Az Európai Unió intézkedései nemcsak a tagállamok, hanem a világ más térségei kapcsán is irányt mutatnak a környezet állapotának javítása és a klímaváltozás káros következményeinek mérséklése érdekében. A 27 tagállam együttműködése példaértékű a nemzetközi közösség számára. Ugyanakkor a klímaváltozás folyamataiba való érdemi beavatkozás időigényes: az eredmények eléréséhez hosszú évek következetes munkájára van szükség. A szükséges intézkedések jelentős költségekkel járnak, és alapvetően átalakíthatják az egyes országok gazdasági szerkezetét.
A klímaváltozásról
A klímaváltozás egyik leglátványosabb következménye a természeti katasztrófák számának és súlyosságának növekedése. Az elmúlt öt évben a legsúlyosabb károk az Egyesült Államokat érték, mintegy 150 milliárd dollár értékben. Ezt Németország követi 14 milliárd, illetve India 9 milliárd dollárnyi kárral. A kifizetett biztosítási kártérítések összege még ennél is magasabb: az Egyesült Államokban elérte a 2700 milliárd dollárt, míg ugyanez Kínában 680 milliárd dollárt tett ki.
Az ENSZ rendszeresen szervez konferenciákat a légkör védelmével kapcsolatos teendők megvitatására. A nemzetközi figyelem középpontjába került a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése, amely a globális hőmérséklet-emelkedés egyik fő oka. Alapvető cél, hogy a föld átlag-hőmérsékletének növekedése 2100-ig ne haladja meg a 2 °C-ot az iparosodás előtti szinthez képest, sőt kívánatos lenne ezt 1,5 °C alatt tartani. Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) 2030-ig a globális szén-dioxid-kibocsátás 43 százalékos csökkentését tűzte ki célul. Ez nem érhető el pusztán energia-megtakarítással: az energiaszerkezet átalakítása, azaz az energiahordozók kiváltása is elengedhetetlen.
A klímakonferenciák szerepe
A 2015-ben elfogadott párizsi klímaegyezményt 194 ország írta alá a légkör védelme érdekében. Az Egyesült Államok ugyan kezdetben kimaradt, de az elmúlt évek politikai változásai nyomán ma már ott is elindult – ha mérsékelt ütemben is – a klímavédelmi programok kiépítése.
2025. november 10. és 22. között Belémben, Brazíliában tartották az ENSZ 30. csúcstalálkozóját a klímaváltozásról. A COP30-nak nevezett rendezvényen (COP: Conference of the Parties) 198 ország több mint 50 ezer küldötte vett részt. Nem vett részt a konferencián az USA és Kína hivatalos delegációval, de több szervezetük képviselője jelen volt.
A konferencia fő célja az volt, hogy újabb akciókat tervezzenek, indítsanak el a légköri átlaghőmérséklet emelkedésének visszafogására, a klímaváltozás káros hatásának mérséklésére. Ennek megoldását a fosszilis energiahordozók használatának mielőbbi korlátozása és kivonása adhatná. Ezt az álláspontot viszont nem akarják elfogadni a világ legnagyobb kőolaj- és földgáztermelő államai.
A világ országainak adottságai, érintettsége a klímaváltozás hatásaiban lényegesen eltérőek. Ugyancsak eltérőek a lehetőségeik a légkör szennyezését csökkentő akciók indítására, végrehajtására. Bár átfogó, gyors eredményeket hozó döntések nem születtek, a konferencia iránymutatásai hozzájárulhatnak a klímacélok későbbi pontosításához. A belémi konferencián a résztvevők megállapodásra jutottak abban, hogy a globális felmelegedés által legsúlyosabban érintett országoknak több pénzt juttatnak. A fosszilis tüzelőanyagok kivezetéséről nem született menetrend. A konferencián nyilatkozatok születtek a légkörvédelem különböző részkérdéseiről. Ezeknek a nyilatkozatoknak a teljesítéséhez azonban sok pénzre lenne szükség, amit az ENSZ nem tud finanszírozni.
Az Európai Unió klímavédelmi törekvései
Az Európai Unió (EU) 27 európai állam szövetsége. Az EU-tagságnak éves tagdíj befizetése is velejárója. Az EU határozatokat hoz a különböző fejlesztési programokról, és a tagdíjakból különböző mértékben finanszírozza is azokat.
Az Európai Unió 2025-ben átfogó stratégiát dolgozott ki a kibocsátások csökkentésére. A cél, hogy 2040-re az 1990-es szinthez képest 90 százalékkal mérséklődjön az üvegházhatású gázok kibocsátása. Ezt szolgálja többek között a szén-dioxid-kvótarendszer és az emissziós egységek tőzsdei kereskedelme.
Az EU határozott energetikai irányelveket hirdetett meg az épületek energiaigényének csökkentésére.
Az unió előírásai szerint a lakóépületek primerenergia-felhasználását 2030-ig legalább 16 százalékkal, 2035-ig további 20-22 százalékkal kell mérsékelni. Ennek érdekében 2030-ra a lakóépületek legalább 16, 2033-ra pedig 26 százalékát energetikai szempontból fel kell újítani. Magyarország is részt vesz ebben a programban.
Lakásfelújítási támogatások Magyarországon
A lakóépületek energiahatékonyságának javítása legkönnyebben hőszigeteléssel, nyílászárócserével és a fűtési rendszerek korszerűsítésével érhető el. 2024 júliusától új otthonfelújítási támogatási program indult, amelynek főbb feltételei a következők:
- a program keretösszege 108 milliárd forint, amely mintegy 18 ezer lakás korszerűsítését teszi lehetővé;
- kizárólag 1990 előtt épült, gázellátásba bekapcsolt családi házakra vehető igénybe;
- a beruházás maximális összege 7 millió forint, ebből legalább 1 millió forint önerő szükséges;
- legalább 30 százalékos energiamegtakarítást kell elérni;
- a beruházás előtt és után energetikai tanúsítványt kell készíteni.
Megjegyzések a támogatási programhoz
A magyarországi lakásállomány 2025. január 1-jén 4 615 584 volt. Ebből 110 ezer van önkormányzati tulajdonban. A lakások közül nem lakott volt 572 ezer, ezeket a lakásokat vagy időszakosan lakták, azaz vagy irodaként, üzleti vállalkozásként, vagy idegenforgalmi hasznosítással működött. Távhőellátás 650 ezer lakásban van, ezek a lakások többségükben panellakások.
A háztartásokat terhelő lakáscélú hitelállomány 5 652 milliárd forint volt 2025 elején.
Mintegy 2,64 millió családi ház van az országban, ebből a támogatási program szerinti 18 ezer lakás felújítása nagyon kis hányad.
A lakások épületenergetikai besorolása:
- A+++, A++, A+, A, B kategóriában van 40 ezer családi ház és 50 ezer társasházi lakás,
- C kategória: családi ház 50 ezer, társasház 180 ezer,
- D kategória: családi ház 70 ezer, társasház 300 ezer,
- E kategória: családi ház 170 ezer, társasház 400 ezer,
- F kategória: családi ház 320 ezer, társasház 410 ezer,
- G kategória: családi ház 240 ezer, társasház 420 ezer,
- H kategória: családi ház 1050 ezer, társasház 60 ezer,
- I kategória: családi ház 700 ezer, társasház 5 ezer.
Sajnos a 705 ezer I épületenergetikai kategóriájú lakás esetében az energetikai és kibocsátási célok nem teljesíthetők.
A többi épületenergetikai kategóriánál a 30%-os megtakarítás részleges intézkedéssel általában elérhető, és a falak, mennyezet hőszigetelése önmagában elég lehet. A szabályozható fűtés kialakítása minden intézkedés mellé elengedhetetlen, de annak költsége általában mérsékelt. Kivételnek tekinthetjük a szilárd tüzelést, ahol a fűtésszabályozás lehetősége erősen korlátozott.
A komplex felújítással az energiaigények a harmadukra, hőszivattyúkkal akár ötödükre csökkenthetők. A lakások felújítása családi házak körében könnyebben indítható és teljesíthető.
A társasházi lakások tulajdonosainak mozgósítása és finanszírozása a lakók anyagi lehetőségeinek függvénye, ezért nehezebben indítható programot jelent.
Mintegy 90 ezer lakáson gyakorlatilag nincs javítanivaló, ezek az A+++-tól C-ig terjedő energetikai besorolásúak. Ugyanakkor 1110 ezer lakás H, 705 ezer lakás pedig I besorolású, vagyis ezeknél a lakásoknál a támogatás igénybevételével nem valószínű, hogy elérhető a 30% energiamegtakarítás. Ezek a lakások többségében 1990 előtt épültek, így ezt a támogatási feltételt teljesítik.
Az EU célkitűzésének teljesítéséhez a meghirdetett felújítási programot hazánkban mintegy 2 millió lakásra kellene kiterjeszteni, a meghirdetett 108 milliárd forintos támogatási összeg százszorosával.
Még egy tényezőt kell említeni a lakás- és épületfelújítások finanszírozásával kapcsolatban. A lakossági közműtartozások 2026 januárjában jelentősek voltak, mintegy 23 milliárd forint, emellett a közintézményi közműtartozás is elérte a 22 milliárd forintot.
Célok és feladatok
- 2030-ra minden új épület zéró CO2-kibocsátású legyen
A célkitűzés teljesíthető, de ehhez minden új lakóépületet építési engedélyhez kellene kötni, ezzel szabályozva a lakások fűtési, hűtési rendszerének, épületgépészetének kialakítását. Az építési engedély tartalmazhatja az EU célkitűzéseihez szükséges műszaki tartalmat. A megépült lakások épületenergetikai minősítését is el kell végezni.
- 2050-re a meglévő épületállomány is zéró kibocsátású legyen
A hazai családiház-állomány épületenergetikai besorolása nagyon rossz képet mutat. Az eddigi lakossági épületfelújítási kezdeményezések és a támogatott felújítások üteme a 2050-es évre kitűzött cél elérését közel sem biztosítják.
Nem jobb a helyzet a közösségi, egészségügyi, oktatási intézmények, állami és önkormányzati hivatalok esetében sem. Ezeknél az épületeknél az építéskor érvényes energetikai követelmények is csak részben teljesültek, a mai követelmények szinte felmérhetetlenül nagy költséggel valósíthatók meg.
Dr. Szilágyi Zsombor
