csövekre kell cserélni, ugyanis az erre vonatkozó vizsgálatok tapasztalatai szerint a hidrogén elridegítheti és törékennyé teheti a régi technológiával gyártott acélcsöveket. 

Eördöghné Dr. Miklós Mária Nyitott gondolkodás a zárt körös HMV ellátásban című előadásában a KSH adataira hivatkozva bemutatta a lakások százalékos megoszlását a HMV-termelés módja szerint. Ebben a távfűtés, ha nem is döntő arányban, de 16,7 %-kal van jelen. A háztartások végenergia-felhasználásában az utóbbi években a HMV-termelés 31-32 PJ-t tesz ki, ami a teljes háztartási energiafelhasználás (fűtés, hűtés, HMV, főzés, világítás+elektromos készülékek) mintegy 12%-át adja.

Az előadó a vízellátás higiéniáját veszélyeztető megváltozott körülményeket a következőkben foglalta össze:

  • az új építéseknél nagyobb kifolyószerelvény-szám,
  • a sokszor szűk helyre bezsúfolt vezetékek miatt nagyobb vízvezetékhőmérséklet,
  • a cirkulációs vezeték többlet hőleadást okoz a vezetéktérben,
  • az energiatakarékosság miatt már a tárolókban is alacsonyabb HMV-hőmérsékleteket tartunk (a korábbi 60-70 ∞C helyett 40-50 ∞C-t), ami a kórokozók számára kedvezőbb körülményeket teremt, 
  • a szélesebb csőválasztékból gyakran alkalmatlan csőanyagokat használnak, 
  • az egyre inkább összetetteb rendszerek nagyobb karbantartási igényt támasztanak az üzemeltető felé,
  • egyre több közvetlenül csatlakoztatott eszközt használunk (ilyenek a vízadagolók, a jégkészítő gépek, a párásítók, a szökőkőkutak, stb.)

Fontosnak tartja, hogy a ritka használatú, magas kockázatú helyek (ilyenek például a lakások vendégszobáinak fürdőhelyiségei, a külső teraszok csapolói, és a pincei vízvételi helyek) mind kizárhatók, vagy üríthetők legyenek. Használaton kívüli időszakokban a rendszert le kell üríteni, és a kézi vagy gépi rendszeröblítésnek tervezetten kell megtörténnie. 

Mózer Gábor Új szivattyúzási technológiák lehetőségei és használata a szivattyútechnikában című előadása bevezetőjében bemutatta a korszerű szivattyúzási technológiák előnyeit. Ezek a következők:

  • Helyi beállítás és kezelés mobil eszközön keresztül Bluetooth-szal, valamint távoli hozzáférés és többszivattyús vezérlés a Wilo Net-en keresztül megvalósuló hálózatnak köszönhetően.
  • Az analóg és digitális interfészek sokféle lehetőséget kínálnak, többek között az épületautomatikába történő integrálást.
  • Optimális szabályozás alkalmazás-vezérelt beállításvarázsló segítségével.
  • Áttekinthető kijelző- és zöldgomb-technológia az egyszerű, intuitív használhatósághoz.
  • A működési adatok maximális átláthatósága a szivattyú és az egész rendszer elemzéséhez és optimalizálásához.
  • Optimális energiahatékonyság a teljes rendszerben az EC motortechnika, és a bevált szivattyúhidraulika intelligens együttműködése révén.
  • Nagy megbízhatóság az innovatív hajtástechnikának és a bevált szivattyúhidraulikának köszönhetően. 

A későbbiekben szólt a szabályozási módokról és funkciókról, valamint a Multi-Flow adaptációról, amelynél max. 10 szivattyú köthető össze. Az adaptációnál a szekunder szivattyú közli az ő térfogatáramát a primer szivattyú felé, amely ezen jel alapján állítja be a saját térfogatáramát.

Zárszavában Gerda István megköszönte az előadóknak a felkészülésüket, megemlítve, hogy a napi feladatokhoz kapcsolódó témák kerültek bemutatásra nemcsak elméleti, hanem gyakorlati oldalról is megközelítve. Kiemelte, hogy különböző okos megoldásokat már korábban is tárgyaltak a Vándorgyűléseken.

Dr. Vajda József
Címfotó: Gerda István elnöki megnyitója

Megosztás

Előző olvasása

Visszatekintés az V. Gáz- és Kéménytechnikai Szakmai Napra

Következő olvasása

Az építési engedélyek további csökkenése várható