„Ma, 65 évvel később pedig már a BKM – Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. FŐTÁV Távhőszolgáltatási Divíziójaként több mint 600 kilométer nyomvonalhosszúságú távvezetékrendszeren 240 ezer háztartásnak és 7 ezer üzleti, intézményi fogyasztónak nyújt távhőszolgáltatást a fővárosban. A FŐTÁV hazánk meghatározó távhőpiaci szereplőjeként évente 220 ezer tonna széndioxid-kibocsátást takarít meg működése révén” – írja a társaság születésnapi megemlékezésében.
A távhőszolgáltatás előfutárának tekinthető technológia már az ókori Rómában is megjelent. A híres hypocaustum rendszer lényege, hogy a padló alatt és a falak üregeiben áramló, kemencével felmelegített levegő fűtötte a helyiségeket, főként fürdőket és középületeket. Ez a megoldás nemcsak komfortot, hanem biztonságosabb és tisztább fűtést is biztosított a kor emberei számára.
A középkorban és a reneszánsz idején Franciaországban is működtek távfűtési rendszerek, de a modern, kereskedelmileg is sikeres távhőszolgáltatás az Egyesült Államokban, Lockportban indult 1877-ben Birdsill Holly mérnök munkásságának köszönhetően.
A 20. század elején Izlandon a geotermikus energia kiaknázása új lendületet adott a távfűtés fejlődésének. Az első világháború idején, a szénhiány miatt, Reykjavikban kezdték el alkalmazni a termálvízzel működő távhőhálózatokat. 1930-ban már 3 km hosszú vezetékrendszer fűtött iskolákat, uszodát és kórházat. Ma Izlandon a fűtött terek 99%-a távhővel üzemel, főként geotermikus forrásokra alapozva – a rendszer hatékonysága és fenntarthatósága világszinten is példamutató.
Az első távfűtött épület Magyarországon a Parlament volt
Magyarországon az első távfűtöttnek tekinthető épület a Parlament volt: a tervező, Steindl Imre nem tervezett az épületre kéményt, ezért a hőt egy közeli épületből kapta. Ezt a rendszert 1899-ben helyezték üzembe. Hasonló okokból lett távfűtéses a 100 éve átadott Gellért Szálló is – írja történelmi visszatekintésében PestBuda.hu.
A szerző kutatása szerint a budapesti távfűtés kiépítésére 1928–29-ben tett ajánlatot két magáncég, de akkor a főváros vezetése nem fogadta el az ajánlatokat:
„Egy nagyszabású terv bukásáról kell beszámolnunk. Másfél-két évvel ezelőtt érdekes beadvány érkezett a fővároshoz a központi távfűtés megvalósítása ügyében. Egyszerre két tőkeerős vállalat is kért koncessziót a távfűtésnek Budapesten való bevezetésére. […] Több száz háztulajdonossal megállapodást is kötöttek, hogy a vállalkozás létrejötte esetén házaikat bekapcsolják a gőzfűtő centraléba és a részvénytársaságnak az volt a terve, hogy az elegendő tőkével nem rendelkező háztulajdonosok épületeibe részletfizetésre is bevezeti a központi fűtést. Több ilyen centrále látta volna el a főváros melegszükségletét. […] Más oldalról azonban úgy informálnak bennünket, hogy a főváros azért odázza el a központi távfűtés ügyét, mert ezt a nagyszabású vállalkozást nem akarja magánkézre juttatni, hanem közüzem módjára szeretné, alkalmas időben megvalósítani. Ugyanis az Elektromos Művek is foglalkoznak egy idő óta a távfűtés problémájával és nagy külföldi tanulmányokat végeztek ebben a kérdésben” – írta a Független Budapest című újság 1930. szeptember 3-án.
Mint írják, „a tömeges távfűtés az ötvenes évek végén indult el Budapesten, ekkor a XIII. kerületben a Révész utcai erőmű, valamint a Kelenföldi Hőrerőmű szolgáltatott meleget. 1960-ban alakult meg a Főtáv elődje, a Főtám, amely a Főtáv nevet 1966-ban vette át”.
Van fejlődési potenciál a környezetbarát és gazdaságos távfűtésben
A korszerű távhőellátó rendszerek tervezése során kiemelt jelentőségű a fogyasztói hőigények valószínűségi meghatározása, a hőveszteségek minimalizálása, valamint a hálózat hidraulikai analízise. A keringető rendszerek optimalizálása, a vezetékhálózat szigetelése és a hőközpontok korszerűsítése mind hozzájárulnak a gazdaságos üzemeltetéshez és a szolgáltatás minőségéhez.
A modern távhőrendszerekben a decentralizált hőközpontok, a DDC (Direct Digital Control) technikák, valamint a telemechanikai és informatikai rendszerek alkalmazása lehetővé teszi a fogyasztói igényekhez igazodó, dinamikus szabályozást. A hőközpontok típusainak és kapcsolásainak helyes megválasztása, valamint a távfelügyeleti rendszerek integrálása jelentős energiamegtakarítást eredményezhet.
A távhőszolgáltatás jövője szorosan összefügg a megújuló energiaforrások – például biomassza, geotermikus energia, hulladékhő – integrációjával. A hőhálózatok korszerűsítése, az elosztási veszteségek csökkentése és az intelligens mérési rendszerek bevezetése mind hozzájárulnak a fenntartható városi energiaellátáshoz és az épületgépész szakma fejlődéséhez.
A távhőszolgáltatás nem csupán egy korszerű, környezetbarát és gazdaságos fűtési mód, hanem az épületgépészet egyik legizgalmasabb, folyamatosan fejlődő területe is. A Főtáv 65 éves jubileuma remek alkalom arra, hogy a szakma képviselői visszatekintsenek a múlt eredményeire, és együtt gondolkodjanak a jövő kihívásairól – a fenntarthatóság, a digitalizáció és az energiahatékonyság jegyében.
Kiemelt kép: Főtáv
