A jelenlegi radiátorok teljesítményét akár 40%-kal is növelő új, energiahatékonyságot támogató találmány
Szinte mindenki annak a komoly feladatnak a megoldására törekszik, hogy hogyan lehet az energiát hatékonyabban felhasználni, ezzel jelentős költségmegtakarítást elérni. Ennek az egyik legnagyobb akadályát a jelenlegi épületállományban található klasszikus fűtőtestek jelentik, amelyeket magas előremenő hőmérsékletre terveztek. A modern fűtéstechnika viszont a lehető legalacsonyabb előremenő hőmérséklettel, például hőszivattyúkkal működik hatékonyan, a hagyományos radiátorok azonban éppen itt érik el gyorsan a határaikat. Alacsony hőmérsékleten ugyanis gyakran nem tudnak elég hőt leadni, így a helyiségek hidegek maradnának, a felmelegedésük túl sokáig tartana, a lakók elveszítenék megszokott kényelmüket. Eddig úgy tűnt, hogy ezt az ördögi kört csak jelentős beruházással, a fűtőkör megnyitásával, esetleg felületfűtés (pl. padlófűtés, mennyezetfűtés) beépítésével lehet megszakítani. Ez viszont építkezéssel, porral, zajjal, gyakran vezetékáthelyezésekkel, hatalmas költségteherrel és a lakás hosszabb ideig tartó használhatatlan állapotával párosulna.
Van más megoldás is
Egy, az innovatív találmányairól híres osztrák cég legújabb fejlesztése pont ennek a problémának, dilemmának a megoldását célozza meg. Ezúttal egy olyan találmánnyal jelentkeznek, amellyel meglévő radiátorainkat korszerűsíthetjük, szerelhetjük fel, és ezzel akár 40% teljesítménynövekedést is elérhetünk a stuttgarti HLK Kutatóintézet teljesítménymérési adatai alapján (1–2. kép).
Radiátorainkat alkalmassá tehetjük az alacsony előremenő hőmérsékletű, modern fűtési rendszerekhez úgy, hogy kényelmünkkel kapcsolatban nem kell kompromisszumot kötnünk. Nemcsak az előremenő hőmérséklet csökkenthető ezzel az energiaoptimalizáló rendszerrel, hanem a visszatérő hőmérséklet is, miközben jelentősen javítja a hatékonyságot. A radiátorok felső részére – a fűtőkör megbontása nélkül – egy energiaegységet, az alsó részére egy ventilátoregységet csatlakoztatunk (3. kép). A felszerelés ideje nem több, mint 15 perc.
Nem kell hozzá áram
A hasonló rendszerekkel ellentétben a készülék működtetéséhez nincs szükség külön áramforrásra, áramcsatlakozásra, saját energiaellátását önellátó módon biztosítja. Az elektromos feszültséget a meleg oldal (a radiátor forró felülete) és a hideg oldal (hűtőtest, környezeti, lényegesen hűvösebb levegő) közötti hőmérséklet-különbségből nyeri a hő elektromos energiává történő átalakításával (seebeck-effektus), és ezzel hajtja meg a ventilátorokat további áramfelvétel nélkül (4., 5., 6. kép).
Ezek a keresztáramú ventilátorok automatikusan beindulnak, bekapcsolódnak a fűtőtest természetes légáramlásába, és aktívan továbbítják a hőt a helyiségbe. Míg egy hagyományos fűtőtest a hőt szinte kizárólag felfelé bocsájtja ki – ami azt a jól ismert hatást eredményezi, hogy a mennyezet alatt gyűlik össze a meleg levegő, így a mennyezet mindig meleg marad, a padló pedig hűvös –, addig ez az innováció a levegőt egyenletesen, vízszintes irányban osztja el. A helyiség gyorsabban felmelegszik, a hőmérséklet-különbségek, a jellegzetes hőmérsékleti rétegződések megszűnnek, és kellemes hőérzet alakul ki. Megszűnnek a radiátor közvetlen közelében lévő forró zónák, és a helyiség többi részén található hűvösebb területek (7. kép).
Az elv önszabályozó: minél magasabb a fűtőtest hőmérséklete, annál nagyobb az áramtermelés és erősebb a légáramlás. A ventilátorokat kifejezetten erre a célra tervezték, így nagy fordulatszám esetén is alig hallhatóak.
Távfűtésre optimális
A távfűtési hálózatokban való alkalmazás során a hőtermelés hatékonyságát azzal javítja ez az energiaoptimalizáló találmány, hogy célzottan alacsonyabb visszatérő hőmérsékletet biztosít, így nemcsak a hálózat teljesítményét növeli, hanem a csövek mentén fellépő veszteségeket is csökkenti. Azonos előremenő hőmérséklet melletti nagyobb hőfelvétel, a központi hőterhelés terhelésének csökkentése és a berendezések alkatrészeinek hosszabb élettartama is az előnyök között említhető. Olyan megújuló források, mint a biomassza, a geotermikus energia vagy az ipari hulladékhő jobb integrálása valósítható meg. A hálózatüzemeltetők alacsonyabb üzemeltetési költségekből és a teljes rendszer nagyobb stabilitásából profitálhatnak, míg a végfelhasználók alacsonyabb fűtési költségekkel és megbízható hőellátással számolhatnak (8. kép).
Hőszivattyú és radiátor? Így igen!
A hőszivattyúk alacsony előremenő hőmérsékleten érik el a legnagyobb hatékonyságukat. A találmány lehetővé teszi, hogy a hőszivattyú optimális körülmények között működjön, magasabb COP-értékkel, alacsonyabb áramfogyasztással, hosszabb élettartammal (9. kép).
Laboratóriumi bevizsgálás
Az újdonságot a stuttgarti egyetem akkreditált intézetében (HLK), szigorú tudományos kritériumok alapján vizsgálták. Ehhez egy olyan szabványosított vizsgálóállomást használtak, amelyek az európai radiátortanúsítás során is szokásosak. A bevizsgálások során dolgoztak tipikus 55 °C-os előremenővel, de teszteltek a hőszivattyúkra jellemző 45 °C-os előremenővel is. Alacsony hőfokú előremenő esetén különösen nagy, 40%-nál is nagyobb fűtőteljesítmény-különbséget mértek az azonos típusú, de a találmánnyal felszerelt és az anélküli radiátorok között. A termográfiai felvételek jól illusztrálták az újdonság működését, a dinamikus mérések alátámasztották, hogy akár 50%-kal gyorsabban érték el a célhőmérsékletet a találmánnyal felszerelt helyiségekben.
Nem csak a laborban bizonyított
A független laboratóriumi bevizsgáláson kívül az 1970-ben épült bécsi Alterlaa lakótelep két azonos toronyépületéből az egyik 120 lakásos épület 700 radiátorát látták el a 2024–2025-ös fűtési szezonban a találmánnyal. A másik, azonos épület az újdonság felszerelése nélkül az összehasonlíthatóságot szolgálta. Több mint 300 ezer mérési pontot rögzítettek, és a lakók szociológiai kérdőíves felmérését is elvégezték (10. kép).
Az újdonsággal felszerelt épületben az előremenő hőmérsékletet 5-8 fokkal sikerült csökkenteni anélkül, hogy a lakók komfortérzete romlott volna. Ugyanakkor a visszatérő hőmérsékletek is jelentősen csökkentek, ami közvetlenül utal arra, hogy alacsonyabb hőmérsékleten is ugyanakkora hőteljesítményt értek el. A lakók arról számoltak be, hogy a szellőztetés után a helyiségek gyorsabban melegedtek fel, a hő egyenletesebben oszlott el, a hideg zónák eltűntek. A teszt egyértelműen bizonyította, hogy lényegesen alacsonyabb hőmérsékletű előremenővel üzemeltethető az épület a lakók számára megmaradó komforttal – jelentős költségcsökkenés mellett. Az energetikai átállás meglévő épületekben is megvalósítható a gyakorlatban – ezen újdonság segítségével.
Magyarországon mostanában egyre több szó esik az energiahatékony megoldásokról. Ez a találmány pont ezt a célt szolgálja, így ennek támogatott beépítése észszerű lépés lehet. Ezzel az energiaoptimalizáló rendszerrel minden háztartásban közvetlen CO2-megtakarítás jön létre, ami összeadódva komoly végeredményt hozhat.
Forrás: Ke-kelit
